Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Egyelőre nem tudni, pontosan hány szerződést érint majd a Fővárosi Ítélőtábla december elején hozott ítélete, amely szerint érvénytelen az a hitelszerződés, amelyik nem tartalmazza a vételi és eladási devizaárfolyam közötti különbséget, az úgynevezett árfolyamrést a törlesztés során felmerülő költségek között - írja a Magyar Nemzet.
A pert megnyerő Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület egyik vezetője azonban úgy becsüli, hogy több ezer, ha nem tízezer hitelről lehet szó. Lázár Dénes pénzügyi jogász a lapnak elmondta: ez a hiba más pénzintézetek szerződéseinél is előfordult, és a jelek szerint elsősorban az ingatlanfedezetű hiteleket érinti.
Az OTP egyébként vitatja a döntést, és mint azt Lázár Dénes elmondta, a szerződés érvénytelenítése ellenére továbbra is változatlanul vonja az adóstól a törlesztőrészleteket. A jogász azt is megjegyezte, hogy az egyesület több eljárást is kezdeményezett, ezeknek márciusban lehet eredménye.
Az egyesület szakemberei a per előkészületei során megvizsgálták az árfolyamrések változásait, és azt tapasztalták, hogy a bankok marzsai között óriási eltérések mutatkoztak. Adataik szerint van olyan pénzintézet, amelyik három év alatt több mint a háromszorosára növelte ezt a rést.
Ugyanakkor a szervezet vezetői nem vitatják el a bankok árfolyamrés használatához való jogát, nem úgy, mint a szegedi bíróság, amelyik magát a marzs használatát tartja tisztességtelennek. És úgy látszik, ezzel a véleményével nincs is egyedül, a pénzügyi felügyelet kezdeményezésére ugyanis a kormány azóta már megtiltotta a kétféle árfolyam alkalmazását - írja a Magyar Nemzet.
