A csoport tagjai, amelyek eddig Belgiummal és Luxemburggal közös csoportba tartoztak, együtt elegendő szavazati hányaddal rendelkeznek ahhoz, hogy saját igazgatót küldhessenek a 24 tagú igazgatótanácsba. Az együttműködés célja, hogy erőteljesebben képviselhessék érdekeiket az globális szervezeten belül. A csoporthoz tartozik Magyarország mellett Ausztria, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Fehéroroszország, Koszovó és Törökország.

A megállapodást a sajtó képviselői előtt, Heinz Fischer osztrák államfő jelenlétében írták alá az osztrák elnöki hivatalban. Magyar részről Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Pleschinger Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára látta el kézjegyével a dokumentumot. A megállapodás az IMF igazgatótanácsának őszi tanácskozása után válik hatályossá.

Ewald Nowotny, az Osztrák Nemzeti Bank kormányzója emlékeztetett arra, hogy több évtized után először képviselteti magát a régió igazgatói szinten a szervezetben. Köszönetet mondott a négy vezető tárgyalónak, köztük Pleschinger Gyulának. Elmondta azt is, hogy a folyamat több mint két éven át tartott, és még a legutóbbi napokban sem volt bizonytalanságtól mentes. Nowotny és az aláírási ceremónián megszólaló Heinz Fischer államfő és Maria Fekter pénzügyminiszter is külön kiemelte, hogy sikerült Törökország támogatását is megnyerni a tervhez. Ezzel a G20 országcsoport egy tagja is képviselteti magát. 

Osztrák sajtóértesülések szerint Ausztria Lengyelországot is meg akarta nyerni az együttműködésnek, de Varsó inkább a svájci elnökségű jelenlegi csoportban maradt. Egy kétéves átmeneti időszakban Ausztria delegálja az igazgatósági tagot, ezután nyolcéves rotációs periódusban a feltörekvő közép- és kelet-európai országok és Törökország.

Az IMF-ben részt vevő országok tőkehozzájárulásuk arányában rendelkeznek szavazati hányaddal a szervezetben. Míg a legnagyobb gazdaságok, így az Egyesült Államok, Japán, Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság egy-egy önálló szavazattal rendelkeznek, a többi tagország csoportokat alkot. A szavazatelosztás ugyanakkor részben még az alapításkori viszonyokat tükrözi. A nagy feltörekvő országok, mint Kína és Brazília, már régóta több szavazati jogot akarnak maguknak.