szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az euróövezeti államadósság-válság miatt alacsonyan tartott kamatok évente fejenként 71 euró veszteséget okoznak a németeknek az Allianz biztosítótársaság számításai szerint.

Az Európai Központi Bank (EKB) irányadó kamata 2000-től 2008 októberéig 4,25 százalék volt, azóta pedig a világméretű gazdasági válság elmélyülésével, majd az euróövezeti államadósság-válság kialakulásával párhuzamosan szinte folyamatosan csökkent, és jelenleg csupán 0,50 százalékon áll. 

Az Allianz szerint a meredeken csökkenő kamatok Németországban évente fejenként 290 euró veszteséget okoznak. Ugyanakkor a veszteség legnagyobb részét ellensúlyozza, hogy nemcsak a betétek, hanem a hitelek kamatai is csökkentek, ami a modellszámítások alapján fejenként évente 190 euró könnyebbséget jelent. A veszteség így 70 euró évente, ami 5,8 milliárd eurót jelent az egész lakosságot tekintve.

Németország lakossága az euróövezet többi országához képest rendkívül rosszul jár a válság hatására süllyedő kamatszinttel. A kamatváltozások hatásait együttvéve az euróövezetben Németországot leszámítva fejenként évente 134 eurót nyernek az emberek a kamatok változásán. Ez összesen 34 milliárd euró, amiből Olaszországra például 12,5 milliárd euró jut, a súlyos válsággal küszködő Spanyolországra pedig 11,5 milliárd euró.

A német veszteségekért nem csak az EKB kamatpolitikáját lehet okolni. Az egyik fontos tényező az, hogy a német lakosság körében a kamatszintet süllyesztő válság ellenére egyre népszerűbb a bankbetét. Az Allianz felmérése szerint 2007 óta 36 százalékról 41 százalékra emelkedett a bankbetét aránya a magánszemélyek összesített pénzvagyonában. 

A másik fontos tényező, hogy a válság miatt sok pénz áramlik a biztos befektetési menedékként számon tartott országba, ezért a német bankok az euróövezeti átlaghoz képest jóval alacsonyabb kamatot kínálva is elég forráshoz jutnak. Tavaly év végén az euróövezet egészében 1,7 százalék volt a betéti kamatok átlagos szintje, Németországban viszont csak 1 százalék - ismertette a Die Welt című lap szerdán az Allianz Globális Vagyonosodási Jelentés című kutatásának frankfurti bemutatóján elhangzottakat.

A felmérés szerint mindent egybevetve a német háztartások bruttó pénzeszközállománya 6,7 százalékkal nőtt tavaly az egy évvel korábbihoz képest, az egy főre jutó pénzvagyon így 41 954 euróra emelkedett. A német lakosság ezzel a 17. helyen áll a világrangsorban, egyebek között a svájciak, a britek, a hollandok, a belgák, a svédek, a dánok, a franciák, az olaszok és az osztrákok mögött.

A német lakosság veszít az államadósság-válságon, a német állam viszont tízmilliárdokat takarít meg rajta. A pénzügyminisztérium számításai szerint az államháztartás kamatkiadásai 2010 óta rendre jelentősen elmaradnak a tervezettől, és ez a helyzet várhatóan az idén és 2014-ben sem változik. A kamatkiadások így a 2010-2014-es időszakot együttvéve 40,9 milliárd euróval csökkennek az eredeti prognózisokhoz képest.

Az eltérés legfőbb oka, hogy az euróövezeti államadósság-válság következtében a német államkötvények is befektetési menedékké váltak. 2012-ben rendszeresen voltak olyan állampapír-aukciók, amelyeken negatív hozamszint alakult ki, vagyis a befektetők fizettek azért, hogy a német állam őrizze pénzüket. A tárca augusztusban - egy ellenzéki, szociáldemokrata parlamenti képviselő írásbeli kérdésére válaszul - közölt adatai szerint az euróövezeti válsággal közvetlenül összefüggő kiadások teljes összege eddig 599 millió euró, ez áll szemben a kamatkiadások csökkenése révén megtakarított 40,9 milliárddal.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!