2013-ban is recesszióban lesz a magyar gazdaság, a visszaesés 0,2 százalékos lehet - állapítja meg a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány legújabb költségvetési kockázatelemzésében. A 2013-ra tervezett költségvetésben a számára politikailag legmegfelelőbbnek tűnő eszközökkel óriási növekedési és inflációs áldozatokkal igyekszik tartani a hiánycélt a kormány – mondta az elemzés bemutatóján Oszkó Péter. Vagyis eszerint a 3 százalék alatti hiánycél nagy áldozatokkal, de tartható lehet.

Az elemzés a tavaly indított Közöskassza projekt keretében készült a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest segítségével. Az IMF-megállapodással nem számolnak, és arra számítanak, hogy a lejáró devizakötelezettségeket forintkibocsátásokból finanszírozza majd a kormány.

Alultervezhetik az inflációt

Az inflációt az elemzés szerint nemcsak a fogyasztási adóemelések fogják felfele nyomni, hanem az is, hogy a nem közvetlenül fogyasztókat terhelő adókat a cégek igyekeznek majd az áraikba beépíteni. Ennek eredményeként egy 5 százalékos pénzromlás várható 2013-ra. Ez jóval magasabb, mint amit a kormány a költségvetés benyújtásakor tervezett, ezért kérdés, hogy változtat-e a költségvetés tervezéséhez használt inflációs várakozáson.

Fazekas István

Ha nem, akkor év elején az effektív infláció alatt fogja emelni a nyugdíjakat, és csak év végén korrigálja majd a törvényben megszabott, a többletinflációt kompenzáló nyugdíjemeléssel. Ez azonban így egy további rejtett megszorítás, ugyanis az alacsony jövedelemből élő nyugdíjasokkal hitelezteti meg a költségvetést az év nagy részében.

A munkahelyvédelem csak a károkat mérsékli

Az alapítvány kockázatelemzése szerint a lakossági fogyasztás 1,2 százalékkal eshet vissza jövőre. Exportnövekedés viszont lesz, és minimális beruházásnövekedést is elképzelhetőnek tart az alapítvány.

Az alapítvány nyári kockázatelemzésében arra figyelmeztetett, hogy jövőre 50 ezerrel csökkenhet a munkahelyek száma a kormány intézkedései következtében. A munkahelyvédelmi akcióterv azonban ezt kompenzálhatja az új elemzés szerint. Így azonban az akciótervvel a kormány nem tesz mást, mint a saját maga által okozott károkat mérsékli.

Komoly kockázatok

A jövő évi költségvetés kockázatai elsősorban nem külső, hanem belső eredetűek az elemzés szerint. Jelentős negatív hatást gyakorol majd, hogy az államháztartás milyen kamatfelárak mellett finanszírozza magát, ezt pedig a hazai gazdaságpolitikai intézkedések befolyásolják.

További három nagy kockázat a jövő évi költségvetésben a telekomadóval kapcsolatos várható brüsszeli döntés, ami 200 milliárdos lyukat üthet a költségvetésen. Emellett kockázatot jelent az is, hogy az e-útdíj bevezetése félre van tervezve, és a kockázatelemzés érdemi bevételekkel nem számol ebből. További nagy kockázat lesz, hogy nem lehet tudni, hogyan akar a kormány 150 milliárd forintot megspórolni az iskolák államosításán. Mindezekre a kockázatokra érdemi szabad tartalékot a költségvetés nem tartalmaz.

Új indoklás kellene

A kormánynak egy új általános és fejezeti indoklást kellene benyújtania a költségvetéshez, mivel már maga a kabinet sem veszi komolyan azt a kiindulópontot, amellyel júniusban számolt – mondta Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest ügyvezetője.

A szakértő szerint egyelőre kérdés az is, hogy jövő tavasszal, május-júniusban kikerülhet-e a kormány a túlzotthiány-eljárás alól. Ehhez nemcsak a 2012-es tényadatnak kell 3 százalék alatt lennie, hanem az Európai Bizottság által várt 2013-as és 2014-es hiánynak is. A bizottság ugyanis az alacsony hiány fenntarthatóságát vizsgálja.

Készül a Bajnai-program

Az Együtt 2014 gazdaságpolitikai elképzeléseinek kidolgozása zajlik, és mint korábban jelezték, év végére készülnek el – mondta Oszkó Péter. A volt pénzügyminiszter kérdésre válszolva közölte, nem ambicionálja a pénzügyminiszterséget a közeljövőben.

Arra a fideszes bírálatra, hogy a Bajnai-kormány világrekorder volt az államadósság növelésében, Oszkó Péter azt mondta, szomorú látni, hogy a Fidesz nem hagy fel a közvélemény megtévesztésével. A Bajnai-kormány alatt az államadósság nominálisan csökkent a volt pénzügyminiszter szerint. Az államadósság GDP-ben kifejezett aránya nőtt, de a gazdaság visszaesése miatt. Magyarországon olyan sikeres válságkezelés zajlott, hogy a válság jóval kevésbé viselte meg az államadósságot – tette hozzá.