Az uniós pályázati-elbírálói rendszer fő elosztójának számító Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (NFÜ) még az ág is húzza. Nem elég, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár, akire az uniós pénzek kifizetésének felgyorsítását bízták, "leszalámizza" a szervezetet és az NFÜ gyakorlatilag csak lufiszervként fog működni a mostani uniós költségvetési ciklus 2015-ös végleges lezárásáig. Ráadásul a szervezet berkein belül is több furcsaság tapasztalható mostanában.

Nagy port vert fel, hogy a szélessávú körzethálózati fejlesztésre kiírt közbeszerzés 20 milliárdos összegéből 12,5 milliárdot öt olyan cég vitt el, amelyet a pályázat leadási határideje előtt bő egy hónappal alapítottak. Emellett a vállalkozások tulajdonosi köre is érdekes egyezéseket mutat: a cégek hátterében részben ciprusi bejegyzésű társaságokkal. És a hvg.hu értesülése szerint a felkapott sajtóhíren túlmenően is különös történések zajlanak a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) pályázatai körül: be nem tartott határidők, hiányzó pontszámok, jelentős túligénylés, kevés forrás kiosztása szerepelnek a lajstromon. A "későn kapcsoló" kormányzathoz közeli cégeknek tartalékolják az uniós pénzeket vagy csak egyszerűen a bürokratikus bénázás miatt vannak ezek az anomáliák? – a kérdést nem egyszerű megválaszolni.

Zuhant a támogatott pályázatok aránya

Míg a kormány azt állítja, hogy igyekszik felgyorsítani az uniós források kifizetését és brüsszeli pénzeket pumpálni a gazdasági növekedés beindítására, addig a GOP innovációs pályázatainak területén jelentős mértékben csökkent a támogatott pályázatok aránya. A decemberi-január értékelésnél a korábbi 75-90 százalékos arányról 10-30 százalékra zuhant a támogatott pályázatok aránya a tavaly júniusban és júliusban beadott innovációs pályázatok esetén.

Orbán gyorsítaná az uniós pénzek kifizetését - de egyes pályázatok mégis lassan mozdulnak?

AFP / Georges Gobet

Ez annyit jelent, hogy az utolsó két GOP-döntés értelmében, melyet tavaly december közepén és idén január elején hoztak, és a magyar vállalatok komplex technológiai innovációjának támogatásáról szólt, mindössze 20 darab nyertes pályázat akadt. 90 másik pályázatot pedig az elbíráló szerv, az NFÜ nem támogathatónak minősített. Érdekesség, hogy a 20 nyertes cég 2,84 milliárdnyi támogatást nyert el, míg a maradék 90 cég összesen majdnem 30 milliárdos pályázati kérelmét elutasították. Ez gyökeresen szemben áll a korábbi gyakorlattal és a jogszabályi környezettel is, szakmai forrásaink szerint az elbíráló több ponton is megsértette a jogszabályokat az elbírálásnál.

A GOP 1-es prioritásainak innovációs pályázatait (nem csak a szóban forgó 1.3.1-et) majdnem háromszorosan túligényelték. Ezen prioritás alatt az Új Magyarország Fejlesztési Tervben 288 milliárd forint állt rendelkezésre. Amikor a kormányváltás után, 2011. januárjában az Új Széchenyi-tervet (ÚSZT) meghirdették, innovációs célra a GOP 1-es prioritásában 212 milliárd felhasználható összeg maradt. Ha az eredeti fejlesztési tervet nézzük, akkor még 59 milliárd szabadon elkölthető forrásnak kellene lennie. De ebből 16 milliárd a biztosan felhasználható (ami a rendszerben látszik), a maradék milliárdok rendeltetéséről egyelőre nem tudni. A hvg.hu információi szerint a beadott pályázatok támogatási igénye ennek sokszorosa, nagyjából 180-200 milliárd forint.

A GOP 1-es innovációs pályázatait feltehetően a túligénylésre tekintettel tavaly október 1-jei hatállyal felfüggesztették. Az már tavaly nyáron látszott, hogy "beindult a nagy hajrá", vagyis még sokan szerettek volna forráshoz jutni, mielőtt a 2007-2013 közötti uniós költségvetési ciklus pályázati része lezárul. Az elbíráló a túligénylés ellenére akkor még engedte a további pályázatok benyújtását. Ha csak a júliust követő időszakot nézzük, még 27 milliárdnyi igény került be a rendszerbe és van jelenleg is elbírálás alatt, mialatt akkoriban már csak a 81 milliárdos keretösszegből körülbelül 20 milliárd volt szabad. A legtöbb benyújtott pályázat megfelelt a pályázati szempontrendszernek, a jogszabályok szerint meg kellett volna számukra ítélni a támogatásokat, ám a pályázatok jelentős részét elutasították.

