Három törvényjavaslatot nyújtott be kedden Matolcsy György. Az egyik az orvosok, nővérek jövő évi béremelésének fedezetét tartalmazza. Eszerint megemelik az alkohol, az autógáz és a cigaretta jövedéki adóját. Továbbá a népegészségügyi termékdíjat úgy szélesítenék ki, hogy az energiaital-gyártóknak mindenképpen fizetniük kelljen. A chipsadó bevezetése után ugyanis a gyártók kivonták az italjaikból a taurint, így nem kellett fizetniük. Most ezt a kiskaput zárná be a kormány, hogy legyen miből kifizetni az egészségügyisek bérét.

A nemzetgazdasági miniszter emellett benyújtotta a munkahelyvédelmi akciótervhez szükséges törvénymódosításokat. Egy törvényjavaslatban kibontotta a kisadózók tételes adója, valamint a kisvállalati adó részleteit, a másikban pedig az adó- és a járulékrendszer átalakításához szükséges jogszabási változtatásokat. Mindenekelőtt az élőmunkára rakódó terheket csökkentenék: a huszonöt év alattiak, az ötvenöt év felettiek, a gyedről, gyesről, gyetről visszatérők, valamint a képzettséget nem igénylő, egyszerű munkakörben foglalkoztatottak és a tartósan munkanélküliek után a munkáltatók a szociális hozzájárulási adókedvezményt kaphatnának. Az adókedvezmény nem vonható össze a Start-kártyás kedvezményekkel, amelyek nagyjából hasonló előnyöket kínálnak ezekre a munkaerő-piaci csoportokra.

Jelentős könnyítés a szakképzetlenekre, a 25 alattiakra és az 55 felettiekre

A szakképzettséget nem igénylő munkakörben dolgozók esetében (ez az úgynevezett FEOR-08-as kategória) a munkáltatók nagyjából megfelezhetik a munkavállalójuk utáni közterhet. Jelenleg a munkáltatók 27 százalék szociális hozzájárulási adót, és további 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást, így összesen 28,5 százalékot fizetnek munkavállalójuk bruttó bére után. A törvénymódosítással 14,5 százalékos kedvezményt vehetnének igénybe a munkáltatók, a járulékterhük ezzel 14 százalékra csökkenne a szakképzettéget nem igénylők esetében. A javaslat alapján ezzel csökkenne a szakképzési hozzájárulás alapja is.

Az adókedvezményt a munkáltatók havonta vehetnék igénybe, fontos kitétel ugyanakkor, hogy csak legfeljebb 100 ezer forint bruttó bérig. A javaslat szövegéből úgy tűnik, hogy az adókedvezmény igénybe vehető olyan munkavállalók után is, akiknek a bruttó bére 100 ezer forintnál több, de a kedvezmény csak a bér 100 ezer forintjáig vehető igénybe. Mint a törvényjavaslat fogalmaz, a havonta megállapítható adókedvezmény egyenlő „a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalékával”.

További kivétel, hogy ha egy ideig nem szakképzettséget nem igénylő munkakörben dolgoztatják azt, aki után a kedvezményt igényelték, akkor arra az időszakra nem jár. Ugyanekkora kedvezményt vehetnek igénybe a munkáltatók a 25 év alatti és az 55 év feletti munkavállalóik után, ha a parlament így fogadja el a javaslatot.

Még több kedvezmény a tartós álláskeresők és a kismamák után

A tartósan álláskeresők után jóval nagyobb kedvezmény jár: miután ismét felveszi őket valaki, az első két évben nem kell megfizetnie a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót utána bruttó 100 ezer forintig, a harmadik évben a kedvezmény nagyjából a felére, 14,5 százalékra csökken. Tartósan álláskereső a javaslat szerint az, akit az állami foglalkoztatási szerv a kedvezményezett foglalkoztatást megelőző 9 hónapon belül legalább 6 hónapig álláskeresőként nyilvántartott.

A kismamák, vagyis a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítását követően foglalkoztatott munkavállalók után a munkáltatóknak szintén nem kellene fizetniük a 27 százalékot az  első két évben, a harmadik évben pedig 14,5 százalék lenne a kedvezmény. A kedvezményt a munkáltató a legutolsó anyasági ellátás folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap végéig, de legfeljebb 3 évig érvényesítheti.

Enyhül az áfaprés

A törvénymódosító javaslat második fejezete a vállakozási környezet javításáról szól. Legfontosabb pontja az áfatörvény új adózási módjához kapocsolódik, melynek lényege, hogy a gazdasági céllal belföldön letelepedett kkv-k és egyéni vállakozók jogosultak azt a pénforgalmi elszámolást választani, ami szerint az áfát nem a számlán szereplő teljesítési dátum után esedékes időpontban, hanem csak "fizetés (az ellenérték átvétele, jóváírása) időpontjában" kell megfizetnie. Ez az adózási mód összhangban van a vonatkozó európai uniós irányelvvel is.

A törvényjavaslatban az alanyi áfamentesség választására jogosító értékhatár 5 millió forintról 6 millió forintra emelkedik. 2013. január 1-től tehát alanyi adómentességet 6 millió forint alatti árbevétel mellett lehet kérni.

Elnézőbbek lesznek a devizaveszteségekkel

A csomag módosít a gazdasági társaságok tőkepótlásáról szóló jogszabályokon, és megadja a lehetőséget arra, hogy ne kelljen a törvényben előírt határidőn belül tőkepótlást végrehajtani, amennyiben a devizában fennálló tételek átértékeléséből alakul ki a mérlegkészítés időpontjában az a veszteség, ami miatt a tőkerendezést egyébként meg kellene lépni. A tervezet szerint ugyanis előállhat olyan helyzet, hogy a tőkehelyzet az árfolyamváltozással önmagától helyreáll: ennek igazolására viszont közbenső mérleget kell készíteni.

Szintén a devizaárfolyam-változás kedvezőtlen hatásait küszöböli ki az a javaslat, amely az árfolyamveszteség elhatárolási lehetőségeit nem csak a beruházási jellegű hitelekre, hanem a forgóeszköz-hitelekre is kiterjeszti. Így lehetséges ezeket a veszteségeket a későbbi évekre is elszámolni. Az elhatárolás alkalmazása esetén a következő évekre céltartalékot kell képezni.