Július elseje óta csak azok a szállodák használhatják a szolgáltatásaik minősítésére a csillagokat, amelyek a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSzSz) akkreditációján (egy gigantikus méretű tételsorból álló vizsgán) csont nélkül átmennek. A 870 hazai hotel fele még nem is jelentkezett a 70-100 ezer forintba kerülő vizsgára. "Hulló csillagokról" pedig még nem hallott senki.

Újracsillagozás után, előtt

Hajdúszoboszlón a hoteleket, zömében tavaly, újracsillagozták. A város és környéke akár a zökkenőmentes átállás mintája is lehetne, ha a csillagok újraosztása ténylegesen megmozdította volna a helyi piacot. Valójában csak azoknak a szállodáknak az esetében történt változás, melyek úgy döntöttek, hogy máshogyan pozícionálják magukat. Fazekas Katalin, a Rudolf Spa Hotel marketing igazgatója a hvg.hu-nak elmondta: ők például azért elégedtek meg a korábbi négy helyett három csillaggal, mert „mindenki nekiugrott a négy csillagnak, de azon a polcon már nincs elég piaci hely egy újabb hotelnek." Eggyel lejjebb viszont volt.

Hévízen viszont még egyetlen „vizsga” sem történt, pedig az új minősítő rendszerbe szinte minden hotel jelentkezett már. Többen kivárnak, mert nem egyértelmű, hogy kinek hová érdemes elhelyezni magát a szálláspiacon. Minden egyes csillag növeli az üzemeltetési költségeket, és lehet, hogy kifizetődőbb a négy helyett három vagy két csillagot szerezni - úgyis a piacon minden vendéget ki kell tudni szolgálni.

Önmagukat minősítik

"Az eddigi és a most életbe lépett csillagozás között alapvető különbség, hogy míg korábban önminősítő rendszer működött, mostantól egy külső, piacfüggetlen, szakmai alapokon nyugvó kottából kell tudni játszani. Az új rendszert szállodaipari szakemberekből álló csapat időről időre ellenőrzi. Az egyes osztályokkal szembeni elvárások egységes szempontokat kínálnak a szolgáltatás minőségének megkülönböztetésére. - mondta a hvg.hu-nak Galla Gábor, a Magyar Turizmus Zrt. korábbi vezetője, az idegenforgalmi befektetések támogatására szakosodott Tourconsult Kft. ügyvezetője.

Korábban a szálloda üzemeltetője eldöntötte, hogy hány csillagos a szállás, amit egyfajta tömbszemlélet alapján kellett csak bizonyítani (például a szoba négyzeméter-nagyságával vagy hogy „hány darab" szolgáltatást nyújt), és ennek ellenőrzését a helyileg illetékes jegyzőre bízták. Galla azonban egyetlen esetet sem tudott felidézni a több mint 40 éves szállodás múltjából, amikor jegyző alkalmazott volna bármiféle szankciót hotelek ellen.  Az új minősítő vizsgálóbizottságokban is rendre helyet kapó Galla szerint „a mostani vizsgát nem a szigora különbözteti meg, hogy például kevésbé megengedő, hanem az, hogy jóval alaposabb, az elvárások sokfélék és részletekbe menőek."

 

Az akkreditációra csak online lehet jelentkezni. A "vizsga"  két fős bizottság előtt zajlik. A részrehajlást azzal próbálják kiküszöbölni, hogy a vizsgáztatók egyike sem lehet az adott megyében dolgozó szállodaipari szakember. Az audit a 270 tételből álló paramétersor szisztematikus megfeleltetéséből áll. Ha közben kiderül néhány kisebb hiányosság, egy hét áll rendelkezésre a korrekcióra, aztán megint kezdődik a vizsga előlről. A szisztéma a Hotelstars-rendszert honosítja meg, amelyben könnyen felismerhető a „Nőjjünk fel Európához” eszmeiség. Igaz, külföldön is akadnak különbségek  az elvben ugyanolyan osztályzatot kapó hotelek között:: a franciaországi egycsillagos szálloda sok tekintetben az itthoni háromnak felel meg, a török négycsillagos szálloda minősége viszont nagyon hullámzó, miközben az angol négy csillag idehaza inkább csak hármat érne.

