A következő 5-10 évben megváltozhatnak az uniós tagállamok költségvetési és gazdaságpolitikái azoknak a reformoknak köszönhetően, amelyeket az Európai Unió 2008 óta kidolgozott, hogy kezelje a válságot - fejtette ki Jankovics László, az Európai Bizottság makroökonómiai tanácsadója az 50. Közgazdász-vándorgyűlésen, Egerben. Az uniós reformokból a költségvetési politika területén már életbe is léptek egyes változások, amelyek szigorúbb megelőző költségvetési keretszabályokat hoztak és hatékonyabb kikényszeríthetőséget az új büntetésekkel – mondta a bizottság tanácsadója.

Közgazdász vándorgyűlés Egerben

MTI / Komka Péter

Az új szabályok nem csak a költségvetési fegyelmet segítik elő, hanem takarékosabbá és hatékonyabbá teheti az államok működését. Például arra ösztönzik a tagállamokat, hogy a kiadásokat hosszú távon vázolják fel, és tartósan, minél pontosabban rögzítsék a kiadási prioritásokat. Ez például csökkenti a félbehagyott közpolitikai programok esélyét. Az új előírások viszonylag pontosan megmutatják a problémás pontokat egy-egy tagállam költségvetési politikájában, ugyanis most már úgy kell bemutatniuk a költségvetésüket, hogy levezetik milyen pályán fognak végighaladni az adott ország pénzügyei, ha semmilyen változtatást nem hajt végre a kormányzat a következő évekbben. Ezekhez az elképzelt pályákhoz képest könnyebbé válik az új intézkedések, szabályváltozások beárazása, és növekszik az átláthatóság is Jankovics László szerint. (Érdemes megjegyezni, Magyarországon a költségvetési fegyelem és az átláthatóság javulása jelentős pozitív változás lenne, tekintve hogy a kétezres évek eleje óta a magyar költségvési politika fegyelmezetlensége súlyos károkat okozott a gazdaságnak.)

A legfőbb költségvetési szigorítások már 2010 szeptemberében felmerültek, akkor született meg az úgynevezett hatos csomag, amely tavaly decemberben lépett életbe. 2011 novemberben egy még szigorúbb csomag is létrejött, amely azt célozza, hogy az eurózóna tagállamai előzetesen megküldjék majd az Európai Bizottságnak a költségvetési tervezetüket.

A hatos csomag átalakította az uniós tagállamok brüsszeli véleményezésének menetrendjét. Bevezette az úgynevezett európai szemesztert, melynek keretében egységességet és összefüggést követel meg Brüsszel a tagállamok konvergenciaprogramja és hosszabb távú nemzeti reformprogramja között. Az európai szemeszter olyan évente ismétlődő gazdaságpolitikai koordináció, melynek során az Európai Bizottság minden évben részletesen elemzi a gazdasági és strukturális reformokról szóló tagállami programokat, és a következő 12–18 hónapra ajánlásokat fogalmaz meg a tagországok számára. A rövid és hosszabb távú tervek összhangjára azért van szükség, mert korábban gyakran előfordult, hogy a konvergenciaprogramok feszes gazdálkodást, a reformprogramok viszont nem megvalósítható ötleteket tartalmaztak.

Az új költségvetési szabályok új számszerű kritériumokat is tartalmaznak, amelyek feszesebb gazdálkodást írnak elő az új adósságcsökkentésre, és olyan kiadási szabályokat, amelyek hatékonyabbá tehetik a problémák megelőzését – mondta Jankovics László. Emellett az EU árnyaltabb szankciórendszert alkalmaz a jövőben, amelyek jobban biztosítják, hogy büntetést kapjanak azok az országok, amelyek megszegik a költségvetési előírásokat (például túllőnek a deficitcélon). Egy másik fontos változás, hogy az új szabályok a bizottsági ellenőrzést kiterjeszti az országok makrogazdasági egyensúlytalanságaira is. Ha ez az elmúlt évtizedben létezett volna, akkor például Spanyolország ma jobb helyzetben lenne. Ennek mutatóit először idén április-májusban alkalmazták a tagállamokra.