A befektetők ilyenkor jórészt szabadságon vannak, a forgalom kicsi. Ez akár a szokásosnál nagyobb mozgást is okozhatna, azonban mostanában afféle patthelyzet alakult a részvényárakat mozgató erők között, és ebben a jövő héten sem várható változás. A legnagyobb piaci tőkeértékű európai részvények FTSEurofirst 300-as mutatója pénteken egymás után a második hetét végezte magasabban, mint az előzőt, de a heti ütem 0,40 százalékra lassult az előző 1,62 százalékról.

A múlt héten ijedtség és és bizakodás között ingadozott a befektetők hangulata, úgyhogy a végeredmény csak gyenge javulás lett. Hétfőn a dallasi körzeti tartalékbank elnöke azt mondta, hogy ha csak rajta múlna, az amerikai jegybankrendszer (Fed) már szeptemberben visszafogná kötvényvásárlásait, mert szerinte annyira jók az amerikai gazdaság kilátásai. Kedden ráduplázott a chicagói szövetségi tartalékbank elnöke: szerinte nem zárható ki, hogy a (Fed) már szeptemberben csökkenteni kezdi a mennyiségi enyhítést. Közben - kedden és szerdán - meglepően jó adatok jelentek meg arról, hogy a német ipar megrendelésállománya és termelése a várakozásokat messze túlteljesítve nőtt júniusban, a brit ipari termelés is ugrásszerűen növekedett, az olasz GDP pedig a vártnál kevésbé csökkent a második negyedévben. Végül, csütörtökön és pénteken váratlan növekedésre vagy stabilizálódásra valló kínai külkereskedelmi, ipari termelési, kiskereskedelmi, beruházási és ingatlanforgalmi, pénzellátási és hitelezési adatok adtak okot az optimizmusra.

Ám a jó makroadatokat azzal kell szembeállítani, hogy éppen ezek közelebb hozhatják a mostani, szélsőséges központi banki enyhítés végét. Vajon a gazdasági javulás pótolhatja-e az amerikai, a brit, a japán központi bank eszközvásárlásaiból, az Európai Központi Bank rendkívüli és korlátlan refinanszírozási árveréseiből származó pénz áremelő hatását? Ezt ma senki sem tudja kiszámolni, de mivel a tőzsdét legjobban érdeklő adatok még nem egyértelműek - az eddigi vállalati beszámolóknak alig több mint a fele mutatott az elemzői előrejelzéseket elérő vagy azokat meghaladó eredményt -, a következő hetekben sem várható, hogy a fő tőzsdemutatók meghaladnák a május végi történelmi vagy időszaki rekordokat. Igaz, azoktól most sincsenek messze, sőt, a párizsi piac már a hét végén leküzdött egy két és egynegyed éves rekordot. Ez a csúcsközelség szintén kiválthat némi "tériszonyt" a befektetőkből.

Hétfő reggel a japán ipari termelés és a német fizetési mérleg júniusi adatai jelennek meg, és a japán központi bank kiadja legutóbbi pénzügy-politikai értekezletének jegyzőkönyvét. Kedden a német és a brit infláció júliusi adatai, a német ZEW intézet befektetői és elemzői hangulatmutatója, az EU júniusi ipari termelési adatai és az amerikai kiskereskedelem előzetes júliusi adatai következnek.

Szerdán kiderül, hogyan nőtt a GDP a második negyedévben Németországban és Franciaországban, illetve előzetes becslés szerint az EU-ban és az euróövezetben, mekkora volt a munkanélküliség júliusban Nagy-Britanniában, az infláció Franciaországban, illetve hogyan alakult a jelzálogkölcsön-igénylés a múlt héten és a termelői árszint júliusban az Egyesült Államokban.

Csütörtökön a brit kiskereskedelem júliusi, az amerikai infláció szintén múlt havi, illetve az amerikai munkanélküliség múlt heti, majd az amerikai ipari termelés júliusi adatai jönnek. Pénteken az EU-beli és az euróövezeti infláció végleges júliusi és az EU külkereskedelmének és fizetési mérlegének júniusi számaira lehet figyelni, majd az amerikai lakásépítések júliusi alakulása és a Michigani Egyetem e havi előzetes fogyasztói hangulatmutatója következik.

Az elemzők nagyrészt csekély javulást jósolnak, főleg a kevésbé régi adatokban, csakhogy a hét közepétől az amerikai körzeti tartalékbankok vezetői ismét beszédeket fognak mondani, és ettől előre borzonganak a befektetők a nyári melegben is. A londoni értéktőzsde fő mutatója, az FTSE-100 53,71 pontos, 0,82 százalékos javulással 6583,39 ponton fejezte be a múlt hetet, 11,62 százalékkal magasabban, mint tavaly év végén. A múlt évet 5,84 százalékkal jobban végezte, mint 2011-et.
    A frankfurti DAX-30 19,99 pontos, 0,24 százalékos többlettel 8338,31 ponton zárt, 9,54 százalékkal az év végi értéke fölött. Tavaly 29,06 százalékkal emelkedett.
    Párizsban a CAC-40 12,23 ponttal, 0,30 százalékkal 4076,55 pontra erősödött, ez 11,96 százalékkal jobb az év véginél. Az előző évben 15,23 százalékkal nőtt.
    Nem így az óceán túlsó partján: a Fedhez közelebb lévő New York-i részvénypiacok fő mutatói közül a Dow Jones ipari átlag (DJIA) pénteken 0,47 százalékot, az S&P 500-as 0,36 százalékot, a Nasdaq piac összetett mutatója 0,25 százalékot vesztett.