A devizahitel-szerződéseket általánosságban és elvi alapon támadó kereseteket „komoly jogászok” nem nyújtanak be. Egyedi ügyekben (egyes bankokra és bizonyos időszakokra vonatkozóan) azonban továbbra is érdemes lehet perelni – derül ki az azenpenzem.hu összeállításából, amely ügyvédeket kérdezett azzal kapcsolatban, hogy a Kúria egy minapi elvi határozatában több esetet is felsorol, amely alapján a kereset nem áll meg.

Elvi álláspont

A Napi Gazdaság által bemutatott határozat leszögezte, nem tekinthető a jó erkölcsbe ütközőnek, ha az adott pénzügyi intézmény a kölcsönszerződésben nemcsak kamatot, hanem költséget és díjat is felszámol – amennyiben a dokumentum megfelelt a szerződéskötés-kori és a jelenleg hatályos jogszabályoknak.

A határozat szerint nem sérti a jogszabályokat az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége sem, mivel a hitel- és pénzintézeti törvény előzetes meghirdetés és meghatározott feltételek mellett lehetővé teszi az ügyfél számára kedvezőtlen egyoldalú szerződésmódosítást. Az elvi határozat szerint az árfolyamváltozás becslése sem elvárható a banktól, és ez nem része a teljes hiteldíjmutatónak sem. A banknak a hatályos jogszabályok szerint csak annyi a kötelessége, hogy erre a kockázatra felhívja az ügyfél figyelmét.

Rossz ügyvédek

A Kúria szóban forgó állásfoglalása egy konkrét üggyel kapcsolatos – hangsúlyozta az azenpenzem.hu-nak Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke. Mint hozzátette: ez nem azt jelenti, hogy minden devizahiteles esetében azonos lesz a döntés. Barabás szerint az állásfoglalás leginkább az ügyvédi munkára vet rossz fényt: szerinte sok a hozzá nem értő, akik rosszul nyúltak a devizahitelesek ügyéhez.

Stiller Ákos

Léhmann György ügyvéd, aki azt kifogásolta, hogy a bankok által végrehajtott kamatemelések nem az indokolható mértékben történtek, üdvözölte a döntést. Szerinte az ő felvetéseit az állásfoglalás nem érinti. Hasonlóan nyilatkozott Fortolóczki István ügyvéd is, aki szerint helyes, hogy a Kúria lenyesegeti a „vadhajtásokat”. Ilyen például annak kimondása, hogy a bankok a kamat mellett díjakat és költségeket is felszámíthatnak, vagy hogy egyoldalúan módosíthatják a szerződést – önmagában ezek még nem tekinthetők a jóerkölcsbe ütközőnek. Az ügyvéd szerint komolyabb jogászok ilyen címen, általánosságban már nem is perelnek.

Az azenpenzem.hu cikke összességében nem tartja eleve reménytelennek a pert, de mindenképpen alapos megfontolásra ajánlja, hogy pereljenek-e. Ha ugyanis veszítenek, az államnak fizetendő illeték (ami ezekben az esetekben a perérték hat százaléka) mellett jókora ügyvédi költséget is rálőcsölhetnek a devizahitelesekre.