Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Ahogy az várható volt, az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyminisztereinek Tanácsa (Ecofin) pénteki ülése döntött arról, hogy feloldják a kohéziós pénzek felfüggesztéséről szóló korábbi döntésüket. Így januártól nem esik el Magyarország 495,2 millió euró uniós támogatástól.
Megszüntette a kohéziós pénzek felfüggesztéséről szóló korábbi döntését az Ecofin. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a pénzügyminiszterek ülése utáni sajtótájékoztatón - többek között a hvg.hu tudósítója előtt - elmondta, nem volt vita a döntésről a tanácskozáson. Hozzátette: a mai döntés nagy siker a magyar kormánynak, ennek ellenére nem lehetünk teljesen elégedettek, ezért a tárca a következő hetekben növekedési és munkahely-teremtési programot visz be a kormány elé. A miniszter reményét fejezte ki, hogy körülbelül egy év múlva Magyarország teljesen kikerülhet az uniós túlzottdeficit-eljárás hatálya alól.
Győztes csatára készültek a magyar diplomaták a mai Ecofin-ülés előtt, hiszen a korábbi hetek történéseiből már lehetett tudni, hogy nem fogja elveszíteni Magyarország a neki járó kohéziós támogatások közel harmadát. Május 30-án kezdeményezte ugyanis az Európai Bizottság (EB), hogy az Európai Tanács oldja fel azt a február 22-én az EB által kilátásba helyezett szankciót, amely Magyarországtól elvett volna 495,2 millió euró kohéziós támogatást. Igaz, a végső szót az ügyben a június 22-i Ecofin-ülés mondta ki, de azt már akkor lehetett sejteni, hogy a pénzügyminiszterek tanácsának májusi kezdeményezése Magyarországra nézve kedvező lesz. (Ez látszott azon is, hogy az NGM a döntés kommentálásáról szóló sajtóközleményét Matolcsy György luxemburgi nyilatkozatával nagyjából egy időben, az Ecofin hivatalos írásbeli tájékoztatója előtt küldte ki. Matolcsy luxembourgi sajtótájékoztatójáról itt olvashat)
A magyar támogatások zárolásának feloldása alapvetően annak köszönhető, hogy az Európai Bizottság elfogadta a Széll Kálmán-terv 2.0-ban leírt költségvetési kiigazítást. Ugyanakkor ismert az is, hogy Magyarország benne marad a túlzotthiány-eljárásban, amely belépésünk pillanatában, 2004-ben megindultunk ellenünk.
Mivel indokolta a bizottság a feloldást?
Az EB a jelentésében elismerte az Orbán-kormánynak azokat a lépéseit, melyek segítik azt, hogy az egyszeri költségvetés-javító intézkedések (nyugdíjpénzári befizetések államosítása, szektorális különadók stb.) kivezetésével se szűnjön meg a költségvetés egyensúlya. Valamint azt is pozítvan értékelte, hogy jelentős, a munkaerőpiacot és az üzleti környezetet érintő strukturális reformokat vitt keresztül a magyar kormány. Ennek ellenére számos rövid és középtávon jelentkező veszélyre felhívta a figyelmet: makrogazdasági egyensúlyhiányt tapasztalt például a beruházási pozíciókkal kapcsolatban, és az államháztartási bevételek tekintetében is lát kockázatokat a kormány által előzetesen kalkulált alacsonyabb növekedés miatt.
A bizottság értékelése szerint további reformokra lesz szükség, amelyek elősegíthetik a fenntartható, befektetés-vezérelt növekedést. Ezért hangsúlyozták, hogy az idei 2,5 százalékos és a jövő évre tervezett 2,2 százalékos költségvetési hiányt fenntartható módon kell elérnie a kormánynak. Növelni kell a foglalkoztatottak arányát, az aktív munkaerő-piaci eszközök alkalmazását és a társadalom részvételét, különösen az oktatásban, javítani kell a hozzáférést a jó minőségű, de megfizethető gyermekgondozáshoz, csökkenteni kell a cégek adminisztrációs terheit és javítani kell az üzleti környezetet, mint ahogyan a közigazgatás átláthatóságát és minőségét is.
El lehetett volna kerülni
A kormány az EB február végi, a magyar kohéziós pénzeket érintő döntését követően először azt kommunikálta, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a pénzügyminiszterek tanácsában ne kapjon többséget az Európai Bizottság javaslata. Majd az lett az irányadó, amit Orbán Viktor mondott, és amivel a legtöbb elemző egyetértett. Vagyis, hogy a végén Magyarországtól nem fognak elvenni egy petákot sem. Az Ecofin mai döntésével ez következett be.
Az NGM közleménye |
A Nemzetgazdasági Minisztérium – a bejelentéssel egy időben – közleményt adott ki, melyben az áll, a kohéziós pénzek részleges felfüggesztésének megszüntetéséről szóló döntés hátterében az áll, hogy „a Tanács és az Európai Bizottság is úgy látja, hogy Magyarország megfelelő lépéseket tett a túlzott hiány megszüntetése érdekében”. Az NGM szerint trendfordulót sikerült elérni: a 2004 óta tartó túlzotthiány-eljárásban először született kedvező döntés Magyarország számára. (Ez nem teljesen igaz: volt több olyan alkalom is, amikor Magyarországot nem vegzálta Brüsszel, mert noha eljárás folyt ellene, látta a kiigazítási törekvéseket.) Az NGM szerint a kormány átfogó gazdaságpolitikai programjának köszönhetően a költségvetési hiány az elkövetkező években a bizottság május 30-i jelentésében is igazolt módon továbbra is három százalék alatt maradhat, ami lehetővé teszi, hogy 2013-ben megszűnjön a Magyarországgal szemben 2004 óta folyó túlzotthiány-eljárás. A pénzügyi és gazdasági stabilitás megőrzése mellett a kormány prioritása a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés. Ezért „ennek érdekében a kormány tovább erősíti munkahelyteremtő programjait.” |
Apró szépséghiba, hogy az Orbán-kormány elkerülhette volna az unió történetében eddig példa nélküli döntést, ha komolyan veszi az uniós ajánlásokat, és időben kezd bele a végül végrehajtott korrekcióba. Brüsszel januárban tette világossá, hogy az egyszeri hatásokkal operáló költségvetési lépések hatását nem tekinti fenntarthatónak, és hogy Magyarország sorrendben immár negyedszer mulasztja el teljesíteni a túlzottdeficit-eljárás miatt rárótt kötelezettségeket. Budapest az utolsó pillanatban próbált cselekedni, de az uniós illetékeseknek írt leveleket Brüsszel nem tekintette értékelhető elköteleződésnek. A Széll Kálmán-terv 2.0 átültetése a konvergenciaprogramba viszont már meggyőző érv volt.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
Ellenzéki arcok és két régi kedvenc pokémon is felbukkan – videós beszámolónk az eseményről.