A rendszerváltás óta nem volt olyan, hogy a politika ennyire meghatározta volna Magyarországon a gazdaságot – mondta Bajnai Gordon, volt miniszterelnök, az Együtt–PM vezetője a HBLF szerdai pénzügyi csúcstalálkozóján.

A volt miniszterelnök szerint kevés ok van a sikerélményre, ha a tényekből indulunk ki. A kormányzati adósság 81 százalék körül van hazánkban, ami ugyanaz arányában, mint három évvel ezelőtt. Nominálisan minden állampolgárra 500 ezer forinttal magasabb adósság jut, ezt a háborút elvesztettük – jegyezte meg Bajnai.

Vesztett csaták

A magyar kormány az elmúlt 3 évben összesen 2600 milliárd forintnyi megszorítást hajtott végre. Minden magyar polgárra 260 ezer forintnyi megszorítás jutott. Az oktatás, az egészségügy és önkormányzatok világa volt a vesztes. Az egészségügytől 80, az oktatástól csak tavaly 120 milliárdot vettek el. A jövőt szolgáló szektorok szenvedték el ezeket a súlyos veszteségeket – hangsúlyozta.

A deficit területén nevezi magát igazán sikeresnek a kormányzat, az elemzők is ezt emelik ki sokszor. A fenntartható deficit alakulása kapcsán ugyanakkor a magánnyugdíjpénztárak beszántása évente 1,4 százalékkal javítja az egyenleget, de ez fedezetlen csekk a jövőre nézve.

Facebook/Együtt 2014

Bajnai szerint kevesebb a magyar beruházás, és nem teszünk félre a nyugdíjaikra, ez javítja az egyenleget, a strukturális intézkedésektől eltekintve romlott az ország gazdálkodása.

Mi az oka annak, hogy nem fenntartható módon sikerült a hiányt csökkenteni? – tette fel a kérdést. Az ok az, hogy nem sikerült növekedést csinálni. 2009 óta reálértéken 1 százalékkal nőtt mindössze a gazdaság. Lengyelország vagy Szlovákia gazdasága 6-8 százalékkal nőtt eközben. 2010 őszén a kormány 4 ezer milliárd forinttal magasabb GDP-t jelzett előre a konvergenciaprogramban, mint ami most megvalósulni látszik, ennyi növekedést vesztettünk el. Az elhibázott gazdaságpolitika visszaesési spirálba taszított minket – mondta.

Az egymillió új munkahelyért folyó harc tekintetében is rosszul állunk. Statisztikai trükközés van: a közmunkát lehet új munkahelynek tekinteni, de valójában a munkanélküliségnek ez egy speciális formája, érdemi növekedést nem hoz. Emellett a munkaerő-piaci statisztikákban a külföldi dolgozók is szerepelnek. A versenyszférában eközben lényegében változatlan a foglalkoztatás. A megígért egymillió új munkahelyhez képest gyászosan szerepelünk. Eközben a televízióban folyamatos győzelmi propagandát hallunk, ez ismerős a régi filmhíradókból. Tartok tőle, hogy a következő fél év nem a rezsiharcról, hanem a rizsaharcról szól majd – ette hozzá Bajnai.

Elveszett a jövő is?

Előretekintve a helyzet még rosszabbnak látszik. A szerencse kegyeltjei voltunk a globális likviditásbővítéssel. Ha azonban ennek vége szakad majd, az elsők között leszünk, akik bajba kerülnek. Hosszabb távon is 80 százalék körül marad az államadósság.

Magyarországon már harmadik éve a beruházások drámai mélységben vannak, ez az igazi probléma. Ez mutatja meg igazából, hogyan fog egy gazdaság kinézni évek múlva. Hazánkban a beruházás már évek óta elmarad az amortizáció szintjétől is, vagyis azt sem pótolja a gazdaság, amit mindenképpen szükséges lenne. Ha ez így marad, akkor abból következik, hogy ebből csökkenő termelés, foglalkoztatás lesz, és társadalmi feszültségek keletkeznek. Ráadásul a versenyszféra beruházásai esnek vissza komoly mértékben, és az uniós beruházások ezt csak kicsit tompítják. Magyarországon a 2010 előtt eldöntött beruházások nélkül még nagyobb visszaesésre kellene számítani Bajnai szerint.

Rendkívül aggasztó tendencia még az elvándorlás is a volt miniszterelnök szerint. "Sok vállalatvezetővel beszélek, sokan panaszkodnak, hogy nehezen tartják meg a munkaerőt, találnak fiatalokat" – hangsúlyozta Bajnai.

A külföldön maradó fiatalok miatt robbanásszerű népességfogyás elé nézünk, ami a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát is kétségessé teszi. A fiatalok a gazdasági reménytelenség elől menekültek el – emelte ki Bajnai. Ha ez a 350 ezer fiatal itthon keresne munkát, akkor az ország felrobbanna, mivel itthon nem lenne nekik munkahely. Ha viszont nem jönnek vissza pár év múlva, akkor az ország összedől – tette hozzá.

