Komoly jogi és technikai akadályokba ütközhet a kormány terve, mely szerint az idei évtől megadóztatná a netes szerencsejáték szervezőket. Az új adóból a kabinet 10 milliárd forint többletbevételre számít, egyelőre azonban az a kérdés, hogy átmegy-e az Európai Bizottság (EB) rostáján az erről szóló törvénytervezet, amit a kormány január közepén küldött ki Brüsszelnek. Az EB értesítésére azért volt szükség, mert a tervezet az online szolgáltatásokat korlátozó intézkedéseket is tartalmaz: a netes szerencsejáték szervezést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) engedélyéhez köti, illetve lehetővé teszi, hogy blokkolja azokat az oldalakat, amelyeknek nincs ilyen engedélyük.

A folytatás azon múlhat majd, hogy hogyan ítéli meg az EB a tervezet által javasolt engedélyezési rezsimet - mondta a hvg.hu-nak Ormós Zoltán ügyvéd. Arra azonban ő nem vállalkozott, hogy megjósolja a vizsgálat végeredményét. A szerencsejátékjogi szakértő szerint azzal valószínűleg nem sok problémája lesz az EB-nek, hogy a tervezet lehetővé tenné EU-n kívüli, koncesszióval nem rendelkező szerencsejáték-szervezők tartalmainak blokkolását. A kritikus pont inkább az lehet, hogy a tervezet lehetővé teszi az Európai Unión belüli székhellyel rendelkező, magyarországi engedéllyel nem rendelkező szolgáltatók szolgáltatásának hozzáférhetetlenné tételét Magyarországon, amellyel szemben a szervező, illetve az EB hivatkozhat a szolgáltatások EU-n belüli szabad áramlásárának szabadságára, amelyet az Európai Unió Alapszerződése rögzít.

Sokat kér a kormány?

A hvg.hu-nak nyilatkozó piaci szereplők túlzottnak tartják a kormány által tervezett koncessziós díjakat. Az Európai Bizottsághoz eljuttatott javaslat szerint játéktípusonként legalább 100 millió forint koncessziós díjat kell megfizetniük 2013-ra azoknak a magántársaságoknak, akiknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal megadja a koncessziós jogot, hogy netes szerencsejátékot szervezzenek hazánkban. Három játéktípusra lehetne koncessziót váltani: sportfogadásra, kártyajátékra és kaszinójátékra. Emellett a játékbevétel 20 százalékát is be kell fizetniük játékadóként és felügyeleti díj is lesz, ami 100 ezer forinttól 50 millió forintig terjedhet. Információink szerint a netes játékszervezők leginkább fogadásra és kaszinóra kérnének engedélyt. Erre azonban 200 millió forint lenne az éves díj, amit a piaci szereplők szerint nehéz lenne kigazdálkodni. Emiatt legfeljebb 2-3 netes játékszervező jelentkezne be a koncesszióra, így nehezen elképzelhető, hogy befolyik a költségvetésbe idén a kormány által várt 10 milliárd forintos többletbevétel az online szerencsejátékból – mondta a hvg.hu-nak egy neve elhallgatását kérő, a piac működését jól ismerő forrás.

MTI / Mohai Balázs

Emiatt a piacon olyan értelmezés is megjelent, hogy a kormány olyan törvényt akar alkotni, amellyel biztosítja, hogy a Szerencsejáték Zrt.-nek ne sok konkurenciája legyen, de az Európai Bizottságnak közben liberalizáltnak tűnjön a netes szerencsejáték piac, amire bárki beléphet, ha kifizeti a megszabott koncessziós díjat. A gyanúra némi alapot adhat az az ismert terv, a Szerencsejáték Zrt. is hamarosan a piacra lép online fogadó oldalával.

Megvalósítható?

