Úgy tűnik, a nyugat-európai cégeknek elegük van a kelet-közép-európai viszonyokból. A francia EDF arra készül, hogy kiszálljon a szlovákiai SSE áramszolgáltatóból, és hasonló hangokat lehet kihallani az Elmű-Émász elnökének interjújából is. A különbség annyi, hogy Szlovákiában a kormány meghagyta a kilépés lehetőségét, míg idehaza a multiüldözés kapcsán is sikerült átesni a nemzeti ló túlsó oldalára - írja az Áram Ára blog.

A nagy energiacégek már a válság előtt is nekiálltak a keleti és balkáni befektetési lehetőségek felé kacsingatni, csakhogy a válság viszonylag gyorsan elzárta a pénzcsapokat. Az érem másik oldala, hogy a válságból hamar kilábaló térségek továbbra is vonzó lehetőségeket kínálnak. Eközben ha a hitel bizonytalan, a bevételek pedig inkább csökkenek, akkor a meglévő, már megtérült és még jó pénzért értékesíthető vagyonelemeket kell leltárba venni. Az otthoni kivonulás szóba sem jöhet, viszont érdemes lehet számba venni azokat a vagyonelemeket, ahol még 2008-2009-ben is 6-8 százalékos volt a profitráta.

"És itt kell kalapot emelnünk a két újdonsült kormányfő, Orbán Viktor és Robert Fico előtt, amiért felismerték, és saját politikai céljaik mentén igyekeztek ki is használni az energiacégek dilemmázását. Mert miért ne lehetne ebből politikai tőkét kovácsolni?" - teszik fel a kérdést a blog szerkesztői. Az állam kicsit rájuk ül, megvágják a bevételeket és máris két legyet üthet egy csapásra a kormány: a győzelemmel egyrészt igazolja a nacionalista, nemzeti szólamokat, másrészt látszólag a lakossági fogyasztókkal is jót tehet.

A szlovák kormány ugyanakkor egyvalamit talán jobban csinált: Magyarországon a kormány mintha nem vette volna számításba, hogy a szolgáltatók és az egyetemes szolgáltatói iparág nem használ a vállalatok kitolását szolgáló terveknek. Ennek oka pedig az, hogy az energiacégek a privatizációt követően rengeteg pénz beletoltak a hazai energiarendszerekbe. Ezt a pénzt pedig nem akarják veszni hagyni, legalább nullszaldós üzletet kellene kötniük az új tulajdonossal. Ez pedig az MVM lenne. Csakhogy az állami céget két projekt is kivérezteti jelenleg: a paksi bővítés és az E.On gázüzletágainak megvásárlása. Szóba jöhetnének ugyanakkor baráti szakmai befektetők is (kínai vagy orosz társaságok), ám ma már velük sem felhőtlen a kapcsolat. Így viszont maradnak a mostani tulajdonosok, akik viszont igyekeznek hibernálni a fejlesztéseket, és addig kihúzni, ameddig lehet. Ezzel viszont óhatatlanul magával hozza a rendszer lerohadását, ami nem jó sem nekik, sem az államnak.