Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Rövid távon kedvezőnek nevezték az MNB hitelprogramját egy budapesti hitelkonferencián résztvevő banki vezetők, akik azonban jelezték, hogy elsősorban nem a hitelkínálattal, hanem a hitelkereslettel vannak gondok a magyarországi bankpiacon. Az Eximbank vezérigazgatója pedig azt jelezte, hogy a bank jelentősen bővítené a cégek exportfinanszírozását.
A Portfolio.hu szerdai, budapesti hitelezési konferenciáján a vállalati hitelezésről szóló panelbeszélgetésen Nátrán Roland, az Eximbank vezérigazgatója elmondta, hogy erőteljesen bővítenék a magyar cégek exportfinanszírozását, amire megfelelő alapot biztosít, hogy az Eximbank kereskedelmi és hitelfedezeti garanciakeretét az előző évi 80 milliárd forintról az idén 350 milliárd forintra növelték.
Hozzátette: az Eximbank ma már az igények szerint tud pénzösszegeket kihelyezni, elsősorban a kis- és közepes vállalkozások kivitelének előmozdítására, bővítésére.
Kifejtette: a piacról drágábban szerzik be a szükséges forrásokat, mint ahogy azt a magyar exportáló cégeknek kínálják tovább, ezért az államtól úgynevezett kamatkiegyenlítési támogatást is kapnak. Ennek összege 2013-ban már mintegy 7 milliárd forintra emelkedett, és az idén már felülről nyitott ez az előirányzat.
Az Eximbank 400 millió euró refinanszírozási hitelkeretről 13 kereskedelmi bankkal kötött már együttműködési szerződést, de a pénzintézeti kör várhatóan tovább bővül majd.
Nátrán Roland szerint a magyarországi bankszektor intenzív tőkeáttétel-csökkentést hajtott végre az elmúlt időszakban, ami a vállalati hitelezés visszaesésével jár. A jelenlegi helyzetet Nátrán Roland az elhúzódó gazdasági válságra és az eurózóna problémáira, a magyarországi leánypénzintézetek anyabankjainak reakcióira vezette vissza.
Magyarországon ez a "mérlegalkalmazkodás" erőteljesebb ment végbe, mint a régió többi országában, de csak részben vezethető vissza országspecifikus okokra - emelte ki Nátrán Roland. A beruházások növekedése a nemzetgazdasági tárca előrejelzése szerint 2014-ben már megindulhat, de hitelezés nélkül nincs növekedés - fűzte hozzá.
Az MNB új hitelprogramja közel 800 millió euró keretösszegű, az Eximbank pedig 2 milliárd eurós, felülről nyitott összegű refinanszírozási és közvetlen finanszírozási programmal rendelkezik - mutatott rá az Eximbank vezérigazgatója.
Elmondta: az Eximbank egy OECD által meghatározott referencia-kamatláb (CIRR) alapján árazza közvetlenül adott és refinanszírozási hiteleit is, a teljes futamidő során fix kamat mellett. Az alacsony kamatot az teszi lehetővé, hogy sem profitmarzsot, sem működési marzsot, sem országkockázatot nem tartalmaz - tette hozzá.
Balássy László, az MKB Bank vezérigazgató-helyettese szerint jó az a lendület, amely az Eximbankot jellemzi, különösen a beszállítói programja lesz hasznos. Kiemelte: az MNB programja is kedvező, de nagyon rövid a jelentkezési idő. Egy vállalkozói kört meg lehet vele célozni, de nem a teljeset, hiszen a most érvényesített banki átlagos kamatmarzs 300-350 bázispont, szemben a jegybank által előírt 250 bázispontos maximális kamatréssel - tette hozzá.
Csont Dávid, a CIB Bank ügyvezető igazgatója a jegybank hitelprogramjáról kifejtette, hogy a programok jelentős fejlesztési igényt támasztanak a bankokkal szemben. Walter György, az FHB vezérigazgató-helyettese pedig azt hangsúlyozta: azoknál a kis- és közepes vállalkozásoknál, amelyek bekapcsolódhatnak az MNB hitelprogramjába, a bankok által elvárt kockázati felárat átlagban fedezheti az MNB által meghatározott maximum 2,5 százalékos kamat.
Simonyi Tamás, a KPMG igazgatója szerint minden olyan program, amely piacot teremt, hatásos lehet. Az Eximbank programja ezért minden szempontból kedvező, az MNB programja azonban a bankok által ügyletenként kihelyezni tervezett átlagos hitelnagyság szerint legfeljebb ezer vállalkozás esetében bővítheti a forráshoz jutást.
Simonyi Tamás egy "eretnek" véleményt is megfogalmazott. Úgy vélte, hogy "nem kell több hitel Magyarországon", azért, mert a hazai megtakarítások alacsony szinten állnak. Kiemelte: még egy garanciaprogram sem segít, mert ennek hosszabb távon az adófizetők fizetik meg az árát.
Tóth Viktor, a Budapest Bank vállalati üzletágvezetője pedig úgy vélte, hogy az MNB hitelprogramja alapján felvetődik a kérdés, ki fog kivel fog versenyezni: a bankok a bankokkal, vagy az ügyfelek egymással.
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Hogyan és mikor lehet elrendelni a rendkívüli munkavégzést?
Óriási már a zaj a közösségi médiában. Érdemes még pénzt költeni a tartalommarketingre? Hogyan lehet ezt jól csinálni?
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?
Arra is kíváncsiak, Orbán Viktor fogjon-e hozzá az emlékirataihoz.
Megalapozott gyanú szerint egy vállalkozó 2011 és 2024 között több mint 2 milliárd forintot fizetett ki kormánypárti és ellenzéki képviselőknek.