Módosítják az adótörvényeket annak érdekében, hogy az erős kormányzati rásegítéssel a padlóba döngölt szerencsejáték-piacból mégis be lehessen szedni a betervezett adóbevételeket. Ennek kulcsa, hogy végre megjelenjenek a helyhez kötött pénznyerő automaták és nem helyhez kötött (online) nyerőjátékok központi szerver alapú működtetésének részletszabályai.

A parlament tavaly októberben döntött arról, hogy pénznyerő automatákat és online szerencsejátékokat Magyarországon úgy lehet csak üzemeltetni, ha elektronikus úton biztosítani lehet, hogy az elszámolásuk valós időben, az adóhatóság által is hozzáférhető módon folyamatosan nyomon követhető legyen. A nyerőjáték-rendszereket a törvény értelmében szerverüzemeltetőknek kell összefogniuk, melyek biztosítani tudják azt az átlátható üzemmenetet, amely a voltaképpeni koncessziótulajdonos, az állam jogos elvárása. (A szerverüzemeltetés technikai részleteiről szól keretes írásunk.)

Novembertől az ötödére esett a nyerőgépek száma

MTI / Mohai Balázs

Az üzemeltetési forma a helyhez kötött gépek esetében is modernebb és biztonságosabb, mint amikor "csak" kitették a gépeket az adott termekben, majd időként feléjük néztek, hiszen az üzemeltető egy weboldalon keresztül folyamatosan ellenőrizheti minden gépét, és az adóhatóság által igényelt adatszolgáltatás is pár kattintással elintézhető. Scheiber István, a Magyar Szerencsejáték Szövetség elnöke a hvg.hu érdeklődésére elárulta, hogy Görögországban, Németországban és Hollandiában is szerver alapú szabályozást készítenek elő. De az EU több tagállama is figyelemmel kíséri a "magyar modell" alakulását, mert ez a működtetési-kontrollálási forma (Server Based Gaming) még az Unióban is új piacnak számít.

Mit mond az új szabályozás?

Központi szerverüzemeltetést a frissen megfogalmazott szabályok értelmében csak magyarországi székhelyű, magyar állampolgár által vezetett és legalább 50 millió forint jegyzett tőkével rendelkező társaság végezhet, melynek ez a kizárólagos tevékenysége. Szigorúak az összeférhetetlenségi szabályok is: a központi szervert üzemeltető cég egyidejűleg csak egy központi szerver üzemeltetéséhez kaphat engedélyt, és a társaság tagjai, részvényesei, valamint azok hozzátartozói más hasonló profilú társaságban nem lehetnek tagok, részvényesek vagy tisztségviselők. A cégek csak határozott időre köthetnek szerződést nyerőjátékgép- vagy nyerőjáték-üzemeltetőkkel. A határozott időre szóló szerződést minimum egy évre kell kötni. Egy helykez között, szerver alapú pénznyerő-automatákat üzemeltető szerverhez pedig legalább ezer, legfejebb tízezer játékautomata kapcsolódhat, egy nem helyhez kötött (vagyis: online) pénznyerő rendszert üzemeltető szerver ugyanakkor legfeljebb 12 ezer játékost szolgálhat ki.

A Magyar Szerencsejáték Szövetség szerint a fenti passzusok biztosítani látszanak azt, hogy "nem kerülhet monopolhelyzetbe a szerencsejáték-piac új szereplőjeként belépő egyetlen szerencsejátékszerver-üzemeltető sem". Schreiber István szerint a mostani módosítással szigorúan szabályozott, de átlátható piac épülhet, és elhárul az utolsó akadály a szerencsejáték-törvényhez tartozó végrehajtási rendelet megjelenése elől. "Ha megszavazzák, elindulhatnak az engedélyezési eljárások, és belátható közelségbe kerül a szerveralapú, százalékos adózású üzemeltetés" - mondta a szövetség elnöke.

Ennek az állam szempontjából is rendkívüli lenne a jelentősége, hiszen hónapokon belül a placcon lehetnének a szerverközpontú automaták, és újra kezdhetné építeni magát az elmúlt fél év alatt - a játékgépek számát tekintve - az ötödére zsugorodott nyerőgépiparág. A szerver alapú rendszerre való áttérés után a szerencsejáték-szervező mentesül a múlt évben elfogadott szabályok értelmében havi és gépenkénti 500 ezer forintos játékadó alól. Helyette a már meglévő ágazati különdíjak mellett a tiszta játékbevétel 33 százalékát kellene az üzemeltetőknek adóként befizetniük. Az NGM a Szerencsejáték Szövetségnek már többször megerősítette: a végrehajtási rendelet már aláírás előtti stádiumban van.

A szabályozással a lét a tét

MTI / Mohai Balázs

Hogyan jutottunk el idáig?

A tavaly ősszel módosított szerencsejáték-törvény rendelkezett arról, hogy a nyerőgépeket és az elektronikus kaszinót működtető cégeket az állam a korábbinál drasztikusabban megsarcolja, és hogy a jövőben az online nyerőjátékokat is bevonja az adózói körbe. Az eredeti javaslat a parlament előtt egyébként még tovább szigorodott. Így végül azt fogadták el, hogy a tételes játékadó játékhelyenként havonta 500 ezer forintra nőjön az eredetileg javasolt 125 ezer helyett, az elektronikus kaszinóban üzemeltetett pénznyerő automaták után pedig havi 700 ezer forintot kelljen fizetni az eredetileg meghatározott 150 ezer helyett.

A szerencsejáték-adó módosítása eredményeként a főként falusi bisztrókhoz kötött (valójában igazából főként a városi környezetben megtalálható) "nyerőgépeknek" a száma drasztikusan visszaesett. Novemberre bejött a Magyar Szerencsejáték Szövetség prognózisa, és lényegében megfeleződött a az országban működő nyerőgépek mezőnye. Az aktuális adatok szerint a tavaly ilyenkor még 22 ezer nyerőgépből mára mintegy 4 ezer maradt "bekapcsolva".

Ha ez így marad, még az is előfordulhat, hogy a visszaadott engedélyek miatt kevesebb bevétel jön be az 500 ezres adó mellett, mint amikor 100 ezer forintot kellett csak az üzemeltetőknek játékhelyenként fizetniük. A kormányzat 2012-re közel 78,4 milliárd forint játékadó-bevételt tervezett be a 2011. évi 51,2 milliárd forinttal szemben. A tavalyi bevételnek nagyjából fele-fele jött be a Szerencsejáték Zrt.-től és a játékgép-üzemeltetőktől, mint ahogy évek óta ez a jellemző arány. A szövetség szerint az utóbbiaktól idénre aligha érhető el a bekalkulált bevétel.

Még ha sikerül is felállítani az új rendszert, kell hozzá legalább három hónap, mire az üzemeltetők át tudnak állni - és addigra szinte vége az évnek. Érdekes kísérlet lesz az is, hogyan sikerül az online cégeket ellenőrzés alá vonni: a végrehajtási rendelet talán erre is választ ad majd.