szerző:
Nagy Gergő

30 százalékos előlegfizetés, 50 milliárdos önerőalap, az új költségvetési ciklusra egy új intézményrendszer kialakítása - nagyjából ezekkel az intézkedésekkel szeretné Orbán Viktor felgyorsítani az uniós pénzek lehívását. Szakértők szerint a bejelentett intézkedések nagy része már eddig is ismert volt, átütő változást egyelőre nem hoznak, miközben az uniós források kezelésébe változatlanul több kormányzati szereplő szól bele, így többfejű a rendszer.

Jövőre vagy két év múlva egy új uniós pályázati lebonyolítói rendszert állítana fel a kormány, amely a források lehívását gyorsabban lehetővé teszi az új, 2013-2020 közötti uniós költségvetési ciklus idején - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) csütörtöki konferenciáján. A kormányfő szerint a megörökölt rendszer kafkai világot idéz, neki legalábbis nem lenne kedve ilyen körülmények között pályázni, pedig már sokat javítottak rajta a kormányváltás után. A gyorsítás már csak azért is fontos, mivel az itthoni fejlesztések 90 százaléka uniós fejlesztésekből valósul meg.

Orbánnak az új rendszer felállásáig is voltak javaslatai: a tervek szerint általánossá teszik a támogatási összeg 30 százalékáig az előlegkifizetést, 50 milliárdos önerőalapot hoznak létre jövőre, hogy a nehéz helyzetben lévő önkormányzatok ebből pályázhassanak az önerőre. A kormányfő emellett csökkentené a bürokráciát is, így megszüntetnek minden olyan bizottságot, mely nem feltétlenül szükséges az uniós források kezeléséhez. Szakértők szerint is szükséges a rendszer megváltoztatása, ám a kormányfő által bejelentett intézkedések egyáltalán nem újak, és nem hoznak minőségi változást az NFÜ működésében.

Nincs új a nap alatt

"Mivel a bejelentett konkrét intézkedések ugyan szükségesek, de már korábbról ismertek, azt a benyomást keltik, hogy a döntéshozók kifogytak az elképzelésekből, így a mai bejelentéseknek elsősorban kommunikációs jelentőségük van" - mondta a hvg.hu-nak Magyari Donát, fejlesztéspolitikai és innováció menedzsment szakértő. Az 50 milliárdos önerőalapra vonatkozóan már törvényjavaslatot is benyújtottak, több kapcsolódó rendeletet is módosítottak, hogy a 30 százalékos előleget biztosítsák az új pályázóknak. Ettől azonban még nem várható, hogy ezek az intézkedések alapvetően, nagyságrendileg is gyorsítanának az uniós pénzek kifizetésén, emelte ki Magyari. A kifizetések elszámolása és jóváhagyása továbbra is nagyon bürokratikus folyamat, az intézményrendszer továbbra sem bízik a kialakított eljárásrendben és a kedvezményezettekben. A fejlesztéspolitikai szakértő szerint ugyan enyhítenek a rendszerre nehezedő nyomáson ezek a lépések, de az alapvetően nem változott, hogy az államigazgatási mechanizmusokat és beidegződéseket nem sikerült új alapokra helyezni és modernizálni. Így az uniós támogatások által kiemelten megcélzott közszféra továbbra is nehézségekkel küszködik az uniós pénzek lehívásakor.

Nem biztos, hogy annyira lehet gyorsítani az uniós kifizetéseket, amennyire Orbán szeretné
©

2010-ben nagy dilemma előtt állt a kormány, hogy a korábbi pályázati és elosztási rendszert megváltoztassa, de nem volt meg a kellő elszánás - fejtette ki a közösségi és fejlesztéspolitikai szakértő. Magyari szerint a támogatás-közvetítői rendszer - a vezetőcserék és elbocsátások miatt - 3-4 hónapra ledermedt a kormányváltás után, így akkor komoly mértékben lassult a pénzek kifizetése. Ugyanakkor a mai bejelentésekből sem derült ki, hogy milyen intézményi átalakításokra kerülne sor, ezzel kapcsolatban semmilyen konkrétum nem hangzott el. "Ez egyfajta indirekt beismerése annak, hogy nehezen birkóznak meg ezzel a komplex és többszintű feladattömeggel" - hangsúlyozta Magyari.

A Fejlesztési Kabinet létrehozása (melyet a fejlesztéspolitika területére vonatkozó kormányzati döntések gyors, megalapozott és koordinált előkészítése és érvényesítése érdekében hoztak létre júniusban a kormányon belül - a szerk.) kísértetiesen emlékeztet a korábbi kormányok alatt létező fejlesztéspolitikai kabinetre. "Akkor sem látszott, hogy a centralizáltságból következően mitől működhetne jobban a rendszer, emiatt önmagában csupán a testület létrehozásától most sem várható azonnali átütő eredmény" - fejtette ki Magyari.

