A Portfolio.hu szerdai, budapesti hitelezési konferenciáján a vállalati hitelezésről szóló panelbeszélgetésen    Nátrán Roland, az Eximbank vezérigazgatója elmondta, hogy erőteljesen bővítenék a magyar cégek exportfinanszírozását, amire megfelelő alapot biztosít, hogy az Eximbank kereskedelmi és hitelfedezeti garanciakeretét az előző évi 80 milliárd forintról az idén 350 milliárd forintra növelték.

Hozzátette: az Eximbank ma már az igények szerint tud pénzösszegeket kihelyezni, elsősorban a kis- és közepes vállalkozások kivitelének előmozdítására, bővítésére. 

Kifejtette: a piacról drágábban szerzik be a szükséges forrásokat, mint ahogy azt a magyar exportáló cégeknek kínálják tovább, ezért az államtól úgynevezett kamatkiegyenlítési támogatást is kapnak. Ennek összege 2013-ban már mintegy 7 milliárd forintra emelkedett, és az idén már felülről nyitott ez az előirányzat.

Az Eximbank 400 millió euró refinanszírozási hitelkeretről 13 kereskedelmi bankkal kötött már együttműködési szerződést, de a pénzintézeti kör várhatóan tovább bővül majd.

Nátrán Roland szerint a magyarországi bankszektor intenzív tőkeáttétel-csökkentést hajtott végre az elmúlt időszakban, ami a vállalati hitelezés visszaesésével jár. A jelenlegi helyzetet Nátrán Roland az elhúzódó gazdasági válságra és az eurózóna problémáira, a magyarországi leánypénzintézetek anyabankjainak reakcióira vezette vissza. 

Magyarországon ez a "mérlegalkalmazkodás" erőteljesebb ment végbe, mint a régió többi országában, de csak részben vezethető vissza országspecifikus okokra - emelte ki Nátrán Roland. A beruházások növekedése a nemzetgazdasági tárca előrejelzése szerint 2014-ben már megindulhat, de hitelezés nélkül nincs növekedés - fűzte hozzá.

Az MNB új hitelprogramja közel 800 millió euró keretösszegű, az Eximbank pedig 2 milliárd eurós, felülről nyitott összegű refinanszírozási és közvetlen finanszírozási programmal rendelkezik - mutatott rá az Eximbank vezérigazgatója.

Elmondta: az Eximbank egy OECD által meghatározott referencia-kamatláb (CIRR) alapján árazza közvetlenül adott és refinanszírozási hiteleit is, a teljes futamidő során fix kamat mellett. Az alacsony kamatot az teszi lehetővé, hogy sem profitmarzsot, sem működési marzsot, sem országkockázatot nem tartalmaz - tette hozzá.

Balássy László, az MKB Bank vezérigazgató-helyettese szerint  jó az a lendület, amely az Eximbankot jellemzi, különösen a beszállítói programja lesz hasznos. Kiemelte: az MNB programja is kedvező, de nagyon rövid a jelentkezési idő. Egy vállalkozói kört meg lehet vele célozni, de nem a teljeset, hiszen a most érvényesített banki átlagos kamatmarzs 300-350 bázispont, szemben a jegybank által előírt 250 bázispontos maximális kamatréssel - tette hozzá.

Csont Dávid, a CIB Bank ügyvezető igazgatója a jegybank hitelprogramjáról kifejtette, hogy a programok jelentős fejlesztési igényt támasztanak a bankokkal szemben. Walter György, az FHB vezérigazgató-helyettese pedig azt hangsúlyozta: azoknál a kis- és közepes vállalkozásoknál, amelyek bekapcsolódhatnak az MNB hitelprogramjába, a bankok által elvárt kockázati felárat átlagban fedezheti az MNB által meghatározott maximum 2,5 százalékos kamat.

Simonyi Tamás, a KPMG igazgatója szerint minden olyan program, amely piacot teremt, hatásos lehet. Az Eximbank programja ezért minden szempontból kedvező, az MNB programja azonban a bankok által ügyletenként kihelyezni tervezett átlagos hitelnagyság szerint legfeljebb ezer vállalkozás esetében bővítheti a forráshoz jutást.

Simonyi Tamás egy "eretnek" véleményt is megfogalmazott. Úgy vélte, hogy "nem kell több hitel Magyarországon", azért, mert a hazai megtakarítások alacsony szinten állnak. Kiemelte: még egy garanciaprogram sem segít, mert ennek hosszabb távon az adófizetők fizetik meg az árát. 

Tóth Viktor, a Budapest Bank vállalati üzletágvezetője pedig úgy vélte, hogy az  MNB hitelprogramja alapján felvetődik a kérdés, ki fog kivel fog versenyezni: a bankok a bankokkal, vagy az ügyfelek egymással.