Jövőre 2,8 százalékos lenne a GDP-arányos hiány, ami az Országvédelmi Alappal 2,4 százalékra mérséklődhet. Ez közel van a kormányzat által várt 2,2 százalékos GDP-arányos hiányhoz, de így nem marad szabad tartalék - hangzott el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által tartott sajtótájékoztatón, melyen a 2013-as költségvetéshez készített elemzésüket mutatták be. A jegybank elnöke egyben a Költségvetési Tanács tagja, így a Tanács véleményének elkészítésében is háttérszervként segített. Az elemzést megalapozó információkat június 25-ig tudták figyelembe venni, így nincs benne az Orbán Viktor által nemrég bejelentett 300 milliárdos növekedés-ösztönző csomag hatása, bár azt látni kell, hogy ennek fedezete jelenleg nem található meg a költségvetési törvényjavaslat mostani verziójában. Ez azonban nyilvánvalóan növeli a hiány növekedésének lehetőségét.

Kedvezőtlenebb makrogazdasági pályával számolnak

Az MNB stábja kedvezőtlenebbnek látja a makrogazdasági helyzetet, mint a kormányzat. Az államadósság jövőre csökkenhet, de az üteme kisebb lehet, mint a törvényjavaslatban. Ami a költségvetési deficitet illeti, már több éve kiigazító folyamatnak vagyunk tanúi, trendszerűen csökken a hiány. A jegybank elemzői csapata elérhetőnek látja idén és jövőre is a 3 százalék alatti hiányt, de ez csak úgy valósítható meg, ha törlik a tartalékokat.

Az MNB jövőre 3,5 százalékos inflációt vár, kormány 4,2-t, mindez a költségvetés szempontjából különösen a nyugdíjkiadások indexálásánál fontos. A jegybank 0,8-százalékos GDP-arányos növekedést vár 2013-ban, a kormány 1,6 százalékával szemben.

Az MNB szerint a jövő évi hiány csak a tartalékok felszámolásával tartható

Túry Gergely

A főbb adónemekből 0,6 százalékkal kisebb bevételekre számítanak, mint a kormány, ami szinte teljes egészében a makrogazdasági pálya miatti alacsonyabb adóalapokból ered. Az MNB szerint a háztartások fogyasztási kiadása is csökken fél százalékkal jövőre. Kevesebb bevételre számít a jegybank az elektronikus útdíjból (75 milliárd helyett csak 32 milliárddal), a gyógyszerkassza további 80 milliárdos csökkentését pedig szintén nem tartják megvalósíthatónak, viszont a rokkantsági ellátásban részesülők számának csökkenése miatt 30 milliárdot lehetne spórolni a nyugdíjkasszában.

Az IMF-megállapodásra kitérve a jegybank szakértői elmondták, hogy egy pozitív végkifejlet következtében jövőre 30 milliárddal lehet alacsonyabb az államadósság kamatkiadása, pár éven belül pedig akár 100 milliárdot is spórolhatna így a kormányzat.

Nagyobb államadóssággal számol jövőre a jegybank, mint a kormányzat

A bruttó államadósság az MNB szerint csökkenő pályán van, de ők magasabb értékkel számolnak, mint ami a törvényjavaslatban szerepel. Az MNB a 2013-as államadósság-rátát 78,1 százalékra várja (a kormány 76,8 százalékkal számol), az idénre tervezettet pedig 78,4-re, a kormány 78 százalékával szemben. A jegybank a Diákhitel 2. konstrukció adósságnövelő hatásával is számolt. A Diákhitel Központ által felvett hitelek szerintük már részét képezik az államadósságnak, bár ebben még nincs egyértelmű állásfoglalás a statisztikai szervek részéről.

Az MNB a főbb kockázatok között - a szabad tartalék hiánya mellett - a céltartalékok kötelezettségvállalásokkal terheltségét emelte ki, vagyis 2013-ban nincs olyan komolyabb forrása a kormányzatnak, amelyet szabadon tudna mozgósítani baj esetén.

A magasabb hiány felé mutató kockázatok között a jegybank egyértelműen EU-IMF-megállapodás esetleges elmaradását, az Európai Bíróság távközlési különadóval kapcsolatos, akár 200 milliárd forintra is rúgó eljárását hangsúlyozta. Az MNB szakértői emelett az e-útdíjnál, a jövedéki adóbevételek elmaradásánál, a gyógyszerkasszánál tervezett spórolásnál látnak még olyan kockázatokat, mely komolyabb hatásokkal lehet a jövő évi büdzsére.

Az MNB-re kivetni tervezett tranzakciós illeték körül sok a zűrzavar

A pénzügyi tranzakciós illetékre kitérve az MNB munkatársai elmondták, hogy ebből 283 milliárd forintot tervez beszedni a kormány a költségvetés tervezete szerint. A tranzakciós illeték módosításának elfogadása következtében a hiánycsökkentő hatás ugyanakkor alacsonyabb lehet és részben átmenetinek bizonyulhat. A tervezett közel 290 milliárdos illetékből 100 milliárd az MNB-t, 100 milliárd a Magyar Államkincstárt terhelheti - itt azonban még elég sok a kérdőjel, hogy milyen módon és szerkezetben -, de az MNB hiányát a következő évben meg kell térítenie a kormányzatnak, így a hiányt tulajdonképpen csak az egyik évről a másikra csoportosítaná át a kormányzat. A jegybankra kivetni tervezett illetékkel kapcsolatban az MNB szakértői elmondták, hogy azt nem tudják áthárítani a piaci szereplőkre, a veszteség ebben az esetben nő, és ha az eredménytartalék ezt nem fedezi, akkor az államnak ezt meg kell térítenie. Így 2014-ben 100 milliárdos lyuk keletkezhet a költségvetésben.

Az MNB a főbb számszerű megállapítások mellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a törvényjavaslat jogszabályi megalapozottsága nem teljes, például a tranzakciós illetékhez, az e-útdíjhoz, vagy a biztosítási adóhoz kötődő törvényjavaslatok, kormányrendeletek még nincsenek elfogadva. A költségvetés így még egyáltalán nem tekinthető véglegesnek.