hvg.hu: A módosított konvergenciaprogramban az áll, hogy a kormány pénzügyi tranzakciós adót vet ki 2013-tól - többek között a bankautomatából történő pénzfelvételre, a havi bérek átutalására, a csoportos beszedésekre, a sárga csekkes befizetésekre és még az adók befizetésére is. Jó ötletnek tartja ezt?

Simone Zampa: Ahhoz, hogy lássuk, milyen hatással lesz a bankrendszerre a pénzügyi tranzakciós adó, alaposan meg kell vizsgálnunk a tervezet végrehajtását. A bankokra már most is nagy teher hárul a 2010-ben bevezetett banki különadó miatt. A bankadó nagysága jelentős, különösen a magyar bankrendszer nyereségét tekintve. A kormány nyilatkozatai alapján ugyanakkor világos, hogy a pénzügyi tranzakciós adót a lakossági és a vállalati ügyfelek fogják fizetni, nem pedig a bankok. Azonban közvetve hatással lehet a bankrendszerre is, ugyanis csökkenhet a pénzügyletek nagysága és a díjakból származó bevételek.

hvg.hu: Mi történik akkor, ha ez az új adó lép a jelenlegi bankadó helyébe?

S. Z.: A magyar kormány konvergenciaprogramja is utal arra, hogy 2013-tól kezdődően - a Magyar Bankszövetséggel tavaly év végén kötött megállapodással összhangban - fokozatosan csökkenni fog a bankadó. Jelenleg ez körülbelül 180 milliárd forintot jelent az egész pénzügyi rendszerre vetítve. Így ha a bankadót felváltaná a tranzakciós adó, annak nettó hatása pozitív lehet a bankoknál. De ismétlem: mielőtt végleges véleményt nyilvánítunk, látnunk kell a tervet a gyakorlatban is.

hvg.hu: Befolyásolhatja-e a magyar bankok hitelminősítését, ha az új adó több lesz, mint a banki különadó?

S. Z.: Mivel a pénzügyi tranzakciós adót nem a bankok bevételére vetik ki, előreláthatóan ez az intézkedés nem lesz hatással a bankok minősítésére. Viszont a bankok jól járhatnak azzal, ha a tranzakciós adó a pénzintézetek által fizetendő különadó jelentős csökkenésével fog járni. Általánosságban elmondható, hogy az adózási kérdések önmagukban nem jelentős tényezők a hitelminősítésnél. Nagyobb hangsúlyt fektetünk például a tőkehelyzetre, a likviditásra, a stratégiára és a kockázati tényezőkre.

hvg.hu: De az új adó hatással lehet a bankok jövedelmezőségére.

S. Z.: Attól függ, hogyan fogják alkalmazni. Hatása lehet ugyan a bankok jövedelmezőségére, de csak nagyon korlátozott mértékben. Ha ehhez még hozzájön a bankadó csökkentése, akkor a hatás mindenképpen pozitív lesz a bankok számára. A Moody’s tavaly befektetésre nem ajánlott szintre minősítette le a magyar bankokat Ba1 és B2 közötti osztályzatokkal, és a kilátásokat is negatívnak ítélte a rájuk nehezedő folyamatos nyomás miatt. A pénzügyi tranzakciós adó viszont várhatóan nem fogja fokozni a nyomást és nem lesz hatással a bankok további leminősítésére.

MTI / Beliczay László

hvg.hu: Lesz-e újabb leminősítés, és ha lesz, mikor?

S. Z.: A bankok hitelminősítéshez rendelt negatív kilátás nem feltétlenül jelenti azt, hogy újabb leminősítés lesz. Még látnunk kell, hogyan teljesítenek 2012-ben és 2013 első felében. Egyébként tavaly év végén rendeltünk negatív kilátást az összes osztályozott bankhoz, ami a Moody’s-nál általában 12-18 hónapos időtartamot jelent.

hvg.hu: Befolyásolhatja a magyar bankok minősítését az IMF-fel és az Európai Unióval tervezett megállapodás csúszása?

S. Z.: Ez elsősorban a magyar államadósság minősítésével függ össze, ugyanakkor a bankokhoz is kapcsolódik. Ha az ország rendelkezésére állnak további támogató eszközök, az mindenkinek jó dolog. A magyar bankok számára a devizaforrások biztosítása is nehéz, mert Magyarországon jelentős mennyiségű devizahitelt helyeztek ki, és devizára van szükségük, hogy refinanszírozzák ezeket a hiteleket. Így a külföldi anyabankok továbbra is támogatják a leánybankjaikat, de egy IMF-EU-csomag további segítséget nyújthatna a likviditás fenntartásához a bankrendszerben, és javíthatná a bankok és a kormány együttműködését a kihívások kezelésében. Úgy, mint 2009-ben. További fontos szempont az is, hogy a külföldi bankok feltehetik maguknak a kérdést, maradjanak-e Magyarországon vagy inkább távozzanak. Az, hogy egy olyan országot, mint Magyarország, elhagyjanak a bankok, költség-haszon alapú döntés. Azok a külföldi bankok, amelyek hálózatosan vannak jelen Közép-Kelet-Európában, mint az Erste, a Raiffeisen vagy az Intesa, továbbra is maradni akarnak az országban. Igaz, csökkentik a tőkeáttételt és nem akarnak növekedni. Más lehet a helyzet azoknál bankoknál, amelyek nincsenek igazán jelen a régióban és a FÁK-országokban.

HVG Archív

hvg.hu: Jelenleg úgy tűnik, hogy kormány és a bankok rendezték viszonyukat. Tavaly decemberben meg is egyeztek arról, hogy csökkentik a devizaadósok terheit, illetve megóvják a pénzügyi stabilitást. Mi a véleménye erről a megállapodásról?

S. Z.: Úgy gondoljuk, vannak pozitív és negatív hatások, de nagyon nehéz megjósolni az egyezség hosszú távú hatásait. Látnunk kell, hová fejlődik. Az pozitívum, hogy ez egy közös megegyezés volt, ellentétben a kedvezményes végtörlesztés lehetővé tételével, amelyre tavaly szeptemberben rákényszerítették a bankokat. Végeredményben, az állam mutatott arra némi hajlandóságot, hogy mérsékelje a bankok terheit a banki különadó csökkentésével, azonban a pénzintézetek még így is nagyobb költséget viselnek, mint az állam vagy az ügyfelek. Idén valószínűleg ismét nehéz éve lesz a magyar bankrendszernek. Nem várunk jelentős profitokat, a tőke is nyomás alatt marad, a likviditás pedig továbbra is aggodalomra ad majd okot.