A gyógyszerkassza újabb megvágása már el van döntve, de hogy ezt miként akarják megvalósítani, még nem tudni pontosan. A Magyar Nemzet múlt csütörtöki számában két lehetséges forgatókönyvet említett: az egyik a nem vényköteles, úgynevezett OTC-termékek forgalmi adójának növelése lenne, a másik a hatósági ár bevezetése volna. Ez utóbbi nagyjából tíz éve vetődik fel időről időre. A lapunk által megkérdezett gyógyszerpiaci szereplők szerint egyik sem adna valós megoldást.

Az biztos, hogy a Széll Kálmán-tervben foglaltak szerint 2012-2013-ban összesen 120 milliárddal kell csökkenteni a gyógyszerár-támogatásra szánt keretet. Ennek első lépése az idei 83 milliárdos megvágás: a tavalyi 296 milliárd helyett 2012-ben már csak 219 milliárd fordítható erre a területre. Egyes információk szerint jövőre viszont már csak 140 milliárdot költhetne el az állam a gyógyszerkasszából.

Teher a patikáknak, teher a betegnek

A hvg.hu több gyógyszerpiaci szereplőt is megkérdezett arról, milyen forgatókönyveket tartanának elképzelhetőnek, és melyik milyen következményekkel járna. Korodi Karolina, a Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének elnöke a hvg.hu-nak például azt mondta: gyakorlatilag már most is hatósági árasak a támogatott készítmények, ennek megfelelően, a jelenleg ismert információk alapján annyit változna a helyzet, hogy egy általános árcsökkentést érvényesítenének a támogatott készítményeket forgalmazó gyártókkal szemben.

Ennek eredményeképpen jelentősen csökkenne a gyógyszertárak nyeresége, ami komoly problémát jelenthet az amúgy is a működőképesség határain mozgó cégeknek. A vény nélkül is forgalmazható készítmények esetében alkalmazandó változások viszont semmilyen hatással nincsenek a gyógyszerkasszára, bármilyen áfaemelés kizárólag a fogyasztók terheit növelné.

Az OEP 25, 32 vagy 38 százalékos hatósági árcsökkentési mértékkel számol, Korodi szerint ezek bevezetésének egyenes következménye lenne, hogy tömegesen mennének csődbe a patikák. Az elnök szerint nem lehet tovább faragni a gyógyszerkasszából a betegterhek növekedése nélkül. "Jelentősen nőttek a gyártók, a patikák és a nagykereskedők terhei, róluk nem lehet több bőrt lehúzni." Azt ő is és Mikola Bálint, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének elnöke is elmondta: nagyjából tíz, többnyire innovatív készítményekkel foglalkozó gyártó is "erősen szorongatva érzi magát, és azt fontolgatják, hogy kivonulnak Magyarországról". Egy tápszerforgalmazóról már lehet tudni, a többiekről csak annyit mondott Mikola: még nincsen szó döntésről, csupán fontolgatásról.

Nem terhelhetőek tovább?

Túry Gergely

Mikola Bálint szerint az általa életre hívott Nemzeti Egyeztető Fórumon a teljes gyógyszerpiaci vertikum részt vett, eddig nyolc alkalommal üléseztek. Úgy tudja, a kormány gyakorlatilag rábólintott egy következő, összesen negyvenmilliárdos elvonásra is, ezt elvileg két részletben akarják végigvinni. Ennek a mikéntje most a kérdés. „Az az alapkoncepció, miszerint próbáljuk meg a betegeket az alapellátásban meggyógyítani, már eleve sérül, hiszen a háziorvosokat is kiéheztetik. Arról nem is beszélve, hogy az alapellátásban a gyógyítás nyolcvan százalékban gyógyszeres kezeléssel zajlik. Ezeknek a tervben lévő lépéseknek egyértelműen egészségkárosító hatása lehet.”

Mikola Bálint azt mondta: a gyógyszertárak összárrés-tömege nagyjából 90 milliárd forint volt, az eddigi elvonás mértéke 13 milliárd forint. „Ha a gyártót sanyargatják, az begyűrűzik a nagykereskedésekbe, a patikákba, és a beteghez is."

A hatósági ár bevezetésével sérül az az elv, amit megfogalmaztak a Széll Kálmán-tervben, hogy nem nőhetnek a betegterhek. A jelenlegi rendszerben a hatósági ár ugyanis csak a támogatotti körre vethető ki. Mikola szerint ugyanakkor a valós hatósági ár rákényszerítése a gyártókra hatalmas felháborodást váltana ki a piaci szereplőkből. (A hatósági árat a kormány szabja meg a gyártóknak - a szerk.) Az elnök szerint már most is gyakorlatilag hatósági ár van érvényben, hiába adhatja a készítményeit szabadon, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) a döntést - nyomásgyakorlással - így is befolyásolhatja. „A gyártóknak nagyon rossz a hangulatuk” - foglalta össze a helyzetet Mikola. Európai viszonylatban már így is a legtöbb adó nálunk sújtja a gyártókat: Magyarországon, szemben az átlagos hárommal, kilenc féle adót kötelesek a gyártók fizetni.

„Nincs több tartalékunk”- magyarázta a hvg.hu-nak az egyik fővárosi patika vezetője. Szerinte a hatósági ár bevezetésével a kisebb patikák biztosan lehúzhatnák a rolót, de „a nagyobb gyógyszertárak is megéreznék hatását". Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke szerint ők semmit nem tudnak arról, miként akarja a kormány továbbvágni a gyógyszerkasszát. „Február végén jött ki a Magyar Közlönyben egy kormányhatározat, azóta nemcsak hogy nem egyeztettek velünk, de nem is tájákoztattak minket. A gyógyszertárak viszont már így is annyira falhoz vannak szorítva, hogy semmi mozgásterük nincsen, minden további intézkedés iszonyú nagy bajba sodorhatja a patikákat” - summázta véleményét.

Feller Antal, a Hungaropharma vezérigazgatója lapunknak azt mondta: a gyógyszer kis- és nagykereskedők is nagyon nehéz helyzetben vannak. "Ez egy borzasztóan forráshiányos ágazat, amit már eddig is komoly hatások értek a Széll Kálmán-terv révén. Ha csökken az ár és csökken a forgalom, akkor az árréstömeg-csökkenéssel jár, ami a kereskedőket nagyon feszült helyzetbe hozza." Feller szerint bármelyik forgatókönyvre is bólint rá végül a kormány, annak közvetett hatásaként a patikák, és rajtuk keresztül újra a gyártók ihatják meg a levét. "Ha a patikák nehéz helyzetbe kerülnek, nem fizetnek a kereskedőnek, aminek újból ránk nézve van nagyon rossz hatása. A határidőn túli kintlévőségek és az árréstömeg csökkenése együttesen ellehetetlenít minket" - véli a vezérigazgató. A Hungaropharma vezetője szerint ebben az esetben az is borítékolható, hogy egyes készítmények forgalmazását megszünteti a gyártó Magyarországon.