"A 30 százalékra történő előlegemelés löketet adhat a kifizetéseknek, ez ugyanakkor csak a likviditás szempontjából gyorsíthat az uniós pénzek kifizetésén, ez a hullám le fog majd csengeni" - fejtette ki a hvg.hu-nak egy neve elhallgatását kérő fejlesztéspolitikai szakértő. A pályázati rendszer szabályait, működését és a kifizetések menetét jól ismerő, de neve közléséhez hozzá nem járuló forrás szerint erre korábban is volt példa, a Bajnai-kormány a válság alatt is hasonló szintre emelte az előleg kifizetését, hogy így könnyítsen a pályázók helyzetén, ám később ezt az arányt visszacsökkentették. Az 50 milliárdos önerőalapot a fejlesztéspolitikai szakértő sem tartja újdonságnak, mivel az önkormányzatok 2007 óta rendelkeznek hasonló pénzforrással. "Ha már eddig is léteztek ilyen instrumentumok, akkor nem biztos, hogy újabbak létrehozása a megoldás" - fejtette ki a szakértő.

Néhány megoldás
Alapvető ellentmondás, hogy egy működési jellege és külső meghatározottsága miatt szélsőségesen nehézkes, adminisztratív mechanizmustól várjuk, hogy elősegítse a lendületes, a piac követelményeire reagáló beruházások megvalósítását. Ezért első lépésként célszerű lenne a fejlesztéspolitika rendszerét látványosan elkülöníteni a hagyományos állami gépezettől, és létrehozni egy "köztes" státuszú, piaci szemléletű, jól motivált közreműködő szervezet modelljét – véli Essősy Zsombor. A MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója korábban a hvg.hu-nak elmondta, hogy szerinte a gyorsítás irányába ható másik alapvető feladat a támogatási rendszer további egyszerűsítése lenne, illetve az, ha a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), illetve a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) harmonikus együttműködése révén egy kézbe kerülne az irányítása. Eközben a Nemzeti  Fejlesztési Ügynökség a kivitelezőknek juttatott előleggel, illetve az önkormányzati projekteket „mentő” projektdoktori szolgáltatással javítana a helyzeten, valamint tervezi a projekteket tőkével támogató, "önerőalap" létrehozását is.

Túlburjánzik az uniós forrásokkal foglalkozó kormányzati szervek száma

A rendszernek az az egyik komoly hibája, hogy annak idején a létrehozók nem kívántak optimalizálni a hatékony és szabályos felhasználás között. Olyan rendszert építettek ki, amely a minimumra igyekezett leszorítani a szabálytalanságokat, irdatlan mennyiségű kontroll közbeiktatásával. Ha ebből a szempontból tennének engedményeket, azok valóban pozitív hatással lennének a hatékonyságra. "Ha választanom kell, hogy bentragad 1500 milliárd forint uniós pénz, de nem kell szabálytalanságok miatt visszakérnem egy centet se vagy csak 100 milliárdot nem tudok kifizetni, miközben 300 milliárdot vissza kell szednem, akkor egyértelmű, hogy az ország szempontjából melyiket kell választani" - emelte ki a névtelenséget kérő fejlesztéspolitikai szakértő.

Elképzelhető, hogy jelentős mennyiségű uniós forrást nem tudunk majd felhasználni
©

A vállalkozók bevonását az új rendszer létrehozásába a szakértő nehezen tudja értelmezni, mivel a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) már a mostani pályázati és kifizetési rendszer kiépítésében is részt vett. Eközben a legnagyobb probléma az, hogy egészen mostanáig a következő ciklusra vonatkozó tervezési tartalom és az intézményrendszer kialakításának területén semmi sem történt. "A különböző kormányzati szervek egymást marják, már a Miniszterelnökségen belül is létrejött egy fejlesztési központ, emellett elvben még ott van a fejlesztési és nemzetgazdasági minisztérium és az NFÜ is, tehát többfejű lett a rendszer" - emelte ki a zavart keltő tényezőket a fejlesztéspolitikai szakértő. "2014-től új időszámítás kezdődik egy új 7 éves uniós költségvetéssel, amire fel kellene készülnünk. Eközben itthon azon megy a vita, hogy kin legyen a korona" - szemléltette egy példával a szakértő.

Mennyi uniós támogatás "ragadhat benn"?

Magyarországnak nagyságrendileg 8200 milliárd forint uniós támogatást tett elérhetővé a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklus. Ha azt akarjuk, hogy az összes pénz eljusson a gazdaságba, akkor 2013 végéig meg kell születniük az erről szóló szerződéseknek az összes projekt esetében. Ezt követően a vonatkozó EU-s szabály szerint még két éve lesz az állami apparátusnak arra, hogy a pénzt kifizesse a kedvezményezetteknek. Ha a heti minimum 30 milliárd körüli kifizetést nem tudjuk elérni, akkor bent ragadhatnak pénzek. Ezt az EU visszaveszi, és a következő támogatásokat már a 2014-2020-as költségvetési ciklus szerint kaphatjuk majd, ami várhatóan szűkebb keret lesz, mint a jelenlegi.

