Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, aki immár a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség irányításáért is felel, többször is tárgyalt Brüsszelben Johannes Hahnnal, a bizottság regionális politikáért felelős biztosával, aki a befagyasztott pénzekért felelős.
Az MTI többször érdeklődött a biztos szóvivőjénél a finanszírozás felfüggesztéséről, de a megkeresésekre egyelőre nem érkezett válasz. A találkozókat követően egyik fél sem nyilatkozott a sajtónak.
Az ügyet ismerő, név nélkül nyilatkozó források szerint brüsszeli bürokraták korábban már jóváhagyott, auditált pályázatokat is újra megnyitottak, és azzal szemben emeltek kifogást, hogy a magyar pályázatok egyes esetekben a kivitelezőkkel szemben elvárásként fogalmazták meg a magyar kamarai regisztrációt és a magyar nyelvtudást, a bizottság szerint pedig ez versenykorlátozó diszkrimináció.
Miután Brüsszelben ezt észlelték, ezek kikerültek a pályázati feltételek közül, a finanszírozás felfüggesztését viszont Brüsszel nem oldotta fel, mondván Magyarország a pénzek egy részét szabálytalanul költötte el.
Gyakorlati értelemben ez nem jelenti azt, hogy a befagyasztott pénzeket Brüsszel "elveszi," vagy hogy ezek automatikusan elvesznének. Ez utóbbi veszélye csak akkor fenyeget, ha Magyarország nem tudja a költségvetési periódus, vagyis az idei év végéig újra szabályos pályázatokon lekötni ezeket az összegeket.
Nincs szó arról sem, hogy a brüsszeli befagyasztás miatt a pályázók ne kapnák meg a pénzüket, az uniós támogatást, sőt, sok esetben ezt már ki is fizették, méghozzá a magyar költségvetésből. Vagyis végső soron nem a pályázó, hanem az állam, a központi költségvetés látja kárát annak, hogy Brüsszel nem folyósítja a kifizetéseket, és így a büdzsé nem jut hozzá a tervezett uniós bevételhez.
Az ügy megoldását Magyarország peres úton is kikényszeríthetné az Európai Bíróságon, akkor viszont a jogerős ítéletig biztosan nem nyílnának meg a pénzcsapok, a per pedig minden valószínűség szerint nem zárulna le időben, hogy a pénzeket újra el lehessen költeni, ezért Magyarország alkura törekszik Brüsszellel.
Ez jogi értelemben azt jelentené, hogy Magyarország beismeri, hogy az uniós források egy részét szabálytalanul költötte el, a bizottság pedig ezért büntetésként korrekciót állapítana meg, vagyis bizonyos összeggel csökkentené a Magyarországnak folyósítható támogatásokat.
Lázár János a 444.hu-nak júniusban úgy nyilatkozott, hogy Brüsszel 5 százalékos korrekciót javasol, ő pedig ezt kettőre igyekszik lealkudni, ugyanakkor a biztos megfogalmazása szerint "örüljünk, hogy nem 25" százalékot akarnak zárolni. Magyarán nem effektíve befizetendő büntetésről van szó, hanem arról, hogy a nekünk járó pénzekből a bizottság valamennyit nem ad oda.
Az ügyre rálátó, kizárólag név nélkül nyilatkozó forrás szerint az első két operatív program kifizetései leállításának okaként megnevezett kamarai regisztráció és a magyar nyelv ismeretének követelménye brüsszeli szempontból valóban versenykorlátozó megkülönböztetésnek bizonyulhat.
Magyarországon viszont nem tartják ördögtől valónak, hogy az ott uniós pénzből megvalósuló projekteket kivitelező cégek bejegyeztessék, regisztráltassák magukat a magyar kamaránál, ami nem jelent kamarai belépést, tagságot, valamint, hogy a magyarországi építkezésen feltehetően magyar munkásokat instruáló mérnök beszéljen magyarul.
Egy másik forrás azt sem tartotta elképzelhetetlennek, hogy a brüsszeli bürokrácia a magyar vezetés harciasabb, konfrontatívabb hozzáállása miatt maga is konfrontatívabban áll Magyarországhoz, és ha valamiben kivetnivalót találnak, azt azonnal felróják.