Egy csillag: privát vécé

Az új rendszerben főként a szolgáltatást igénybe vevőknek a vélt szempontjait  mérik. Jobb minősítésért többlet szolgáltatást  vagy ugyannak a szolgáltatásnak a magasabb minőségét írják elő. A Hotelstars besorolása alapján az, hogy egy szállás egycsillagos (vagyis: turista kategória), azt jelenti, hogy a szálláshelyen naponta takarítanak, a vécé és fürdő a vendégszobában van és nem a folyósón. Ezen kívül van színes tévé, a bejáratnál portaszolgálat, a szobában telefon és csomagmegőrző.   A két csillagnak (megnevezése: standard) büféreggeli, olvasólámpa, törülközők, ruhásszekrény, hitelkártya elfogadóhely, fogkefe-fogkrém is a tartozéka. A „komfort” (***) esetében idegen nyelve(ke)t beszélő személyzet, internetelérés, a szobában hajszárító, plusz párna és cipőtisztítószerek is alapfelszereltséghez tartoznak. Az "első osztály" (****) az alsóbb kategóriáktól például abban is különbözik, hogy a hotelben bárnak, szobaszerviznek, a vendégszobában kárpitozott fotelnek,  a fürdőszobában pedig kozmetikai termékeknek és papucsnak is lennie kell. A „luxus”-hoz, (*****) 24 órás recepció, londiner, étterem, minibár, szobai széf, esti ágyazás és rendszeres próbavásárlásos ellenőrzés is hozzátartozik.

Galla szerint jelenleg átmeneti időszakot él a szakma. A 100 szobásnál nagyobb hotelek már többségében regisztráltak az új rendszerbe, és 2013 végére várhatóan a többségük túl is lesz a vizsgán. De hogy a 870 szállodán kívül a többi, mintegy 2800 hazai kereskedelmi szálláshely közül hányan kérik az akkreditálást, nem tudta megbecsülni. „Nem hiszem, hogy sok kemping vagy 10-12 szobás panzió bevállalja majd az ismétlődő költséget, nekik más besorolást kell majd találniuk” – mondta Galla Gábor.

Régi téma, régi nyűg

Az MSzSz a Hotelstars rendszer meghonosításán közel három éve dolgozik. A rendszerváltásra az eredeti tervek szerint már tavaly sor került volna, de adtak még egy évet a felkészülésre. A két rendszer összecsúszása, illetve egymásra hatása egyelőre inkább az előre borítékolható zűrzavart tükrözi. Az átállás időpontjának végül azért választották 2012. július elsejét, mert egy 2009-es kormányrendeletben az állt:, hogy a régi csillagok június 30-ig használhatók és egy belső piaci szabályozásról szóló uniós irányelvnek megfelelően el kell végezni az újraminősítéseket.

Nemzetközi a nemzeti

A Nemzetgazdasági Minisztérium az Orbán-kormány bevett retorikájának megfelelően az új elvárási rendszert „nemzeti” jelzővel látta el, és kissé fellengzősen Nemzeti Szállodai Tanúsító Védjegyként cimkézte föl. Mivel az NGM is olyan védjegyet akart, amitől a magyar szállodákban használt minősítési rendszer átláthatóbbá válik (plasztikusan: megoldja azt a problémát, hogy a Hortobágyon, Ózd belvárosában és Sopronban mi mindent másként értelmeznek három csillagos színvonal alatt), a nemzeti jelző valójában annak a nemzetközi értékmérő rendszernek az átvételére utal,amivel a reményei szerint megvalósulhat, hogy Németországtól Svájcon és Ausztrián át Magyarországig a 3 csillagos besorolás alatt például ugyanazt a szolgáltatási színvonalat lehessen érteni. A "nemzeti"-t tehát érdemes szimplán úgy érteni, mint ami "a korábbitól fejlettebb, modernebb, áttekinthetőbb, harmonizált” minősítő rendszert használ. Az NGM és az MSzSz erről, vagyis hogy a kormány a Hotelstars rendszert nemzeti védjegyként ismeri el, végül június 12-én kötött megállapodást.

