"Finnország meggyőződéses híve az eurózónának és hisz benne, hogy az euró hasznára van az országnak. Ennek ellenére nem tartunk ki minden áron az euró mellett" - mondta Jutta Urpilainen a Kauppalehti című gazdasági lapnak. Hozzátette, hogy Finnország minden lehetséges helyzetre fel van készülve, "arra is, hogy elhagyja az euróövezetet".

A miniszter szóvivője sietett tompítani Urpilainen szavainak élét, mondván: a miniszter kijelentései nem jelentik azt, hogy Finnország tervezi a kilépést. "Ez a beállítás teljesen hamis" - mondta.

Mindamellett Urpilainen az interjúban világossá tette: kormánya nem megy bele, hogy az euróövezet tagországai közösen viseljék az adósságterheket és a kockázatokat. "Konstruktívak vagyunk és meg akarjuk oldani a válságot, de nem bármilyen feltételekkel" - mondta. 

Finnország eddig is kemény álláspontot képviselt, és jelezte, Hollandiával együtt megakadályozza, hogy az euróövezeti állandó pénzügyi stabilitási mechanizmus (ESM) eszközeiből államkötvényeket vásároljanak majd a másodlagos piacon. Az euróövezet leginkább keményvonalas hitelezői közé tartozó két ország lépése első ízben vonta kétségbe a múlt heti európai uniós csúcson kötött megállapodás tartósságát.

Jyrki Katainen finn kormányfő a parlamentnek hétfőn küldött beszámolójában azt közölte, a jövőben egyetértésre lesz szükség (az euróövezeten belül) az ilyen vásárlásokhoz, "és úgy tűnik, hogy ez az egyetértés a holland és a finn ellenkezés miatt nem lesz lehetséges".

A két ország annak ellenére utasítja ezt el, hogy a múlt heti EU-csúcsértekezleten elhatározták annak a mechanizmusnak a gyors létrehozását, amelynek révén a bankok feltőkésítése immár közvetlenül a (700 milliárd eurót megmozgatni képes) ESM-ből történhet, az érintett tagállamok közbeiktatása nélkül.

Pasi Rajala finn kormányszóvivő később úgy pontosította a kormány jelentését, hogy Helsinki megítélése szerint "nincs semmi értelme államkötvények vásárlásának a másodlagos piacon".