Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
„Már teszteltük, hogyan tudnánk több műszakban gyártani, annyira megnőtt a rendelésállományunk. A napokban szállítottunk száz darab öltözőszekrényt a Terrorelhárítási Központnak” – mondta a HVG-nek Baranyai Géza százados, a budapesti Kozma utcai börtön falai közt működő BUFA Kft. faipari osztályának vezetője. A jókora műhelycsarnokban a HVG látogatása idején nagyjából huszonöten szorgoskodtak, rabok és őrzőik idilli békességben. A megmunkálás vadonatúj CNC-esztergagépen történt. „Két informatikus is van a fogvatartottak között, őket tanítottuk be, így újabb szakmával szabadulnak majd” – fűzte hozzá Baranyai.
Jogszabály kötelezi a rabokat arra, hogy dolgozzanak, noha az elítéltek felének jut csak munka. Az utóbbi tíz hónapban mindenesetre javult a büntetés-végrehajtási intézmények aktivitási rátája, mivel tavaly július óta a rendvédelmi és a kijelölt államigazgatási szerveknek, az idei év elejétől pedig az állami fenntartású kórházaknak és szociális intézményeknek is kötelező bizonyos termékeket, szolgáltatásokat a 12 börtöncég valamelyikétől megrendelniük. A százezer forintot meghaladó megrendelések esetén a büntetés-végrehajtás központi ellátószervétől kell ajánlatot kérniük. Ez alól csak akkor kaphatnak felmentést, ha találnak olyan vállalkozást, amelyik a börtöncégnél 20 százalékkal olcsóbban szállít.
A börtönvállalkozások a közbeszerzéseknél is előnyt élvezhetnek: ha árbevételük legalább 80 százaléka állami megrendelésből származik, nincs szükség pályáztatásra. Más olvasatban ez annyit tesz, hogy drágábban szállíthatnak, mint civil riválisaik. Miközben a kórházigazgatók a 20 százalékos felár miatt panaszkodnak, Varga Valéria, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BVOP) gazdasági és informatikai parancsnokhelyettese azt mondja, a rendelkezés egyes területeken le is szoríthatja az árakat. „A rendőrségi egyenruhák darabját korábban 47 ezer forintért vásárolták, most az egyik börtöncég 27 ezerért varrja őket” – példálózott.
Munka közben a Kozma utcai börtönben. Előnyben részesítve
Fazekas István
A rabok, ha lehet, keressék meg saját fogva tartásuk költségeit – ez a cél motiválja a börtöncégek felfuttatását. Az előzetes fogvatartottakkal együtt 17,5 ezren vannak rács mögött, ellátásuk közel 40 millió forintot igényel naponta. Korábban a külső bérmunka-megrendelések domináltak, amelyek főleg a kiváltságos megbízóknak hoztak hasznot, de máris érződik a szabályváltozás hatása. A tucatnyi börtönvállalkozás árbevétele tavaly 6 milliárdról 9,7 milliárd forintra nőtt, nyereségük csaknem megduplázódott. A közintézményeknek való szállításból adódó bevételeket a tavalyi 2,6 milliárdról az idén 3 milliárd forint fölé próbálja feltornázni a BVOP. Például a kórházak jóvoltából, amelyek megkezdték a tárgyalásokat, hogy a budapesti Venyige utcai objektumban mosassák a szennyest. Hamarosan tovább tágulhat a megrendelők köre; a HVG információi szerint még az iskolai konyhák üzemeltetőit is arra kötelezhetik, hogy a rabok által felnevelt baromfiból, sertésből vásároljanak.
Az aktivitás fokozása végett a BVOP az elmúlt egy-két évben jelentős beruházásokat hajtott végre cégeinél, tavaly összesen 1,5 milliárd, az idén 1,8 milliárd forint értékben. A napokban indul a próbaüzem a baracskai Annamajori Mezőgazdasági Kft. új pékségében. „Most a baracskai és a székesfehérvári börtön 1300 lakóját látjuk el, a bővítés után szeretnénk a rendvédelmi szerveket is kiszolgálni pékáruval” – utalt a rájuk osztott feladatra a HVG-nek Hirják András ügyvezető igazgató. A Venyige utcában nemrég új zöldségfeldolgozót avattak, Állampusztán pedig vágóhíd kialakítására fordítják a 2011-es 600 millió forintos nyereség felét.
