Biztosítások adózása, szja-módosítások és egyéb falánkságok - Adózóna-ajánló

Tényleg egykulcsos lesz a személyi jövedelemadó

Megszűnik az évi 2 millió 424 ezer forint feletti jövedelmeket terhelő adóalap-kiegészítés (szuperbruttósítás). Ez azt jelenti, hogy ebben a jövedelmi sávban csökken az adóteher, és a kifizetőknek, munkáltatóknak nem kell a kifizetéskor nyilatkozatot kérniük a magánszemély adóévben várható összes jövedelméről – mondta Honyek Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium osztályvezetője az „Első kézből” című konferencián az szja-t érintő változások összefoglalójában.

Külföldi illetőségűek szja-kedvezményeket csak abban az esetben érvényesíthetnek, ha az éves jövedelmük legalább háromnegyed része Magyarországon esik adókötelezettség alá, és csak olyan időszakra, amikor más államban azonos vagy hasonló kedvezményre nem jogosultak. Az utóbbi korlátozás a belföldiekre is vonatkozik, vagyis aki külföldön is adóköteles jövedelmet szerez, szja-kedvezményeket csak arra az időszakra érvényesíthet, amelyre azonos vagy hasonló kedvezmény a másik államban nem illeti meg.

Nyugdíj mellett munka: nem kell megijedni!

Immár öt esztendeje (2008-tól) él az a szabály, hogy a nyugdíjjogosultságnak feltétele, hogy az igénylő azon a napon, amelytől kezdődően az ellátást megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem állhat. Sőt, ez a tilalom nem csak a magyarországi, hanem az EU államaiban, Norvégiában, Izlandon, Lichtensteinben és más, Magyarországgal szociálpolitikai megállapodást kötött államban fennálló biztosítási jogviszonyra vonatkozik.

Ezt az előírást a korhatár előtti ellátásra vonatkozó szabályozás is átvette. (A rokkantsági ellátásnak ugyancsak feltétele, hogy az érintett nem folytat keresőtevékenységet,)

Nem kell ettől megijedni,  hiszen az ellátás 2. napjától – a kereseti korlátra vonatkozó rendelkezések megtartásával – minden további nélkül újból létesíthető bármilyen munkavégzésre irányuló jogviszony. Sőt, a 62. életévét betöltött öregségi nyugdíjasra kereseti korlát sem vonatkozik.

Saját jogú nyugdíjnál az egyéni és társas vállalkozó esetében nem is szükséges a tevékenység megszüntetése, hiszen azáltal, hogy nyugdíjassá válik egyben kiegészítő tevékenységet folytatónak is minősül, akire viszont nem terjed ki a biztosítás. 

Kata, kiva, eva: összehasonlító kalkulátor

A kalkulátor csak egy közelítő számítást végez, hogy el tudjuk dönteni, melyik adózási módot célszerű alkalmaznia egy vállalkozásnak.  A számításokhoz mindössze 5 adatot kell megadni. A kalkulátor összehasonlítja az eva, társasági adó, kisadózó adózó és kisvállalati adó alá tartozó adózók nettó jövedelmeit. A törvénymódosítás értelmében már a "40 százalékos" részt is számítja a kalkulátor a kisadózónál (KATA-s vállalkozónál).  Számold ki, hogy melyiket célszerű igénybe venni.
1. A becsült bruttó bevételt 2013-ra.
2.A személyes közreműködésre kötelezett tagok számát.
3. A bevétel becsült költségtartalmát. Ez nem tartalmazza a bérköltséget.
4. A becsült alkalmazotti bérköltséget.
5. Ha szocho kedvezményre jogosult lesz a vállalkozás, akkor annak becsült átlag százalékát.

A kalkulátor a megadott adatok alapján kiszámítja a vállalkozó nettó adózott jövedelmét. A kiadózó (KATA) jellemzően alanyi adómentes adózó lesz, ezért meg lehet adni „árengedményt” százalékos formában. Ha ide 21,26%-t írunk, akkor az áfamentes bevétel összegével számol a kalkulátor a kisadózónál.

Kata, kiva, eva: igen/nem?

Sokaknak már december végéig dönteni kell, milyen adózási formát válasszanak. A választás akkor könnyű, ha egyértelmű. Az Adózóna szerzője szerint kiva még véletlenül se! Hatmilliós alatti bevételnél eva nem! Hatmillió alatti bevétel mellett egyéni vállalkozóknak alanyi adómenetességgel a kata gondolkodás nélkül: igen!

Nézzük a részletes indoklást, melyet az adózóna kalkulátorával ellenőrizhet. Az evás alacsony költséghányad mellett előnyös. 6 millió alatti bevételnél a katás kb. kétszer akkora nettó jövedelemhez jut, mint az eva hatálya alatt. A kata után fizetendő havi 50 ezer forint adó 81 300 forint után fizetendő adónak és járuléknak felel meg. Ez azt jelenti, hogy ha egy egyéni vállalkozó csak a garantált bérminimumnak (108 ezer forint) megfelelő összeget tud kivenni, de emellett nyeresége nincs, akkor is kevesebb adót és járulékot fog fizetni kata-alanyként. Ha nyeresége is képződik, akkor a nyereségalap után nem kell megfizetnie a 10 százalék vállalkozói adót, az osztalék után pedig a 16 százalék szja-t és a 14 százalék ehót. Bár a kata még megérné a 6 millió feletti részre fizetett 40 százalék adóval is, 6 millió felett elveszik az alanyi adómentesség. Ez azt is jelenti, hogy áfa-bevallást kell benyújtani. A levonható áfához kell költségszámlákat is nyilvántartani.

Rehabilitációs ellátás: alkotmányellenes a folyósítás szüneteltetése 

Az Alkotmánybíróság a 2012. december 4-én hozott határozatában kimondta, hogy alaptörvény-ellenes a rehabilitációs ellátás folyósításának szünetelése.

Az Ab döntése a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény azon pontjára vonatkozik, amely kimondja, hogy a rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását szüneteltetni kell arra az időtartamra, amikor az ellátott keresőtevékenységet végez, közfoglalkoztatásban vesz részt, vagy keresőképtelen.