Megszüntette a kohéziós pénzek felfüggesztéséről szóló korábbi döntését az Ecofin. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a pénzügyminiszterek ülése utáni sajtótájékoztatón - többek között a hvg.hu tudósítója előtt - elmondta, nem volt vita a döntésről a tanácskozáson. Hozzátette: a mai döntés nagy siker a magyar kormánynak, ennek ellenére nem lehetünk teljesen elégedettek, ezért a tárca a következő hetekben növekedési és munkahely-teremtési programot visz be a kormány elé. A miniszter reményét fejezte ki, hogy körülbelül egy év múlva Magyarország teljesen kikerülhet az uniós túlzottdeficit-eljárás hatálya alól.

Győztes csatára készültek a magyar diplomaták a mai Ecofin-ülés előtt, hiszen a korábbi hetek történéseiből már lehetett tudni, hogy nem fogja elveszíteni Magyarország a neki járó kohéziós támogatások közel harmadát. Május 30-án kezdeményezte ugyanis az Európai Bizottság (EB), hogy az Európai Tanács oldja fel azt a február 22-én az EB által kilátásba helyezett szankciót, amely Magyarországtól elvett volna 495,2 millió euró kohéziós támogatást. Igaz, a végső szót az ügyben a június 22-i Ecofin-ülés mondta ki, de azt már akkor lehetett sejteni, hogy a pénzügyminiszterek tanácsának májusi kezdeményezése Magyarországra nézve kedvező lesz. (Ez látszott azon is, hogy az NGM a döntés kommentálásáról szóló sajtóközleményét Matolcsy György luxemburgi nyilatkozatával nagyjából egy időben, az Ecofin hivatalos írásbeli tájékoztatója előtt küldte ki. Matolcsy luxembourgi sajtótájékoztatójáról itt olvashat)

Matolcsy György: A luxembourgi győző

AP

A magyar támogatások zárolásának feloldása alapvetően annak köszönhető, hogy az Európai Bizottság elfogadta a Széll Kálmán-terv 2.0-ban leírt költségvetési kiigazítást. Ugyanakkor ismert az is, hogy Magyarország benne marad a túlzotthiány-eljárásban, amely belépésünk pillanatában, 2004-ben megindultunk ellenünk.

Mivel indokolta a bizottság a feloldást?

Az EB a jelentésében elismerte az Orbán-kormánynak azokat a lépéseit, melyek segítik azt, hogy az egyszeri költségvetés-javító intézkedések (nyugdíjpénzári befizetések államosítása, szektorális különadók stb.) kivezetésével se szűnjön meg a költségvetés egyensúlya. Valamint azt is pozítvan értékelte, hogy jelentős, a munkaerőpiacot és az üzleti környezetet érintő strukturális reformokat vitt keresztül a magyar kormány. Ennek ellenére számos rövid és középtávon jelentkező veszélyre felhívta a figyelmet: makrogazdasági egyensúlyhiányt tapasztalt például a beruházási pozíciókkal kapcsolatban, és az államháztartási bevételek tekintetében is lát kockázatokat a kormány által előzetesen kalkulált alacsonyabb növekedés miatt.

A bizottság értékelése szerint további reformokra lesz szükség, amelyek elősegíthetik a fenntartható, befektetés-vezérelt növekedést. Ezért hangsúlyozták, hogy az idei 2,5 százalékos és a jövő évre tervezett 2,2 százalékos költségvetési hiányt fenntartható módon kell elérnie a kormánynak. Növelni kell a foglalkoztatottak arányát, az aktív munkaerő-piaci eszközök alkalmazását és a társadalom részvételét, különösen az oktatásban, javítani kell a hozzáférést a jó minőségű, de megfizethető gyermekgondozáshoz, csökkenteni kell a cégek adminisztrációs terheit és javítani kell az üzleti környezetet, mint ahogyan a közigazgatás átláthatóságát és minőségét is.

El lehetett volna kerülni

A kormány az EB február végi, a magyar kohéziós pénzeket érintő döntését követően először azt kommunikálta, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a pénzügyminiszterek tanácsában ne kapjon többséget az Európai Bizottság javaslata. Majd az lett az irányadó, amit Orbán Viktor mondott, és amivel a legtöbb elemző egyetértett. Vagyis, hogy a végén Magyarországtól nem fognak elvenni egy petákot sem. Az Ecofin mai döntésével ez következett be.

Apró szépséghiba, hogy az Orbán-kormány elkerülhette volna az unió történetében eddig példa nélküli döntést, ha komolyan veszi az uniós ajánlásokat, és időben kezd bele a végül végrehajtott korrekcióba. Brüsszel januárban tette világossá, hogy az egyszeri hatásokkal operáló költségvetési lépések hatását nem tekinti fenntarthatónak, és hogy Magyarország sorrendben immár negyedszer mulasztja el teljesíteni a túlzottdeficit-eljárás miatt rárótt kötelezettségeket. Budapest az utolsó pillanatban próbált cselekedni, de az uniós illetékeseknek írt leveleket Brüsszel nem tekintette értékelhető elköteleződésnek. A Széll Kálmán-terv 2.0 átültetése a konvergenciaprogramba viszont már meggyőző érv volt.