A börtönvállalkozások uniós forrásra is pályázhatnak, a balassagyarmati Ipoly Cipőgyár Kft. nemrég nyert el 100 millió forintot, amelyből – saját erővel és bankhitellel kiegészítve – speciális gumitalp készítéséhez szükséges gépet vásárolt. A júniusi próbaüzem után Magyarországon egyedül ez a cég tud majd a honvédségi előírásoknak megfelelő, strapabíró bakancsot gyártani. A legmagasabb foglalkoztatottságot e nélkül is az Ipoly tudja felmutatni, hiszen évek óta több tízezer pár félcipőt és bakancsot szállít a rendvédelmi szerveknek, sőt volt olyan év, hogy a MÁV-tól is 40 ezer párra kapott megrendelést. „Nálunk a munkára foghatók 75-80 százaléka dolgozik” – mondta a HVG-nek Nemszilaj Sándor ezredes, a cipőgyár ügyvezető igazgatója.
A munkakörülmények javítására a korábbi bérmunkákból nem mindenütt jutott elegendő pénz. A Kozma utcai műhelycsarnok például több ponton erősen beázott, Annamajorban pedig megfelelő hűtőkapacitás híján felhagytak a gyalult tök csomagolásával, és inkább mézet készítenek, igaz, egyelőre saját ellátásra. De a 200 hektáros termőföldön nevelt tök így is népszerűnek bizonyult – halloween idején a Spar és az Auchan polcain.
Egyre többen látnak fantáziát a bérgyártatásban, ami a nyomott börtönbérek miatt olyannyira olcsó, hogy tetemes versenyelőnyt jelent a civil vállalkozásokkal szemben. A Kozma utcában fogva tartott 170 elítélt több mint fele az üzemcsarnok emeleti részén sziszifuszi munkát végez – az országos minimálbér harmadáért. Az egyik műhelyben világító reklámtáblákat, étlaptartó szekrényeket hegesztenek, az interneten fellelhető bérleti szerződés szerint a Kousal Sign-International Kft. a 3 ezer négyzetméteres területért ugyanennyi eurónyi havidíjat plusz rezsit és munkabért fizet. Egy másik teremben leszerelt villanyórákat szednek szét újra felhasználható alkatrészekre, egy harmadikban csontvázakat rakosgatnak össze. A ma már főként exportra termelő, az egykori Tanért német tulajdonú utódvállalata, a 3B Scientific Kft. szállítja ide évek óta a műanyag csigolyadarabokat, ezeket itt egyenként lecsiszolják, színesre pingálják, majd gerincoszloppá fűzik fel.
A megbízók a jogszabályi fogvatartott-munkadíjat akkor adják meg, ha a dolgozók 100 százalékra teljesítik a normát. „Némileg igazítanunk kellett a teljesítményelvárásokon” – árnyalta a képet Baranyai. „Itt nem nagyon van idő arra, hogy egymással beszélgessenek” – magyarázza a szürreális látványt nyújtó műhely szokatlan csendjét az egyik őr. „A mai átlagteljesítmény 84 százalékos, de van, aki 110 százalékot is megcsinál” – mondják a műszakvezetők. Ennél többre nyilván senki sem törekszik, nehogy a cég megemelje a normát. Ahhoz, hogy az elítélt a saját költségeit kitermelje, legalább 33 százalékos teljesítményt kell nyújtania, aki ennyit sem teljesít, azt inkább visszaküldik a zárkába.
Hegesztés. Egyedi juttatás
Fazekas István
Nyolc külsős vállalkozás foglalkoztatja a rabokat a szegedi Nagyfa-Alföld Kft. szántóföldjein, ahol évi 35-40 ezer pulykát hizlalnak. A szárnyasokat a hipermarketekben Gallfood Kft. feliratozással lehet megvásárolni. Két vállalkozás hazai kereskedelmi láncoknak csomagoltat a börtönben – nem csak magyar – csirkehúst. Egyikük, a dominikai G.B.R. Trade Ltd. tulajdonában álló Plusz Tranzit-Húsker Kft. is innen szállította a CBA születésnapi akciója keretében extraalacsony áron kínált „hazai” portékát.
A börtönök manapság egyre népesebbek, a politikusok és a cégvezetők némelyike pedig vérszemet kapott. A fővárosi önkormányzat a szelektív hulladék kezelését bízná rabokra, ennek jegyében nemrég tesztelték, hogyan boldogulnának a műanyag flakonok kupakjaival. A hulladékgazdálkodással sok fogvatartottat lehet egy időben foglalkoztatni, éspedig bármiféle képzettség nélkül. Alföldi rabok nevelték fel azokat a kislibákat is, amelyeket a polgármesteri hivatalok igényelhettek, hogy a segélyezettekkel hizlaltassák fel őket.
G. TÓTH ILDA
