Krisztosz Karusztasz és felesége soha nem gondolta volna, hogy valaha is elhagyják észak-görögországi otthonukat, a Görögországból történő kivándorlás pedig még inkább nem szerepelt a terveik között. De amikor Karusztasz a válság hatására elvesztette könyvelői munkáját, és emiatt három tinédzserkorú gyermekével megélhetés nélkül maradt, családjával úgy döntött, hogy Németországba költözik – derül ki a Wall Street Journal riportjából.

Tavaly több mint 35 ezer honfitársa költözött az Európa gazdasági motorjának számító Németországba, a szám négyszer nagyobb a 2007-es adatoknál. A görög gazdaság azonban úgy tűnik, elérte a gödör alját. Újra megjelentek a külföldi befektetők, a költségvetés állapota sem olyan siralmas, mint pár éve, és a munkaerőpiacon is pozitív trend kezd körvonalazódni.

A görög GDP negyede eltűnt

A görög gazdaság ugyanis már 2008 óta (pontosan: 19 negyedéve) mélyrepülésben van. A gazdasági visszaesés és strukturális reformok hiánya következtében a befektetők kételkedtek abban, hogy Görögország vissza tudja fizetni adósságait, a folyamat pedig odáig vezetett, hogy az ország egy adósságspirálba került. 2010-ben bóvliba vágták az ország hitelminősítését, az Európai Unió – Európai Központi Bank – Nemzetközi Valutaalap alkotta trojkának pedig két részletben összesen 240 milliárd euróval kellett a hellének segítségére sietni. A hatalmas pénzösszegért cserében a trojka komoly megszorításokat és átalakításokat követelt, melynek a vágrehajtását meg kellett kezdeni.

A görög munkanélküliség meghaladta a 27 százalékos szintet

AFP / Louisa Gouliamaki

A megszorításoknak és átalakításoknak hatalmas ára volt. A 2008 óta tartó recesszió elmosta a görög gazdaság teljesítményének negyedét – a görög GDP a 2000-es szinten van. Ez azt is jelenti, hogy a hat éve még az uniós átlag 90 százaléka felett teljesítő görög gazdaság ma már csak annak háromnegyede körül található (Portugáliával vannak egy szinten a görögök).

A munkanélküliségi ráta évek óta növekszik, jelenleg 27 százalékon áll, a fiatalok között pedig még drámaibb a helyzet. A 24 éven aluli hellének körében 64 százalékon áll ez a mutató. A görög nyugdíjasok és közszférában dolgozók jövedelmét 2010 óta többször megvágták, több ezer közszolgát pedig elküldenek. Görögország hatalmas privatizációba is kezdett, ebből több mint 50 milliárd eurónak kellene befolynia a görög költségvetésbe.

Hat év után irány a felfelé!

A görög gazdaság most már lehet, hogy elérte mélypontját. Az Európai Bizottság (EB) és a Valutaalap is úgy kalkulál, hogy jövőre megindulhat a hellén gazdaság mérsékelt bővülése. Görögország 2014-ben 0,6 százalékkal növekedhet az idei 4,2 százalékra prognosztizált visszaesés után. A munkanélküliségi ráta még mindig rendkívül magas, egyelőre nem is látszódik számottevő változás ezen a területen, áprilisban ugyanakkor a görög munkaügyi minisztérium elektronikus adatbázisa szerint a magánszektor álláshelyeinek egyenlege majdnem plusz 30 ezer fő volt, ez pedig kétszerese a tavalyi év hasonló időszakában mértnek. Egy felmérés szerint a görög cégek ráadásul kevesebb mint harmada tervez elbocsátásokat idén, míg tavaly ez az arány 50 százalék felett volt. A görög munkaerő költsége emellett komoly mértékben csökkent, a minimálbért tavaly 20 százalékkal megvágták, a magánszektorban is rendkívül sok cég élt a bércsökkentés eszközével. Az alacsonyabb bérekkel a görög gazdaság pedig versenyképesebbé válik: ez az a pont, amit sok közgazdász már évtizedek óta hiányol.

