Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Az MNB honlapján olvasható közleményből kiderül, hogy a monetáris tanács azért döntött az alapkamat szinten tartása mellett, mert meggyőződése szerint a monetáris politika a gazdasági környezet kiszámíthatóságának fenntartásával, az árstabilitás biztosításával és a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzésével tud hozzájárulni a gazdaság növekedéséhez. A kockázati megítélés változékonysága és az inflációs alapfolyamatok továbbra is óvatos monetáris politikát indokolnak - hangsúlyozta az MNB közleménye.
Magyarország kockázati megítélésének javulásához a költségvetési hiány tartását célzó kormányzati intézkedések szükségesek - szögezi le az MNB, és megállapítja, hogy a magyar államháztartás adósságának fenntartható finanszírozása nem képzelhető el az ország tőkevonzó képességének és így hosszú távú növekedési képességének javítása nélkül. Ebből a szempontból kiemelt fontosságú a költségvetési hiánycél tartása érdekében meghozott intézkedések szerkezete.
A Széll Kálmán Terv keretében frissen bejelentett intézkedésekről a monetáris tanács üléséről kiadott közleményében az MNB megállapította, hogy közvetlen hatásukban emelik a 2013-as inflációt, ugyanakkor szűkítik a keresletet, ami korlátozhatja a másodlagos inflációs hatások kialakulását.
"A monetáris tanács mindent megtesz annak érdekében, hogy a bejelentett kormányzati intézkedések ne emeljék a középtávú inflációs nyomást, és az intézkedések közvetlen hatásának kifutása után az infláció a középtávú céllal összhangban alakuljon." A tanács emellett azt is bejelentette, hogy fokozott figyelemmel követi nyomon a bejelentett programnak a kockázati megítélésre gyakorolt hatását. A tanács fontosnak tartja még, hogy a meghirdetett új adónemek bevezetése a lehető legkisebb gazdaságtorzító hatással járjon.
Helyzetelemzésében a monetáris tanács rámutat arra, hogy az elmúlt hónapban - főként globális tényezők, egyes euróövezeti országok adósságának fenntarthatóságával kapcsolatos befektetői aggodalmak miatt - romlott Magyarország kockázati megítélése. Az ország finanszírozása szempontjából kedvezőtlen, hogy az elmúlt negyedévekben a befektetők által elvárt hozamszintek a gazdaság teljesítőképességéhez képest magas szinten ragadtak be.
Emiatt a Monetáris Tanács továbbra is kiemelt fontosságúnak tartja, hogy a kormány és az Európai Unió, illetve a Nemzetközi Valutaalap között minél előbb megegyezés szülessen egy pénzügyi védőhálóról. Egy ilyen lépés amellett, hogy az államháztartás finanszírozási kockázatát mérsékli, a bankrendszer külföldi forráskivonásának ütemét is csökkentheti, ami jelenleg az egyik legfontosabb akadálya a gazdasági növekedés élénkülésének.
A Monetáris Tanács megítélése szerint ugyanis idén a gazdaság lényegében stagnál, és csak 2013-ban indulhat meg a növekedés. A tanács arra számít, hogy a magyar termékek felvevőpiacain 2012 közepétől fokozatosan élénkülés indulhat meg, ami az export dinamikájában is éreztetheti hatását. Ezzel szemben a belföldi kereslet várhatóan tovább mérséklődik az elkövetkező negyedévekben. A bizonytalan jövedelemkilátások, a szigorú hitelfeltételek és az aggregált keresletet mérséklő költségvetési intézkedések továbbra is visszafogott beruházási aktivitást és lakossági fogyasztást vetítenek előre - prognosztizálja az MNB.
A monetáris tanács kamattartásról hozott keddi döntése megfelelt az elemzők előzetes várakozásának. A Reuters napokban készített felmérésében is kamattartást valószínűsítettek az elemzők, prognózisukban az év végén 6,5 százalékos, 2013 végén pedig 6 százalékos alapkamat szerepelt.
Hasonlóan vélekedtek londoni elemzők is, akik szerint a monetáris tanács mindenképpen megvárja a kamatcsökkentéssel az IMF/EU-tárgyalások eredményét. Volt olyan vélemény is, amely szerint a hiteltárgyalások lassú haladása miatt az MNB később a jelenlegi 7 százalékos alapkamat emelésére is kényszerülhet.
A márciusi kamatdöntő ülésen a monetáris tanács öt tagja szavazott a jegybanki alapkamat 7 százalékon tartására, egy tag 25 bázispontos kamatcsökkentésre, a jegybank egyik alelnöke pedig 25 bázispontos kamatemelésre szavazott.
A jelenlegi 7,0 százalékos jegybanki alapkamat tavaly december 21-e óta van érvényben. Az április kamatdöntő ülés rövidített jegyzőkönyve május 9-én 14 órakor jelenik meg.
