Az utóbbi időkben hozzászokhattunk már, hogy hazánkban nem feltétlenül pozitív hangulatú és előjelű adatok látnak napvilágot a gazdaság tekintetében, ezen a novemberi kedden ugyanakkor talán még az átlagosnál is borúsabb képpel szembesülhettünk. Negatív hírözön a négyzeten.

Elbukott a kooperatív hozzáállás

A sort kezdhetjük Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke lemondásával. Patai már korábban jelezte, hogy távozik posztjáról, ha az Országgyűlés a bankszektor számára további, teljesítőképességen felüli terheket jelentő, előre nem egyeztetett intézkedéscsomagot fogad el. Hétfőn este a parlament ilyen pakkot fogadott el, így a Bankszövetség elnöke kedden jelezte lemondását.

Patai nem bírta tovább cérnával

Túry Gergely

Az Unicredit Bank vezérigazgatói posztját is betöltő Patai 2011 áprilisában került a bankszövetség élére, akkor azt tartotta fő feladatának, hogy helyreállítsa a kormány és a bankok közötti kapcsolatot. Ennek elérése során ugyanakkor folyamatosan akadályokba ütközött, és úgy tűnt, hogy a bankszövetség mindig csak fut az események után, mivel a kormány folyamatosan felrúgta a bankokkal kötött megállapodásokat. A kooperatív hozzáállás egyáltalán nem jött be: a kormány semmibe vette azokat a munkacsoportokat, melyeket Patai a tranzakciós illeték és az önkormányzati adósságok közös rendezésére hozott létre. Még az sem segített, hogy Patai a nyilvánosság előtt mindig úgy bánt a sértődékeny Matolcsyval, mint a hímes tojással. Amellett, hogy 32 éves barátságukra hivatkozhatott, a sajtó előtt az sem maradt titokban, hogy Matolcsy 2010-ben havi bruttó 400 ezer forintot keresett az Unicredit Bank tanácsadójaként, melynek vezetője Patai Mihály volt.

Kiverte a biztosítékot a tranzakciós illeték

A tőkepiacon bevezetendő tranzakciós illeték kérdése is kezd leszivárogni az érintett felekig, az ügyben egyre többen adnak hangot nemtetszésüknek. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) és a Befektetési Szolgáltatók Szövetsége (BSzSz) kedden sajtóközleményben tudatta, hogy az értékpapír tranzakciók megadóztatása csak abban az esetben járhat bármilyen nemzetgazdasági eredménnyel, amennyiben annak bevezetése az Európai Unió egészében egységes szabályrendszer mellett, egyszerre történik meg. Ellenkező esetben azon túl, hogy a megcélzott költségvetési bevételek nem teljesülnek, a magyar tőkepiac komoly versenyhátrányba kerülhet és marginalizálódhat az Európai Unióban, aminek következtében az egész magyar gazdaság tőkevonzó képessége és a nemzetgazdaság belső pénzügyi ereje is megrendülhet.

Mint ismeretes, a kormányzat a tranzakciós illetéket kiterjeszti az értékpapír és derivatív tranzakciókra is. A BÉT és a BSzSz pontokba szedte, hogy ennek milyen fatális következményei lehetnek. Az értékpapírtranzakciók jelentős részének az elvándorolása csak egy dolog. Ezen keresztül csökkenne a jelenlegi árfolyamnyereség- és kamatadóbevétel is, az alacsonyabb üzleti aktivitás miatt pedig kevesebb társasági adó, szja, tb és banki különadó folyna be az államhoz. A hazai tőkepiac marginalizálódása következtében a magyar állampapírok aukciója és másodlagos forgalma is kedvezőtlen hatásokkal szembesülne. Drasztikusan lecsökkenhet a magyarországi értékpapírszámlák száma és a hazai magánbefektetői tőke elvándorlásával jelentősen megcsappanhat a nemzetgazdaság tőkeereje, az ország belső finanszírozási képessége. Összességében a magyar tőkepiac drasztikusan meggyengülne, amely negatívan hatna az ezen a területen tevékenykedő cégek működésére.

A magyar értékpapírpiac eljelentéktelenedhet

Stiller Ákos

A legdrasztikusabb következmény ugyanakkor nemcsak az lenne, hogy a külföldi befektetők nem jönnének be a magyar piacra, hanem hogy a magyar magánbefektetők is megindulnának külföldre - hiszen egyszerűen tudnak külhoni számlát nyitni az interneten. A magyar megtakarítások már egyébként is felgyorsult kiáramlása pedig újabb löketet kaphatna.