 

A jelenlegi lehívási teljesítményünkkel (a források 35 százalékának lehívásával) a kohéziós források tekintetében a 20. helyezést érjük el az EU 27 tagállama között a Bruxinfo értesülései szerint (rosszabbul teljesít például Szlovákia és Csehország is). Nem állunk sokkal jobban az összes kifizetett pénzt tekintve sem: a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kifizetésszámlálója szerint több mint 2728 milliárd forint jutott el eddig a nyertesekhez, és körülbelül 5400 milliárd forintot kötöttek le szerződéssel (a kifizetett összeg tehát ennek egy része). A Figyelő hetilap május végi összesítése szerint 1000 milliárd forint még egyáltalán nincs meghirdetve.

A valódi tét és kérdés az, hogy sikerül-e új minőségi szintre emelni a források felhasználását. Hiszen a vissza nem térítendő támogatások elköltése önmagában nem eredmény, mert fenn is kell tartani a létrehozott fejlesztéseket és költségvetési szempontból kiszorító-elvonó hatás is jelentkezhet - tette hozzá Magyari. A fejlesztéspolitikai szakértő szerint legalább ugyanakkora hangsúlyt érdemes helyezni arra, hogy eredményesen és hatásosan használjuk fel az uniós pénzeket, mint hogy minél gyorsabban elköltsük az összes rendelkezésre álló forrást. Egyáltalán nem biztos, hogy az az ország érdeke, hogy 2015-16-ig elhúzódjon a mostani uniós költségvetési ciklus kifizetése. "Felteszem a kérdést, hogy a 2010 végén megtervezett projektek mennyire lesznek 5 év múlva még aktuálisak és relevánsak a mostani, erőteljesen változó gazdasági, társadalmi környezetben?" - utalt egy újabb dilemmára a fejlesztéspolitikai és innováció menedzsment szakértő. Magyari ugyanakkor üdvözli, hogy miniszterelnöki szinten foglalkoznak a fentiekben kifejtett kérdéskörökkel.

A neve elhallgatását kérő fejlesztéspolitikai szakértő szerint úgy lehetne javítani a pályázati és kifizetési rendszer működésén, ha a támogatási intenzitást (a százalékos támogatási arányt) növelnék, bevezetnék az elszámolásoknál az átalány-elszámolást, vagy ha például az uniós forrásokból bizonyos pénzcsomagokat olyan, a szociális vagy egyéb humán területen professzionális végrehajtó intézményeknek adnák, akik hatékonyan tudnák azt felhasználni. Utóbbi esetekben olyan szervezetekre gondolhatunk, mint például a Máltai Szeretetszolgálat. De ehhez az kellene, hogy a kormányzat jobban bízzon a civil szférában. Emellett olyan "érettebb" fejlesztéspolitikai tartalomra is szükség lenne, mely nem "öntözőkanna-szerűen szórná a pénzt", hanem fejlesztő aspektusból viszonyulna a szereplőkhöz, és a pályázókkal közösen valósítanának meg projekteket.

Amikor pedig a kedvezményezett a közszféra, a közreműködő szervezeteknek és a pályázati lebonyolítást végző intézményrendszernek kart karba öltve a kedvezményezettekkel mentoráló-támogató szerepet kellene felvállalniuk. Ilyen rendszerek a régi tagállamokban működnek, nálunk még annyira nem. A Fejlesztési Kabinet létrehozását a fejlesztéspolitikai szakértő pozitívnak tartja, bár ez is egy korábban létező és megszüntetett eszköz "újrafeltalálása", és egyelőre nem teljesen világos, hogy mi lesz a kabinet konkrét szerepe.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Ellenzéki összefogással nyerhető Budapest

Ellenzéki összefogással nyerhető Budapest

Ilyen játékot 2016 nyarán láttunk utoljára Dzsudzsákéktól

Ilyen játékot 2016 nyarán láttunk utoljára Dzsudzsákéktól

Harrach Péter az alelnöke annak az egyesületnek, amelynek saját törvényjavaslattal ad állami földeket

Harrach Péter az alelnöke annak az egyesületnek, amelynek saját törvényjavaslattal ad állami földeket

Megint lenyúlták a Gyöngyhajú lányt

Megint lenyúlták a Gyöngyhajú lányt

Nem túlzás: tényleg csupakijelzős lesz az Oppo új telefonja

Nem túlzás: tényleg csupakijelzős lesz az Oppo új telefonja

Orosz hackerektől próbálják megvédeni a magyar választási rendszert

Orosz hackerektől próbálják megvédeni a magyar választási rendszert