Akik a tervezetet kiötlötték, szemmel láthatóan nem számoltak azzal, hogy az átlagosan alacsony hatékonyságú magyar mezőgazdaság versenyképességét egy ilyen új adónem bevezetése még tovább gyengítené - mondta a Népszavának Raskó György agrárközgazdász, mezőgazdasági nagytermelő.

"Általános földadót természetesen be lehetne vezetni, de akkor tényleg érdekes helyzet alakulhatna ki, ahogy az állam önmagát is megadóztatná" - mondta az agrárszakember a lapnak.

Raskó György úgy vélekedett, ha a birtok nagysága alapján működne a progresszív adózás, azt könnyen kijátszhatnák az érintettek, de akár valóságosan is tovább töredezne a hazai birtokrendszer.

A földadó Raskó szerint lejjebb nyomná a végre emelkedő termőföldárakat. "Jelenleg a termőföld hozadéka az országos átlagot figyelembe véve évente alig 4-5 százalék, miközben jelentős kockázattal is számolni kell" - mondta, hozzátéve: bármilyen banki lekötés is hoz legalább ennyi hozamot.

Ma még a földtulajdonos mondhatja, ha kevés is a birtok hozadéka, az emelkedő földárak mellett a termőföld eladásával mégiscsak nyereséghez juthat. Ám ha a földalapú támogatás is csökken majd, és marad az alacsony hozam, ráadásul még 27 százalékos áfát is kell fizetni az adásvétel után, az a földárak csökkenését idézheti elő -  mondta a Népszavának az agrárszakember.