Az országot eközben a Fitch felminősítette. A nemzetközi hitelminősítő május közepén jelentette be, hogy az eddigi "CCC"-ről "B mínusz"-ra emelte Görögország hosszú lejáratú hazai és külső szuverén adósságának osztályzatát. A rövid futamidejű külső kötelezettségek besorolása "C"-ről "B"-re, a kereskedelmi adósokra meghatározott besorolási országplafon "B mínusz"-ról "B"-re javult. A felminősítéshez fűzött indoklásában a cég hangsúlyozta azt a véleményét, hogy Görögország egyértelmű előrelépést ért el az államháztartás és a folyómérleg ikerhiányának csökkentésében. Csökkent annak kockázata is, hogy Görögország távozni kényszerül az euróövezetből. Az elsődleges költségvetési egyenleg 2009–2012 között végbement, a hazai össztermék (GDP) 9 százalékát meghaladó mértékű kiegyensúlyozódási folyamata az utóbbi időszak legambiciózusabb költségvetési konszolidációs programjai közé tartozik a fejlett ipari térség egészén belül, fűzte hozzá a Fitch.

Már látják a görögök a fényt az alagút végén?

AFP / Louisa Gouliamaki

A jelenlegi minősítés még igen távol van a befektetésre ajánlott kategóriától, de az látszik, hogy a hellének kezdenek kimászni a csődben lévő országok közül. A görög folyó fizetési mérleg (hiánya) is rendkívül gyorsan alkalmazkodik a kialakult helyzethez, tavaly 73 százalékkal csökkent előző évhez képest, és a trend idén is tovább folytatódik.

A görög költségvetés hiánya eközben csökkenő tendenciát mutat, Athén szerint tartható a hitelnyújtók által az idei évre előírt 6 százalékos GDP-arányos deficitcél. A pozitív költségvetési folyamatok mellett úgy fest, a külföldi befektetők is visszatalálnak a görög tőzsdére, 2012 utolsó hat hónapjában több mint 100 millió eurónyi külföldi tőke áramlott az athéni börzére, ezt pedig 27 millió euró követte idén januárban.

Az athéni tőzsdeindex tavaly 33 százalékot emelkedett, idén pedig több mint 10 százalékos pluszban van a tavalyi záróértékhez képest. Emellett a magánkézben megmaradt állampapírok hozamai 2010 óta nem látott alacsony szinten vannak. A görög bankokba ugyanakkor 15 milliárdnyi friss betét is érkezett tavaly június óta. Egyes multinacionális cégek Görögországba telepítik bizonyos kapacitásaikat, mivel a dél-európai uniós tagállamban sokkal alacsonyabbak lettek a bérek, mint Nyugat-Európában. A görög gazdaság kilábalásához pozitív adalék lehet, hogy emellett a Görögországba érkező turisták száma idén 18,5 millióra nőhet a tavalyi 17 millióról. Ez pedig plusz 1 milliárd eurós bevételt hozhat a pénzszűkében lévő uniós tagállamnak.

Jó lehet az irány, de még messze a vége

A trojka által Görögországra kényszerített irány így jó lehet, ám a hellének előtt még hosszú út áll a teljes kilábaláshoz. A görög növekedésbe vetett bizalom csak akkor telhesülhet be, ha már nem lesz többet szükség megszorításokra, és a költségvetés illetve gazdaság helyzete 2015-16-ban is javulni fog. A privatizáció ugyanakkor rendkívül vontatottan halad, a görög kormány kevesebb pénzt is tud elkérni az eladni szándékozott cégekért. Az adóbeszedés hatékonysága még mindig igen gyatra, az adóelkerülés elleni fellépés sem megfelelő – ezen a görög GDP 5 százaléka úszik el.

A helléneknek tovább kell liberalizálniuk gazdaságukat, meg kell nyitniuk egyes szakmák piacát, amelyek mindezidáig védettek voltak, és végre kell hajtaniuk a közigazgatás átalakítását. De a fő kérdés az, hogy mi lesz a válság következtében elszegényedő tömegekkel. Itt ugyanis szocális "vészhelyzet" fenyeget. 2009 óta 25 százalékkal nőtt a hajléktalanok száma, a görögöknek pedig már 38 százaléka él a szegénységi küszöb alatt.