Az elemzők véleményét summázva csak közepesen megnyugtató, hogy az Európai Bizottság őszi gazdasági előrejelzésében 3 százalék alatti magyar költségvetési hiányra számít jövőre. Az előrejelzés pozitív olvasata Magyarország számára, hogy a túlzottdeficit-eljárás miatti szankció közvetlen veszélye elhárult - mondta a hvg.hu-nak Gárgyán Eszter, a Citibank elemzője.

A túlzott hiány miatti büntetés a Magyarországnak járó kohéziós források felfüggesztése lett volna 2013-tól, de ezt elkerülhetjük, mivel idén és jövőre a 3 százalékos uniós küszöb alatt lesz a magyar költségvetési hiány, és csak 2014-ben emelkedhet 3,5 százalékra. Addig azonban a kormánynak lesz ideje kiigazító intézkedéseket hozni, hogy 3 százalék alá kerüljön a 2014-es hiány is.

Maradhat az eljárás

A kormányzat Brüsszelnél így azt érte el, hogy nem fagyasztják majd be az uniós támogatásokat, de egyes elemzők szerint a drasztikusan növekvő kockázatokat is bekalkulálva valószínűleg nem veszik ki a túlzottdeficit-eljárás hatálya alól. Már csak azért sem, mert ha megtennék, félő, hogy a 2014-es választási évben megcsúszhatna a költségvetés (túlzotthiány-eljárás alá akkor kerülhetnénk újra, ha két, egymást követő évben a 3 százalékon felül kerülne a deficit). Röviden ez azt is jelentheti, hogy 2013 őszén nem sok lehetősége lesz a kormánynak, hogy választási költségvetést készítsen. A magyar költségvetési hiány az elmúlt két évtizedben jellemzően a választások évében ugrott meg a mindenkori kormányzat önnépszerűsítő osztogatása miatt. A szabály alól csak a Bajnai-kormány által készített 2010-es költségvetés jelentett kivételt.

Matolcsy György az európai pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) korábbi ülésén. A bizottság ajánlásáról az Ecofin dönt december 4-én

MTI / AP

A Citibank elemzője szerint a 2014-es prognózis miatt nem valószínű, hogy 2013  júniusában Magyarország kikerül a túlzotthiány-eljárásból. Brüsszel ebben az esetben azzal érvelhetne, hogy a küszöb alatti hiány nem fenntartható. A helyzeten Gárgyán Eszter szerint az változtathatna, ha a piac kikényszerítene egy IMF-megállapodást, amely azzal járna, hogy a kormánynak hosszabb távon is egyensúlyba kellene hoznia a költségvetést. Az IMF-megállapodás azonban a külső körülményektől függ Gárgyán Eszter szerint. Ha a jelenlegi pozitív piaci környezet fennmarad és az eurózóna adósságválságában sem jön újabb nehézség, akkor egyáltalán nem lesz megállapodás a választásokig – mondta a Citibank elemzője.

Politikai döntésnek tartják

A mai bejelentés valójában egy politikai döntés volt Brüsszel részéről, és azt mutatja, hogy Magyarország az EU szemében nagyon messze van még az ideális költségvetési pályától. Vagyis nem képes hosszú távon a 3 százalékos hiánykritériumnak megfelelni – mondta a hvg.hu-nak Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője. Vagyis Brüsszel továbbra is rajtunk tartja a szemét, és ahhoz, hogy szabaduljunk az eljárás alól, az októberben bejelentett intézkedéseket (az első és második Matolcsy-csomagot) a kormánynak végre is kell hajtania. Az biztos, hogy a két Matolcsy csomag nélkül lett volna a költségvetésben egy 4-500 milliárdos elcsúszási esély, és az is, hogy az önkormányzatok bejelentett adósságátvállalási elképzelései csak növelik a prognózisok tarthatóságának kockázatit.

Barcza György, a Századvég Gazdaságkutató vezető elemzője szerint a mai bejelentés volt a legvalószínűbb kompromisszum, mert ezzel az állásponttal Brüsszel fenn tudja tartani a fenyegetettséget, amit az euró stabilitása érdekében a tagállamok felé sugallni kell. Ugyanakkor az elemző szerint a bizottság jelezte a magyar kormánynak a 2014-es, 3 százalék feletti prognózisával, hogy nem hiszi el, hogy tartósan képesek vagyunk a szint alatt maradni.  Az, hogy az idei adatot levitték 2,5 százalékra, jobb is mint vártuk – tette hozzá. Ezzel egyetért a Raiffeisen vezető elemzője is, aki szerint az idei előrejelzés egy árnyalatnyival jobb mint gondolták. A jövő évi hiányról szóló 2,9 százalékos brüsszeli várakozás pedig egy kis győzelme a kormánynak az elemző szerint, ugyanis inkább 3,1-3,2 százalékos bejelentésre lehetett számítani.

Lesz-e újabb megszorító csomag?

Bár a bizottság jövő évi előrejelzésében a kormány 2,7 százalékos hiánycélja helyett 2,9 százalékos deficit szerepel Gárgyán Eszter jelentősebb 2013-as költségvetési kiigazításra már nem számít idén. Ezt azzal indokolja, hogy év közben is lehetősége lesz erre a kormánynak. Matolcsy György a brüsszeli jelentés bemutatását követő kormányszóvivői tájékoztatón viszont azt mondta, a jövő heti kormányülésen kell előterjeszteniük, hogy szükséges-e még egy csomag a brüsszeli országjelentés alapján. Illetve kell-e még olyan lépéseket meghozniuk, amely alapján jövő júniusban kikerülhetünk a túlzottdeficit-eljárás alól.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerinte nem szükséges újabb megszorító csomagot összeraknia a kormánynak. Ráadásul a brüsszeli növekedési számok mögött vannak még tartalékok, az idén például 0,2-0,3 százalékkal magasabban is alakulhat a GDP növekedésünk, ami enyhe pozitív kockázatot jelent a GDP-ben - véli Suppan. Vagyis, a Takarékbank elemzője szerint az idei gazdasági visszaesésünk kisebb lehet, mint a Brüsszel által várt 1,2 százalék.   

A hvg.hu kormánypárti értesülése szerint a kormány a bejelentés előtt arra az esetre, ha a bizottság hiányszáma 2013-ra két tized százalékponttal több a kabineténél (tehát 2,7 helyett 2,9 százalék), további kiigazító lépéseket tervezett, hogy megfeleljünk a brüsszeli elvárásnak. A kiigazítás a bankadó emeléséből állna (ami két tized százalékpontos eltérés esetén 60 milliárdos pluszterhet jelentene a pénzintézeteknek), ahogyan azt Orbán Viktor már az első októberi Matolcsy-csomag után bejelentette.