Németországban a lakosság csaknem kétharmados arányban elutasítja Görögország támogatását, a parlament azonban várhatóan nagy többséggel megszavazza hétfőn az újabb mentőakcióról szóló kormányzati előterjesztést. Hétfőn délután arról döntenek a képviselők, hogy a kormány részt vehet-e a második görög mentőcsomag összeállításában. A 130 milliárd euróból Németországnak nagyjából 36 milliárd eurót kell biztosítani.

A kabinet azt javasolja a törvényhozásnak, hogy Németország adja meg a támogatást a mentőakcióhoz. Ehhez legkevesebb 311 szavazatot kell megszerezni a 620 fős Bundestagban, a törvényhozás alsóházában. A koalíciónak 330 képviselője van, és hétfő reggelig 12-en jelezték, hogy nem támogatják a kormány előterjesztését.

A Bundestag alig két év alatt már hetedik alkalommal dönt az euróövezeti válság rendezését célzó akciókról. Az első szavazást 2010 májusában tartották, akkor az első görög mentőcsomagról döntött a Bundestag. Ezt követte egyebek között az ír és a portugál mentőcsomagról szóló voksolás. A kormány rendre meggyőző többséggel szerezte meg a felhatalmazást arra, hogy Németország nevében jelentős, esetenként több tízmilliárd eurós nagyságrendű részt vállaljon a stabilizációs programokból.

AP / Petros Giannakouris

A kormány eddig az úgynevezett kancellári többséget is megszerezte, vagyis ellenzéki szavazatok nélkül is többségi támogatást kapott a Bundestagtól, annak ellenére, hogy a konzervatív-liberális kormánykoalícióban vitatott, hogy miként kellene kezelni az euróövezeti válságot. Az egyre újabb és költségesebb mentőakciók a lakossági támogatást is kikezdték. Egy hétvégi reprezentatív felmérés szerint a 82 milliós országban a lakosság 62 százaléka ellenzi Görögország pénzügyi támogatását, és csupán 33 százalék támogatja azt. Tavaly szeptemberben - amikor legutóbb hasonló felmérést végeztek - 53 százalék volt az euróövezeti társállam támogatását ellenzők aránya.

A mentőakció a kormányon belül is vitatott. Hans-Peter Friedrich belügyminiszter a Spiegel című hírmagazin vasárnap megjelent számában egy interjúban kifejtette: Görögország nagyobb eséllyel javíthatna versenyképességén, ha nem lenne az euróövezet tagja. Az ellenzéki szociáldemokraták bírálták Friedrich megjegyzését, Sigmar Gabriel pártelnök úgy vélte: Görögország kilépése az EU végének kezdetét jelentené, és nem oldana meg semmit, hiszen az ország akkor is támogatásra szorulna, ha nem lenne az euróövezet tagja.

Gabriel hangsúlyozta: a szociáldemokrata képviselők nagy többsége megszavazza majd a kormány előtrejesztését. Hasonlóan nyilatkoztak az ugyancsak ellenzéki Zöldek vezetői is a hétfő délutáni szavazás előtt, a második görög mentőcsomag németországi támogatása így biztosra vehető. Az euróövezeti pénzügyminiszterek február 21-én állapodtak meg a 130 milliárd eurós támogatási programról, amelynek beindításához valamennyi euróövezeti tagországban törvényhozási hozzájárulást kell szerezni.