Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A kedden megjelent államháztartási adatok szerint, tavaly 1202 milliárd forintot költött az állam kamatkiadásokra, ami 100 milliárdos növekedést jelent 2011-hez képest. Eredetileg 1065 milliárd szerepelt a tervekben, vagyis 137 milliárddal csúszás volt a tervekhez képest, de pontosabb képet ad, ha a nettó kamatkiadásokat vesszük figyelembe, így 50 milliárdos az eltérés. Mivel a kormány 98 milliárdos kamatkockázati tartalékkal számolt, ez nem borította fel a költségvetést – derül ki a Portfolio elemzéséből.
A kormányzati ciklus elején nagy reményeket fűztek a kamatkiadásokon elérhető megtakarításokhoz, az első Széll Kálmán tervben hihetetlen tehernek minősítették a kamatterheket, ami meg is állja a helyét, hiszen – hasonlítás képpen – hatszor nagyobb a társasági adóból származó bevételnél, eléri az áfabevételek közel felét és több mint a személyi jövedelemadó 80 százaléka.
A kormány azonban ezt nem kudarcként éli meg, hanem a szabadságharc áraként hivatkoznak rá. A kamatterhek csökkentéséhez arra lenne szükség, hogy a magyar állam olcsóbban jusson forráshoz, de úgy tűnik már nem is épít a kamatkiadások jövőbeli csökkenésére, mivel a 2013-as költségvetésbe 1240 milliárd forintos kamatkiadást tervezett be. Ennek oka, hogy a tavaly magas kamattal vette fel a hiteleket, illetve hogy a 2008-as IMF-hiteleket magasabb árú hitelekkel pótolja az állam.