Jelenleg a helyzet az, hogy a magyarországi szállodáknak csak alig több mint 40 százaléka regisztrált be az új rendszerbe, és a 870 szálloda közül csak 225 van túl a minősítésen. Elvben rajtuk kívül mások nem használhatnák ezt a minősítést. De hiába kerestünk az ország különböző pontjain olyan működő hotelt, amelyről a csillagokat leverték. 

Ellenőrzés: csak elméletből jeles

A Hotelstars rendszer szakmai kontrollját is végző Lukács Attila, az MSzSz szakmai titkára ugyan kérdésünkre elmondta, hogy elméletben az egész rendszerellenőrzést kidolgozták, de a gyakorlatba mindez még nem ment át. A szabály szerint az, aki nem tette le a vizsgát, az nem használhatja a megjelölést, mert jogsértést követ el, amivel szemben a fogyasztóvédelmi hatóság, illetőleg "ha a kereskedelmi gyakorlat a gazdasági verseny érdemi befolyásolására alkalmas", a Gazdasági Versenyhivatal jár el.

Az MSzSz szakmai titkára szerint nem a büntetés a cél, de valahogy érvényt kell szerezni az új rendszernek. Egy menekülőútvonalat azért beépítettek a jogszabályba. Eszerint "a fogyasztóvédelmi hatóság eljárására az idei évben akkor lehet számítani, ha valaki feljelentést tesz a jogosulatlannak gondolt használat miatt - tehát kell hozzá az aktív polgári jelenlét.

Az online szálláskínálókat kirakták

Fazekas Katalin szerint az egész átszabásnak akkor volna valóban értelme, ha minden hotel megmérettetne, de elismeri, hogy egy 30 szobás hotelnek nem biztos, hogy érdemes kifizetnie 70-100 ezer forintot az akkreditációra, ha egyébként is meg tudja tölteni a szobáit. A belföldi turizmusra épülő piaci szegmensben rádásul drasztikusan erősödik az online szállásfoglalások aránya. Itt a csillag helyett inkább az áriránytű működik. Rácz István, a szallas.hu marketingvezetője szerint az interneten szállást keresők többnyire 8-10 ajánlat közül választanak, és bár kétség kívül fontos a csillagok száma, de ugyanilyan kritérium az ár, és dinamikusan nő a visszajelzések alapján tájékozódó olvasók száma is.

Rácz két problémát is lát a júliustól életbe lépett változásokkal kapcsolatban. Szerinte az a kisebbik, hogy a szálláspiac 8-9 százalékát adó belföldi online szállásfoglalást bonyolítókat meg sem hívták az egyeztetésekre, és így egy sor korrigálandó helyzetet termel még ki magából az új rendszer. (Magyarországon a szállásközvetítői iparági szegmens évente mintegy 150 milliárd forint bevételre tesz szert. Összehasonlításul: az online 22-23 milliárdot keres, ebből a szallas.hu 12 milliárd forinttal részesedik) Az igazi probléma a szakember szerint az, hogy elmaradt a figyelemfelhívó kampány.  „Nem volt ütős kommunikációs akció, hiányzott az alapos tájékoztatás. Így ha mi az újságból értesülünk a dolgokról, akkor nem tudom, hogy akikért elvileg ez az egész átalakítás zajlik; a vendégek mikor, milyen mélységben értesülnek majd erről az egészről. El kellene vagy kellett volna magyarázni a szálláskeresőknek, hogy a 2-3 csillagos szállások ára miért ugrik meg, és hogy egy csillagot sem ér az a hotel, ahol a WC a folyosó végén van.  Mindenkinek újra kell tanulnia a csillagozást, és ez kampányszerű kommunikáció hiányában nagy csodálkozásokat fog eredményezni” – mondta Rácz István.

Galla Gábor szerint a helyzet drasztikusan meg fog változni, ha az akkreditáltak elérik a kritikus tömeget, mert akkor a „vizsgára” jelentkezés is fel fog gyorsulni. Rácz szerint viszont, ha évekig tart a most kialakult ex-lex állapot, az erodálni fogja az új struktúra vitathatatlan előnyeit is, ami senkinek nem válna hasznára.