Matolcsynak már ideje lenne mennie

A nemzetgazdasági miniszter igyekszik folyamatosan a reflektorfényben tartani magát, ám nem biztos, hogy örül annak, ha megszólalásaira csak széles mosoly a válasz. Matolcsy György hétfőn a parlamentben kijelentette, hogy a magyar kormány 2025-re megkétszerezné a jelenlegi 100 milliárd eurós bruttó hazai összterméket (GDP), amihez háromszorosára kell növelni az ország külkereskedelmi forgalmát. Ennek a folyamatnak pedig részét képezné a keleti nyitás politikája is.

Ott mutatom, hogy mekkora lesz a növekedés

Túry Gergely

A Véleményvezér blog nem késlekedett pellengérre állítani a minisztert. A friss írás szerint Matolcsy elképzelése olyan távol van a realitásoktól, hogy az már fáj. Ahhoz, hogy ez a vízió megvalósuljon, az előttünk álló röpke 13 évben folyamatosan 4 százalékos gazdasági növekedést kell, hogy produkáljunk. Mivel az időszak első harmadában-felében inkább az 1-2 százalék lehet a maximum, a hátralévő időben a legendás hét százalékos ütemnek kellene beköszönnie, amivel Matolcsy még az első minisztersége idején megégette a kezét. "Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy az ország gazdaságpolitikájának irányítója közröhej tárgyává vált, mivel a magyar gazdaságpolitika a közeljövőben csak szánalmas vergődést tud majd felmutatni, az NGM vezetője pedig egyszerűen csak handabandázik. A tisztesség úgy kívánja, hogy mindenki érdekébe mondjon le a miniszter úr!" - fogalmazta meg ajánlatát a Véleményvezér blog.

A biztosítók is kiakadtak, "ez tragédia!"

A Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) keddi konferenciáján Kisbenedek Péter, a szervezet elnöke tragédiának nevezte, hogy miközben csökken a lakosság megtakarítási hajlandósága, és ezzel együtt a díjbevétel és a kezelt vagyon, addig az Országgyűlés egyes cégek rövid távú érdekeit szolgálva fogalmaz meg adótörvényeket. A Mabisz elnöke ezzel alig burkoltan arra célzott, hogy a parlament a Járai Zsigmond korábbi jegybankelnök által gründolt CIG Pannónia biztosítónak kedvező adótörvény-módosítási javaslatokat fogadott el hétfőn. Az első Orbán-kormány pénzügyminiszteréhez köthető cégnek ezzel jóval kevesebb biztosítási adót kell fizetnie, mint vetélytársainak. 

És még a volt köztársasági elnök is ekéz egyet

És ha ez még nem lett volna elég, a kormány alkotmányos kérdésekben is kapott hideget-meleget. Sólyom László volt köztársasági elnök keddi esszéjében nekiment a kormánynak a bírák nyugdíjazása és a választási regisztráció ügyében. Bírálatát Orbán neve említése nélkül magának a miniszterelnöknek címezte döglött kutyás hasonlata miatt. Sólyom szerint Orbán hiába hivatkozik arra, hogy az Alkotmánybíróság a nyári döntésében megsemmisítette a bírák nyugdíjazására vonatkozó összes előírást - az Európai Unió Bírósága nemcsak azokkal a passzusokkal foglalkozott, amiket az Ab kilőtt, hanem az alaptörvény átmeneti rendelkezései vagy a vonatkozó résszel kapcsolatos határozatok érvénytelenségét is ki kellene mondani.

Sólyomnak sem tetszik a rendszer

Fazekas István

Az államfő óvatosan bírálta az Ab kormánytöbbség által kinevezett új tagjait is, és felhívta a figyelmet a testület komoly megosztottságára. "Az Alkotmánybíróság közel áll ahhoz, hogy letérjen arról az útról, amit magának 1990 óta kijelölt" - írta Sólyom. A volt államfő emellett bírálta Orbánt a választási regisztráció miatt is, mely szerinte az általános választójog korlátozásokra az átmeneti rendelkezésekben azokra, akik regisztráltatják magukat.

Így aztán igazi fekete kedd lett a mai napból. És akkor ma nem is kongattak vészharangot az önkormányzati adósságok kényszerkonszolidációja következményeként kialakuló esetleges államcsőd vagy egy újabb leminősítés veszélye miatt.