Ha az EB mégsem emelne kifogást, a tervezet gyakorlati megvalósítása lesz a másik nagy próbatétel a hatóságnak. A tervezet szerint a NAV kezdeményezhetné a nem engedélyezett szerencsejáték-szervező tartalmának blokkolását, az internetszolgáltatónak pedig – legfeljebb 90 napra - elérhetetlenné kellene tennie azt. Ha a szolgáltató nem intézkedik, 100-500 ezer forintos bírságot kaphatna, akár többször is a nemteljesítés időtartama alatt. Egy nemzetközi szinten meghatározó informatikai cég hazai technológiai vezetőjének a tervezetről a kínai és iráni példák jutottak az eszébe. Főként amiatt, mert az internetes hálózaton ilyen kizárásokat technikailag csak a zárt hurokban működő, nem is World Wide Web infrastruktúrán lehet nagy biztonsággal elvégezni. "Ha nem csupán egy belső, országos hálózatról van szó, akkor ilyesmit, ha nem is lehetetlen, de igen nehezen lehetne csak megvalósítani. Nem lehetetlen, de ezt a cenzúrát Európában nehezen tudom elképzelni, ráadásul ott sem működik tökéletesen, ahol az ilyen szűrést megpróbálják" - mondta a szakember.  Az internethálózat ugyanis a kormányzati elképzelés ellen dolgozik: a lényege éppen az, hogy a kívánt tartalmat akkor is el lehessen érni, ha egy hálózati rész kiesik (letiltják, elérhetetlenné teszik, megsérül) a hálózatból, mert más hálózati részeknek köszönhetően a probléma zökkenőmentesen áthidalható.

Az internetszolgáltatók felől nézve a kérdést, a kormányzati elképzelésnek jogi és technikai olvasata is van. A szolgáltatók azzal érvelnek, hogy a hálózatsemlegesség az internetszolgáltatás egyik legfontosabb alapkövetelménye. Ezen azt kell érteni, hogy a szolgáltatók nem szűkíthetik önkényesen a fogyasztó által elérhető tartalmat, illetve nemzeti szinten a tartalom minőségétől függetlenül minden internetes tartalom elérhetőséget biztosítani kell. Ez alól a gyakorlatban csak bizonyos büntetendő tevékenységek (mint a pedofil tartalmak, illegális tartalommegosztás, és egyértelműen bűncselekménynek minősülő tartalmak) jelentenek kivételt. Feltéve, ha a szolgáltató tudomást szerez egy ilyen honlap létezéséről. A hálózatsemlegesség és a technológiai korlátok és akadályok alapján szerintem egy ilyen elképzelés nem támogatható - mondta Hartmann Ildikó internet szakértő a hvg.hu-nak. Előbbivel kapcsolatban itthon éppen most zárul le a szektor és a hírközlési hatóság (NMHH) konzultációja, ennek eredményeként a szolgáltatók februárban leadandó szakmai vállalásában a hatóság azt várja el a cégektől, hogy a hálózatsemlegességet segítsék és garantálják.

A kérdés műszaki oldala ennél is sokkal bizonytalanabb lábakon áll. Ahhoz, hogy egy hatóság felszólíthasson egy  hazai szolgáltatót, hogy egy nem magyarországi, de magyar nyelvű tartalommal működő (pl. online casinót működtető) weboldalt tegyen elérhetetlenné, még több kérdést tisztázni kell. Legelőször talán azt, hogy ki fogja az egész internettartalmat szűrni (ki fogja kiszűrni, ha egy ilyen weboldalt valahol a világban működésbe hoznak, kinek a feladata lenne az internetforgalmat e paraméterek szerint elemezni), és ki fizeti a szolgáltató-tartalomgyártó macska-egér harcának a nyomozás és bizonyítás során keletkező költségeit. Ormós Zoltán szerint a szolgáltatóknál az új szabályozás valóban kapacitásokat köthet le, de szerinte ez nem jelenti azt, hogy technikailag megoldhatatlan feladatot kellene elvégezniük. A szerencsejáték-jogi szakértő szerint a szolgáltatóknak egyértelmű jelzést kell kapniuk a hatóságoktól, hogy pontosan melyik internettartományt kell elérhetetlenné tenniük, és úgy a blokkolás szinte teljes hatékonysággal végrehajtható. A hatékonyságot biztosítja az is, hogy a blokkolás végrehajtásában a Magyarország területén található adatkicserélő központok, így Budapest Internet Exchange (BIX) is közreműködnek.