Király Júlia a portfolio.hu konferenciáján arról beszélt, hogy Magyarországnak alapvetően kettős problémát kell tudnia egyszerre kezelni annak érdekében, hogy a stabilitásról és a gazdasági növekedésről egyszerre lehessen beszélni. Az egyik problémát a nettó külső adósságállomány jelenti, mivel az elérte a GDP 50 százalékát, miközben a referenciaországoknál, azoknál, ahová tartozni szeretnénk, ez az érték 20-30 százalék közt taláható. Az MNB alelnöke szerint egy oda felzárkózni akaró országnak meg kell tartania a vállalati finanszírozások nagy részét, ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a végtörlesztési akciók gyakorlatilag nulla hatásúak a nettó külső adósságra. - Sőt, a forrásbevonásra inkább negatív, semmint pozitív hatásuk volt - mondta Király Júlia.

A másik jelentős problémát az alelnök a bankrendszer hitelbetét mutatójában látja. Abban, hogy a bankrendszerben szükségszerű mérlegalkalmazkodás van. A túlzott eladosódás negatív a hatása így az, hogy egyre drágább finanszírozni az adósságot. - Nem fog visszajönni a kánaán - szögezte le Király Júlia, de azt is hozzátette: a kialakult hiány legfőbb oka a fiskális politika volt, és ezt sikerült orvosolni.

A 8 százalékos csökkentés alap

Az MNB pénzügyi szakembere azt mondta: a feladat most az, hogy olyan pályára állítsák a gazdaságot, ahol potenciális növekedés van, és amely lehetővé teszi a meglévő adósságállomány csökkentését.

Király Júlia

Horváth Szabolcs

- A másfél százalékos potenciális gazdasági növekedés akkor érhető el, ha megváltozik a magyarországi beruházási klíma - mondta Király Júlia. Ez viszont csak a gazdaságpolitikai fordulat mellett érhető el, így a 8 százalékos finanszírozási költségcsökkentés alapkövetelmény. Az MNB szakembere ezzel kapcsolatban visszautalt Fellegi Tamás korábbi előadására, mondván: meghatározó fontosságú lehet a miniszter által megpendített fordulat. De ennek hitelességét csak az erősítheti, ha minél gyorsabb megegyezésre jut a kormány az IMF-fel.

Mit tehet az MNB?

Meg fog változni a határon átnyúló bankolás Magyarországon, de nagyon fontos kérdés lesz, hogy az anyabankok miképpen finanszírozzák majd a kelet-európai leánybankokat. A befektetéseknek 30-45 százaléka itthon jelenik meg (Erste, Volksbank, Raiffeisen, KBC esetében), ugyanakkor szinte valamennyi közép-európai országra jellemző tendencia, hogy a bankrendszerben jelentős a külföldi források kiáramlása.

Az unortodox gazdaságpolitika kezdetével és az IMF-tárgyalások beszüntetésével ez a folyamat felgyorsult - mondta Király Júlia, hozzátette: úgy kell lassítani a kiáramlást, hogy ne csökkenjen a stabilitás. Ez pont az ellenkezője annak, ami ma tapasztalható, mert túl gyors a külföldi forráskiáramlás, és ehhez képest túl lassú a betételhelyezés.

Mit tehet a Magyar Nemzeti Bank? - tette fel a kérdést Király Júlia. Szerinte az MNB a rövid távú átmenetben tud segíteni a hitelvisszaesés mérséklésével, a forráskiáramlás lassításával, bővített monetáris eszköztárral, szabályozási eszközökkel és infromális befolyásolással. Ez utóbbi történt például az osztrák szabályozási tervek módosítása kapcsán.

Az állam kiemelkedő eladósodottságához képest alacsony a lakossági megtakarítás és magas az eladósodás. Ebben a helzetben úgy kell végbemennie az állam adósságcsökkenésnek, hogy az ne szívja el a háztartások megtakarításait. Ezzel az elvvel szemben történt negatív intézedések közt sorolta az alelnök a magánnyugdíjpénztárak államosítását, a 2010-es bankadót, a tavalyi végtörlesztési rendszert, a cafeteria rendszer átalakítását. Egyetlen pozitívumot lát a szakember: a kamatadó öt éven túli eltörlését.

Mindebből Király Júlia szerint egyértelmű, hogy jelenleg Magyarország fenntarthatatlan, halmozódó problémával küzd, amihez gazdaságpolitikai fordulat kell, megegyezés az IMF-fel és az EU-val, de a belső forrásokat is mobilizálni kell a növekedés érdekében.