A hazai gyümölcslépiac egyik meghatározó szereplőjének számító Bács-Kiskun megyei vállalat, az Első Magyar Gyümölcsfeldolgozó és Gyümölcslégyártó (ELMA) Zrt. kedden végleg bedőlt, miután a második csődegyezségi eljárás is kudarcba fulladt. A már májusban csődvédelembe menekült cég reorganizációs javaslatát a hitelezők egy része nem fogadta el, így megindulhat a felszámolási eljárás az iparág top 5 vállalatai között számon tartott céggel szemben. (A cég fő termékének, a 80-as évek derekán megjelent Hey-Hónak az ikonikus reklámfilmjeit itt tekintheti meg.)

A 300 hektár gyümölcsösön gazdálkodó, éves szinten mintegy 30 millió liter gyümölcslevet és almasűrítményt előállító Elma szinte valamennyi hazai kereskedelmi láncba szállított, és 16 országba exportált termékeket. A Hey-Ho márkanévről ismert piaci szereplőt nem az idei fagykárok miatt megtizedelődött termés kényszerítette térdre, hanem a hatalmas adósság, valamint a minden bizonnyal rosszul felépített termékstruktúra és az ahhoz nem igazodó árazás. Az iparág több szereplője sem nyugodhat meg ugyanakkor, mivel a csökkenő terméshozam mellett a hazai értékesítés volumene is zuhanóban van, egyes területeken még a 2003-as év eladásait sem közelítik meg. Emellett a kormányzati intézkedések sem kedveznek a szektornak, elég csak a népegészségügyi termékadóra vagy az áfaemelésre gondolni.

Érsekhalmát padlóra küldheti a cég csődje

Érsekhalma adóbevételének 60, költségvetésének 40 százalékát adta a Hey-Ho gyártója, így el tudja képzelni, hogy milyen most a helyzet - mondta a hvg.hu-nak Horváth Roland, a település polgármestere. Horváth szerint közvetlenül 38 embert érint a csőd a közel 657 fős községben, de közvetve - például az almásokat művelő napszámosokkal vagy az alvállalkozóként bedolgozó buszsofőrrel együtt - a helyi lakosság közel 30 százaléka is a kárvallottja lehet a vállalkozás tönkremenetelének. Horváth szerint az Elma azért dőlt be, mert a cég komoly devizahitellel rendelkezett, és a piacszerzés miatt olyan termékekre is fókuszáltak, melyek nem mentek annyira jól, vagyis gazdaságtalan volt egyes gyümölcslevek előállítása.

A Hey-Ho bedőlése padlóra küldheti Érsekhalmát

hvg.hu

Az Elma csődje a kieső iparűzési adóbevételek miatt 30 milliós lyukat vágott a település 79 millió forintos költségvetésén, amit aligha tud kigazdálkodni Érsekhalma. A pénz hiányzik a futó uniós projektek mögül is, hiszen különböző pályázatokon a község már elnyert 2-300 millió forintot. "A kialakult helyzetről már februárban tájékoztattuk a térség országgyűlési képviselőjét, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest is" - mondta Horváth. Elképzelhető, hogy november-december közepén fizetésképtelenné válik a település, de a polgármester elmondása szerint ők mindent megtesznek ennek elkerülése érdekében.

Az Elma települési szerepét jelzi az is, hogy az önkormányzatok állami támogatását a települések adóerő-képességének tükrében nézik: tavaly, amikor a gyártás még ment, Érsekhalma ebben a tekintetben még jól teljesített, a helyi munkanélküliségi ráta is csak a 7 százalékos szint körül mozgott. Évközben a helyzet azonban megváltozott: ma már biztos, hogy legalább háromszor ekkora az állástalanok arány - emelte ki Érsekhalma polgármestere.

A cégtől távozni kényszerülők egy része, jellemzően a magasabban képzett munkaerő, el tudott helyezkedni a környéken, ám a szakképzetlenebbekkel már nem ilyen jó a helyzet. Horváth Roland szerint őket a közfoglalkoztatásba igyekeznek bevonni, ám itt is komoly problémát jelent, hogy hivatalosan csak nyáron eszkalálódott a helyzet, mivel az elbocsátottak ezt megelőzően még a felmondási idejüket töltötték. Érsekhalma szívesen részt vett volna a szociális földprogramban,de miután papíron (a tavalyi és idei éve eleji statisztikák alapján) még nem számított bajbajutott településnek a község, kiesett a rostán.

Boruló hazai gyümölcslépiac

Nem a Hey-Ho az egyetlen, mely komoly problémákkal küszködik, a teljes magyar üdítő- és gyümölcsléiparágban súlyos gondok vannak. A Magyarországi Üdítőital, Gyümölcslé-  és Ásványvízgyártók Szövetsége helyzetképe szerint az üdítő- és gyümölcslégyártás a csökkenő kereslet és a növekvő költségek miatt 2004-2011 között összességében 11 milliárd forintos veszteséget halmozott fel. Az éves szinten 170 milliárd forint termelési értéket előállító, közvetve és közvetlenül több tízezer embernek munkát adó ágazat 2011-ben több száz fős elbocsátásokra kényszerült, és a helyzet idén sem javul, mint ahogy azt a Hey-Ho bedőlése is mutatja. A szövetség kimutatásai szerint a hazai alkoholmentes italok piaca - az ásványvizek kivételével - évek óta zsugorodik, szénsavas üdítőitalból ma mintegy 20 százalékkal fogy kevesebb, mint 2003-ban. A gyümölcslevek értékesítése is zuhan, ezen a területen 2007 óta tíz százalékos a visszaesés mértéke.

Az egész hazai üdítő- és gyümölcslépiac szenved

MTI / Bugányi János

A szövetség adatai szerint a piac szűkülésének oka kettős: a csökkenő  vásárlóerő, valamint a gyártási és működési költségek jelentős növekedése hajtja a lejtmenetet. Az élelmiszeripart általában sújtó tehernövekedés (növekvő energia és üzemanyagárak, az alapanyagok drágulása) mellett jelentősen megugrottak az alkoholmentes italágazatot különösen érintő adók, illetve az egyéb jogcímen kivetett új közterhek is (pl. környezetvédelmi termékdíj, népegészségügyi termékadó, élelmiszerlánc-felügyeleti díj).

A költségek növekedését a gyártók nem tudják érvényesíteni a fogyasztói árakban. Az ágazat termékeinek árindexe csaknem egy évtizede elmarad az infláció és a költségszint növekedése miatt indokolt mértéktől. A hazai gyártók közben komoly versenyhátrányban vannak a külföldről érkező import termékekkel szemben.