A hvg.hu birtokába került például egy olyan, a MAG Zrt.-hez benyújtott pályázat, melynek összpontszáma jelentősen meghaladja a kívánt minimális, 50 pontos mértéket, a pályázati értékelő lapján pedig a projekt költségvetése reális és takarékos módon került meghatározásra. Az egész költségvetés reális, és az üzleti terv is megfelelően kidolgozott az elbírálók szerint. Nem volt baj a vállalkozás innovációs potenciáljával sem. Ezzel szemben a MAG Zrt. arról tájékoztatta a pályázót, hogy nem részesült támogatásban. Azzal indokolt, hogy a tervezett költségek nem megalapozottak, "nem reális és takarékos módon kerültek meghatározásra". Részletesen ugyanakkor nem indokolták az elutasítás okát. A döntésről a jogszabályban meghatározottaktól eltérően, nem 30, legfeljebb 45 napon belül értesítették a pályázót, hanem csak idén január 14-én kapták meg az elutasító választ.

Ez azt jelenti, hogy bármennyire is jól állította össze tartalmilag és formailag a vállalkozás az innovációs pályázatát, nem kapott támogatást, pedig benyújtásának az időpontjában a források még rendelkezésre álltak. Az elutasítást az NFÜ ráadásul az értékelésnek gyökeresen ellentmondó indokkal támasztotta alá. Hivatkozhatott volna az elbíráló forráshiányra is, a jelentős túligénylést nézve. De nem ezt tette.

Most akkor volt bírálóbizottság, vagy sem?

Emellett még több furcsaságról is értesültünk. Az elutasító döntésnél hivatkoztak a döntés-előkészítő bizottsági ülés döntési javaslatára, és felhívták a figyelmet e javaslat és a javaslatot tartalmazó bizottsági ülési jegyzőkönyv megtekintésének lehetőségére is (ez a bizottság bírálja el a pályázatokat az NFÜ-ben). De információink szerint ilyen jegyzőkönyv nincs, mivel a bizottság nem is ülésezett. Az idézett pályázatnál ugyanis nem a döntés-előkészítő bizottság javaslata alapján születik meg a döntés, ahogy ez a korábbi pályázatoknál megszokott volt.

Hogy a történet kacifántosabb legyen, a döntés-előkészítő bizottságokat egy tavaly júliusi kormányhatározat-módosítás megszüntette. Az indok az volt, hogy gyorsítsák a döntés-előkészítést. A határozatokat ugyanakkor továbbra is az NFÜ berkein belül hozzák, ha a projektjavaslatok alatta maradnak az 1 milliárd forintos támogatási igénynek. Mivel az említett bizottságok már nincsenek, senki nem tudja, most ki hozta a döntéseket. A hvg.hu szakmai berkekből úgy tudja, hogy elvileg az adott irányító hatóság (IH) vezetője is jogosult egyszemélyben döntést hozni, ám ez korábban nem volt megszokott.

Lázár veszi a kezébe az irányítást

Az uniós pályázati rendszer átalakításával – az NFÜ szétbombázásával és a végrehajtói jogok minisztériumokhoz történő delegálásával – a Lázár János vezette fejlesztéspolitikai kabinet vette a kezébe az irányítást. A döntés-előkészítő bizottságok felszámolása és a minisztériumokhoz történő delegálás, megfejelve a közvetlen politikai irányítással a Miniszterelnökségen, egyáltalán nem abba az irányba mutat, hogy átláthatóbb lesz az uniós pénzosztás. Annak idején nem véletlenül alakították át a rendszert úgy, hogy létrehoztak egy szakmailag viszonylag független pályázati-elbíráló központot, az NFÜ-t. Az innovációs pályázatoknál tapasztalható anomáliák szembemennek a jelenlegi kormány által hozott kormányrendelettel, mely szerint a támogatás igénylőjét, a kedvezményezettet és az eljárás más résztvevőjét megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog.

A pályázati rendszert jól ismerő informátoraink szerint egy másik indok is szerepet játszhat a pályázatok elutasításában. Elképzelhető, hogy a kormányzathoz közel álló cégek "későn kapcsoltak", nem adták be a júliusi határidőig a pályázatukat, így helyet kell nekik szorítani a következő fordulókra. A gond eszerint az volt, hogy ilyenek már nemigen voltak, miután október 1-jével tavaly bezárult a kapu, a kiírást felfüggesztették. Könnyen meglehet, hogy most komoly mennyiségű és összegű támogatási kérelmet utasítottak el az első eresztésből, addig a július és október között benyújtott pályázatok közül lényegesen nagyobb összegűeket kellene elfogadni, hogy kimerítsék a keretet, melyet a túligénylés miatt még meg is emeltek 81-ről 91 milliárdra december 19-én. De a decemberi emelés már azután történt, hogy a most értesített kör pályázatainak döntő többségéről december 14-én megszületett az elutasítás.

A pályázatokon vesztes cégek mellett a pályázatírók is jelentős összegeket buknak el, mivel ezek a cégek jellemzően sikerdíjért dolgoznak, vagyis elutasított pályázat esetén nincs díjazás. Ez különösen azokat érinti rosszul, akik eddig ezeken a pályázatokon 90 százalék feletti eredményességgel dolgoztak, és emiatt jelentős kapacitásokat kötöttek le több GOP-os pályázat megírására. A nagyobb szereplők éves szinten több százmillió forinttól búcsúzhatnak el amiatt, hogy pályázóik támogatásait elutasítják. A pályázók egy része kifogáskezelő levelet küldött a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak (NFM), emellett pedig információink szerint az ügyről már a Miniszterelnökségen is tudnak.