Bajnai szerint súlyos veszélybe sodorja Magyarország jövőjét a közoktatás és felsőoktatás helyzete. Ugyanis a leszakadás, a lemaradás irányába mutatnak a folyamatok. Nem tudjuk, hogy a jéghegy és Magyarország hajója mikor találkozik, de ha nem fordítunk a kormánykeréken, akkor hamar szembekerülhetünk a jégheggyel – illusztrálta.

Hibás elvek

Magyarországot hibás elvek alapján kormányozzák, amelyekből tipikusan rossz döntések születnek. Mik azok az elvek, amelyeket 23 év után újra ki kell mondanunk? – tette fel a kérdést Bajnai. A legfontosabb szerinte, hogy a magántulajdonon alapuló gazdaságot a bizalomra építették. Ez a gazdaság csak akkor működik, ha van kiszámíthatóság. Megfelelő módszerességgel módosítható jogrendszer kell, fékek és ellensúlyok rendszere. Emellett akkor lehet erős az állam, ha van stabil, széles középosztálya – mondta.

A kormány ennek épp az ellentétét teszi, egyre több embert hozz függő helyzetbe az állammal. Az alsó és közepes jövedelműek jövedelme csökkent az egykulcsos adó miatt. Arra kellene törekedni, hogy több pénzt hagyjunk az embereknél inkább, az államnak okosnak, rugalmasnak, intelligensnek is kell lennie Bajnai Gordon szerint.

A világon a 110. és 140. helyen vagyunk a politikusok iránti bizalom, állami döntéshozók részlehajlása, a jog kikényszerítése tekintetében, pedig ezek azok a tényezők, amik egy ország stabilitását meg tudják határozni – hangsúlyozta Bajnai.

Nem szent a magántulajdon

Bajnai szerint a magántulajdon szentsége nélkül nincs működő gazdaság. Magyarországon a kisvállalkozók, trafiktulajdonosok, gazdák, takarékszövetkezeti tulajdonosok most megtapasztalják, hogy a magántulajdon szentsége nem szent. Ha a mostani szemlélet tovább megy, akkor ne legyen kétségünk, elképzelhető lesz, hogy mindenkinek el lehet venni a tulajdonát – emelte ki a volt a miniszterelnök.

Divatos ma államkapitalizmust emlegetni, de ezek a rendszerek pontosan a kapitalizmustól sikeresek. A veszteségbe hajtott közművek államosításával a veszteséget a polgárok nyakába sózzuk, illetve a kormány mögött álló magánérdekeknek teremt ez lehetőséget. Eközben ugyanakkor ki kell mondani, hogy a magyar állam gyenge volt a polgárok védelmében, volt extraprofit az energiaszolgáltatóknál. Egy nem korrupt, intelligens állam tarifaszabályozással fel tudna itt lépni, nem tulajdonszerzésre van szükség – mondta, és úgy vélekedett, egy szűk oligarchikus csoport helyzetbe hozásáról van itt szó.

A gazdaságban a hitel olyan, mint egy szervezetben a vérkeringés, és a volt miniszterelnök szerint ostobaság a bankok ellen háborúzni. Ha nincs hitel, akkor a gazdaság haldokolni kezd, ez történik ma Magyarországon, és ezért el kell érni, hogy minél több pénzt pumpáljanak a gazdaságba – mondta.

A volt miniszterelnök arra is kitért, hogy Európa második legnyitottabb gazdasága vagyunk. Ugyanis majdnem a GDP-nk 100 százalékát teszi ki az export. Magyarország mélyen integrálódott a világgazdaságba, ezt nem megtagadni kell Bajnai szerint, és úgy véli, az EU egy nemzeti érdek számunkra. Az unió számára gazdasági szempontból olyan, mint Noé bárkája, és mint mondta, a globalizáció özönvizét ezzel élhetjük túl. Az EU-n kívül csak csendőrpertu van a keleti hatalmakkal.

Unortodoxia = fényevés

Véget kell vetni az unortodoxiának, ami az én szememben fényevés – mondta Bajnai. Nem igaz az, hogy ma Magyarország jobban teljesít, Simicska Lajos teljesít jobban. Az igaz most, hogy rosszabbul élünk, mint négy éve. Magyarország sokkal jobban érdemel, változtatásra van szükség.

Arra a kérdésre, hogy mit tartana meg a mostani kormányzat politikáiból, Bajnai elmondta, hogy azzal egyetért, hogy a közigazgatási egységek számát csökkenteni kell. A munkaerőpiacon történtek jó lépések, az ellentmondásosak mellett. A kormány gyed extra programja is jó ötlet lehet a volt miniszterelnök szerint.