Szeptemberben a bruttó átlagkeresetek 3,7, a nettó bérek 1,0 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál a legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél. A 6,6 százalékos szeptemberi inflációval számolva a családi adókedvezmény hatása nélkül számított reálbérek 5,3 százalékkal csökkentek az egy évvel korábbihoz mérve.

A Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM) az adatismertetés után kiadott közleménye felhívja a figyelmet arra, hogy a KSH által közölt 138 000 forintos szeptemberi nettó bér és egy százalékos éves emelkedése nem veszi figyelembe a gyermekek után járó családi adókedvezmények további kedvező hatását. Az elmúlt évben tapasztalt dinamikus növekedéshez viszonyított visszafogottabb nettóbér alakulás elsősorban a közfoglalkoztatás súlyának növekedésével magyarázható - mutatott rá az NGM.

A vállalkozói szektorban a szeptemberi bruttó bérek 6,6, a nettó keresetek 3,6 százalékkal emelkedtek egy év alatt, míg a rendszeres jövedelmek 6,8 százalékkal emelkedtek. Az első kilenc hónapban 7,1 százalékkal nőttek a bruttó keresetek a versenyszférában, a nettó bérek 4,1, a rendszeres jövedelmek 8,1 százalékkal nőttek.

Az adatok szerint a versenyszférában megkeresett rendszeres jövedelem 6,8 százalékos növekedési üteme kézzelfogható lassulás az előző havi 7,9 százalékhoz képest és a legkisebb emelkedés március óta. A rendszeres bruttó átlagkereset 214 331 forintos szintje február óta a legalacsonyabb és 4431 forinttal alacsonyabb a májusi csúcsnál - közölte a KSH.

A jelentésből az is kitűnik, hogy a vállalkozásoknál alkalmazottak létszáma mintegy ezer fővel nőtt szeptemberben, de 1,9 százalékkal, 36 ezerrel kisebb volt, mint egy évvel korábban.

A költségvetési szektorban - közfoglalkoztatottak nélkül számolva - a szeptemberi bruttó keresetek 2,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, a közfoglalkoztatottakkal együtt viszont 3,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A közfoglalkoztatottak száma szeptemberben megközelítette a 107 ezret, 38 ezerrel, 55 százalékkal többen voltak, mint egy évvel korábban. Csaknem 80 százalékuk teljes munkaidőben dolgozott, de a 72 356 forint átlagkeresetük éppen 10 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban.

Jelentésében a KSH kitért arra is, hogy január-szeptemberben a költségvetési szférában a teljes munkaidősök mintegy 54 százaléka (a közfoglalkoztatottak nélküli létszám 60,3 százaléka) átlagosan 10 000 forint  -  az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó - kompenzációban részesült. Ennek hatása a közszféra bruttó jövedelmi pozícióit 1,8 százalékponttal javítja. A közfoglalkoztatottak nélkül, de a kompenzáció figyelembevételével számított növekedés így a költségvetés területén 5,3 százalék a korrigálatlan 3,5 százalékkal szemben. 2012 januártól a nonprofit szervezetek egy részénél is részesülhetnek az alkalmazásban állók kompenzációban, ahol a teljes munkaidőben dolgozók mintegy 8,6 százaléka kapott ezen a címen 10 200 forintot.

Az év első kilenc hónapjában a legtöbbet fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (457 200 forint), ezt az információ és kommunikáció (405 700 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (387 900 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (138 800 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (150 800 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (159 700 forint) ágakban dolgozók kerestek.