Csak bürokratikus bénázás lenne?

A hvg.hu által megkérdezett szakértő szerint a reális és támogatható költségvetés egy alapkritérium, ha ide nem "igent" húz be az értékelő, akkor el is bukott a pályázat. Emellett pedig külön kell választani a közreműködő szervezet, jelen esetben a MAG Zrt. értékelését az NFÜ döntésétől, mivel a közreműködő csak előterjeszti az értékelés eredményét, a döntést a hatályos kormányrendelet értelmében az NFÜ hozza meg a projektjavaslatról. Az NFÜ-nél pedig dönthetnek úgy, hogy nem támogatják a pályázatot.

Új Széchenyi-terv - csak a bürokratikus bénázás kavar be az innovációs pályázatoknál, vagy van más ok is?

Stiller Ákos

A fejlesztési ügynökség ugyanakkor korábban is kapcsolhatott volna. Egyedül a fent említett keretre érkezett be 32 milliárdos támogatási kérelem, és további 27 milliárdnyi igény került még beadásra július után. Emellett a rendszerben ki vannak tűzve értékelési határnapok is, amely alapján a kiíró látja, milyen ütemben érkeznek be a pályázatok, és ha kezd elfogyni a rendelkezésre álló keretösszeg, akkor felfüggeszti a kiírást. Vagyis az NFÜ-nek bő két hónap kellett ahhoz, hogy felfüggessze a kiírást, pedig a megnövekedett igényeket látva ezt már korábban meg kellett volna tennie.

A szakértő szerint a pályázatok elutasításában az is szerepet játszhat, hogy a pályázati időszak végére azok a cégek maradtak, akik eddig nem tudtak erről a konstrukcióról, vagy akik valamilyen módon korábban nem teljesen feleltek meg a kiírásnak. Szerinte az, aki komolyan gondolta innovációs fejlesztési elképzeléseinek megvalósítását, már a 2011. áprilisi indulás után igyekezett mihamarabb beadni pályázatát. Az ugyanakkor a szakértő szerint is gond, hogy a pályázatok jelentős részének elutasításáról tudomásunk szerint csak január 14-én értesítették az érintetteket, akik így már a tavaly október 1-jével zárult kiírás keretein belül nem tudtak újrázni, ha szerettek volna még egyszer elindulni a pályázaton.

A túligénylés esetében az lenne az eljárás, hogy a pontszámok alapján rendezik sorba a pályázókat, és így választják ki a támogatott cégeket. Pontszámokat azonban nem lehet találni az NFÜ honlapján. Egyfajta magyarázat lehet az is a vesztesek esetében, ha a pályázóknak nem innovációra, hanem technológia korszerűsítésére kellett volna pályázniuk, vagyis nem a legmegfelelőbb helyen akartak támogatást szerezni projektjeikhez. Ennek ugyanakkor ellentmond, hogy információnk szerint az elutasított cégek egy része nem kezdő az innovációs pályázatok benyújtásában, korábban volt és jelenleg is folyamatban vannak innovációs pályázataik.

Azzal ugyanakkor nincs probléma, hogy szám szerint mennyi pályázat nyert a legutóbbi fordulóban (20 darab), mivel ez 18 és 28 darab között van megadva fordulóként. A nyertes cégeknél - az Opten céginformációs adatbázis alapján - kiderült, hogy árbevételükhöz képest nem kiugró a megítélt támogatások összege. Bár formailag ezeknek a kritériumoknak a pályázati kör és a nyertes cégek megfeleltek, a fentiekben említett anomáliák nem utalnak zökkenőmentes, gyors és átlátható elbírálásra.

Akár bürokratikus malőr is történhetett, amiben az is szerepet játszhatott, hogy GOP Irányító Hatóság új vezetőt kapott tavaly augusztusban, aki elvileg már korábban is az NFÜ-ben dolgozott, de információink szerint kisebb "kavarás" történt a pozíció elfoglalása körül, egy darabig nem lehetett tudni, hogy tényleg ő vette-e át az irányítást.

Egy hét múlva várható hivatalos válasz

A nem passzoló dátumok, a pályázatokról történt döntések körüli furcsaságokkal és a jelenleg még rendelkezésre álló innovációs forrásokkal kapcsolatban a hvg.hu megkereste az NFÜ-t és a MAG Zrt.-t is. Arra voltunk kíváncsiak, hogy tudnák-e értelmezni a kialakult helyzetet, és hogy pontosan miért utasították el azokat a pályázatokat, amelyek minden tekintetben megfeleltek a kiírásnak. Emellett arra is kíváncsiak voltunk, hogy miért nem közölték a nyertes pályázatok pontszámait az NFÜ honlapján és hogy pontosan ki döntött a pályázatokról. A MAG Zrt.-nél az NFÜ-höz irányítottak minket, ahol csak a jövő hétre tudtak tájékoztatást ígérni. Amint megérkezik a válasz, közöljük.