Dánia szociáldemokrata kormánya 2011-es hatalomra kerülése óta dán szemmel nézve kőkemény megszorításokat hajtott végre – idézte fel a Napi Gazdaság.

A munkanélküli-segély időtartamát például négyről két évre csökkentették, és az iskolai reform nyomán a tanároknak több időt kell a munkahelyükön tölteniük anélkül, hogy ezért pluszjuttatásban részesülnének. A dán gazdasági minisztérium szerint 250 ezer olyan munkanélküli van az országban – ez a foglalkoztatottak közel tíz százaléka –, akinek jobban megéri segélyen élni, mint munkát vállalni.

Az intézkedések hatása azonban egyelőre nem látszik, a koppenhágai statisztikai hivatal adata szerint a második negyedévben 0,5 százalékkal zsugorodott a GDP az elsőhöz képest. A kormánypárt támogatottsága viszont az intézkedések eredményeként 19 százalék alá esett, ilyen gyengén több mint száz éve nem álltak a szociáldemokraták.

Finnországban hosszú távú terv keretében zsugorítják a jóléti államot. Az átlagos tényleges nyugdíjkorhatárt 2025-ig a jelenlegi 60,9 évről 62,4 évre emelik. Mérsékelni akarják a GDP 44,1 százalékát elérő adóelvonást, a személyi jövedelemadó visszavételével például a több munkára akarják ösztönözni az embereket.

Visszaveszik a diákok támogatását, hogy minél előbb munkába álljanak, és úgy változtatják meg a gyermekgondozási segély rendszerét, hogy a nőknek megérje minél előbb visszatérni munkahelyükre. A helsinki pénzügyminisztérium előrejelzése szerint idén 0,5 százalékkal zsugorodhat a gazdaság.