A UBS - az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató csoport - londoni befektetési részlegének közgazdászai az európai felzárkózó gazdaságok monetáris kilátásairól befektetőknek összeállított előrejelzésükben közölték, hogy várakozásuk szerint az MNB még két, egyenként 0,25 százalékpontos enyhítéssel 5,00 százalékra csökkenti idén alapkamatát.

Hangsúlyozták ugyanakkor azt a véleményüket, hogy a piac, különösen a forintárfolyam valószínűleg továbbra is "nagyon érzékenyen" reagál majd az MNB-elnöki jelöléssel kapcsolatos hírekre, és bár Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter neve merül fel a leggyakrabban, "továbbra sem lehet tiszta képet alkotni" az utódlással kapcsolatban. 

Jóllehet az új MNB-vezetésnek várhatóan lesz valamelyes mozgástere, a forintárfolyam azonban a továbbiakban is korlátozó tényező marad a monetáris politikában a lakosság devizaalapú ingatlanhiteleinek nagy tömege miatt. Emellett a helyi piacon kibocsátott állampapírok jelentős külföldi tulajdonosi aránya is jelent bizonyos korlátot, ugyanis ha kiszámíthatatlanná válik a monetáris politika, és emiatt a befektetők kivonulnak a magyar piacról, ennek forintgyengítő hatása az eddigi kamatcsökkentések visszafordítására kényszerítheti az MNB-t a UBS londoni elemzőinek csütörtöki értékelése szerint.

A londoni elemzői közösségben mindazonáltal megoszlanak a vélemények arról, hogy az MNB monetáris tanácsa miképp reagálna a kockázati környezet esetleges romlására.

Az egyik legnagyobb citybeli pénzügyi-gazdasági elemzőcég, a Capital Economics közgazdászainak jelenleg érvényes előrejelzése szerint ha az MNB élére a márciusi váltás során olyan jelölt kerül, akit a piac szoros politikai kötődésűnek ítél, az a magyar kockázati felárak emelkedését eredményezheti. A ház szerint a befektetői hangulat romlása ebben az esetben akár forintvédelmi célú kamatemelésre is rászoríthatja az MNB-t az idén.

A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó gazdaságokkal foglalkozó közgazdászai legutóbbi előrejelzésükben ugyanakkor úgy vélekedtek: tartós vagy nagyon gyors forintgyengülés - különösen, ha kötvénypiaci eladási hullám is követné - az enyhítési ciklus szüneteltetését okozhatja, ám a korábbi időszakoknál most kisebb a valószínűsége annak, hogy az MNB ebben az esetben kamatemeléssel védené a forintot.

A GS londoni elemzői azzal számolnak, hogy a jegybank először inkább szóbeli, majd tényleges piaci intervencióval próbálkozna, mielőtt "vészhelyzeti kamatemeléshez" folyamodna.