Júliusban már adott kiegészítő válaszokat a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban a nemzetgazdasági tárca. A kiadási oldalt illetően a válaszok megnyugtatóak voltak, de a bevételek megalapozottságával, a plusz bevételekkel és a gazdasági prognózissal kapcsolatban újabb kérdések merültek fel a Költségvetési Tanács részéről, amelyekre a választ szeptember közepére, illetve második felére ígéri a nemzetgazdasági tárca – mondta Kovács Árpád.

Az NGM-hez intézett kérdések egy része az adóbeszedés hatékonyságához kapcsolódik, ahhoz, hogy a beszedés hatékonyságának javításától várt 150-160 milliárd forint többlet-adóbevételt milyen eszközökkel biztosíthatja az adóhivatal. Másrészt a gazdasági növekedés idei és jövő évi várható számairól tett fel kérdéseket a tanács.

Az adóbeszedés hatékonyságával kapcsolatban Kovács Árpád azt mondta: a jövő évi büdzsé úgy számol, hogy 150-160 milliárd forint többletpénz folyhat be ennek révén, pedig 2011-ben egész évben csak körülbelül 38-40 milliárd forintos javulást lehetett elérni.

A Költségvetési Tanács elnöke kiemelte: önmagában a 150-160 milliárd nem nagy összeg, hiszen ez a teljes adóbevételhez, vagy a kintlévőségekhez képest 5-6 százalékos "nagyságrendű", de mégis a 2011-es hatékonyság-javulással elért plusz adóbevétel négyszerese, miközben a gazdaság teljesítményének visszaesése várható 2012-ben.

Megjegyezte: az elemzők szerint jó esetben is legfeljebb 0 százalék körüli gazdasági bővülés várható 2012-ben, de nem zárható ki, hogy ennél rosszabbul alakulnak a gazdasági folyamatok, ami hatással lesz a 2013-as büdzsére is.

A jövő évi költségvetés kiadási oldalán a 300 milliárd forintos kiadásra, ami a munkahelyvédelmi program végrehajtásához szükséges, részben fedezetet jelent a Magyar Nemzeti Bankra kivetett tranzakciós adó, ennek bevezetésére most már törvény van, és időlegesen megnyugtató válasz az is, hogy az MNB így előálló veszteségét 2014-re tolják át - magyarázta a KT elnöke.

Kovács Árpád hozzátette: bár olyan döntés is lehet, hogy ezt az adót a jegybank továbbhárítja a hazai pénzforgalom szereplőire, ami viszont a gazdasági növekedést tekintve újabb áldozatot jelent majd. Megjegyezte: bár a költségvetésben eddig nem számoltak az IMF-fel tervezett hitellel, a piaci szereplők már beárazták az IMF-hitel pozitív hatásait.