Aki nem érti meg, hogy a profit az nem más, mint beruházás, az a szocializmust propagálja – mondta Bokros Lajos, európai parlamenti képviselő, volt pénzügyminiszter, a Modern Magyarország Mozgalom (MOMA) elnöke a rezsicsökkentésre reagálva a HBLF pénzügyi csúcstalálkozóján.

Ezek után a régiós versenyképességre tért ki Bokros, ami eredetileg előadása témája volt. Egy hitelminősítői rangsorral érzékeltette, hogy ezen területen sereghajtók vagyunk a visegrádi államok közül. A többi régiós országban viszont az államadósság szintje alacsonyabb szintről indult, mint nálunk.

Miben romlott sokat a helyzet? – tette fel a kérdést Bokros. A tulajdonjogok védelme területén például, szisztematikusan részrehajló kormányzati döntések születtek, a pénzügyi szolgáltatások elérhetősége sokat romlott, és a közlekedési infrastruktúra minősége is negatív irányba változott az utóbbi években.

Leszakadás

Egy főre jutó GDP tekintetében is leszakadóban vagyunk, idén a negyedik helyre futhatunk be a visegrádi országok viszonylatában. Közelebb kerülünk a román és bolgár mintához. 2005 óta gyakorlatilag stagnálunk, 8-9 éve nem volt semmilyen gyarapodás. Az egyik legfontosabb ok az, hogy nincs beruházás, vagyis voltak beruházások, de drámai sebességgel csökkentek, ma már az egyszerű pótlás szintjét sem érik el.

A vállalati beruházások igen alacsony szinten vannak, bár tavaly javulás volt tapasztalható ezen a területen. A háztartási beruházások viszont csapnivalóak, a lakásépítések visszaesése elsősorban. Kormányzati beruházások az utóbbi három évben pedig szinte csak uniós forrásból történtek.

Horváth Szabolcs

A folyó fizetési mérleg hiányának az volt az oka, hogy adósságba vertük magunkat, az állam és a háztartások túlköltekeztek, nem beruházások eredményezték a hiány növekedését. Az adósság viszont kamatterhet ró az országra, ami esetünkben drága finanszírozást jelent.

Világbajnokok vagyunk a forgalmi típusú adók beszedése területén, vagyis a GDP-hez mérten magas a forgalmi adók aránya. A többi régiós országban alacsonyabb az adóbevételek aránya, ez egyes országoknál, például Szlovákiában növekedési többletet eredményezhet, bizonyos korlátokon belül.

Túl sokat költünk az államra

A kiadási oldalon két dolog az, ami kiemelkedően sok, emelte ki Bokros. Az állam működése az egyik. Öt szintű közigazgatást sikerült felépíteni egy szabad szemmel alig látható államban, ezzel Oroszország szintjére jutottunk. A másik pedig a gazdasági szerepvállalás, az állam választja meg, hogy melyik vállalatot kell fenntartani. Csehországban feleannyit költenek a kormányzatra, mint nálunk, Szlovákiában pedig az állam gazdasági szerepvállalása is csekélyebb. Romániát is látni kell ugyanakkor, pozitív jövő lehet számunkra – emelte ki Bokros, miután a visegrádi országokon kívül is tájékozódni kell. Itt is az állam feleannyit költ saját maga fenntartására, mint Magyarországon.

A valutaárfolyamokra kitérve Bokros elmondta, hogy nem leértékeléssel kell kikerülni a válságból, hanem felelős költségvetési politikával, versenyképesség növelésével és oktatással. Szerkezeti reformokat kell végigvinni, a leértékelés nem az, és hosszabb távon nem is működik.

Ezek a legnagyobb problémák

Magyarország legnagyobb problémája az alacsony foglalkoztatottság, ez nagyon ragadós, a válság hatására is alig változott. Sem a válság előtt, sem a válság után nem változott, ez egy mély strukturális probléma. A munkanélküliségi ráta ugyanezt bizonyítja a másik oldalról. Az állami alkalmazottak aránya nálunk jóval magasabb, mint a többi visegrádi országban, ez is komoly probléma.

Magyarországon az exportszektor versenyképessége a válság után is megmaradt, de a szolgáltatásexport is fontos, nem csak a termelő ágazatoké. Nincs olyan, hogy termelő ágazat, és nem termelő, amit el lehet adni jó pénzért, azt el kell adni, ne legyen megkülönböztetés – hangsúlyozta Bokros.

Túlköltekezik az állam

A legtöbb mutató tekintetében kirajzolódik az, hogy Magyarország leszakadóban van a visegrádi országoktól, már az évezred elejétől megfigyelhető ez. Állami túlköltekezés, túlfoglalkoztatottság a fő probléma, szerkezeti reformok kritikus tömegével lehet ezt a helyzetet megváltoztatni.

Fő szerkezeti reformra a bürokrácia területén lenne szükség, illetve tisztelni kellene a magángazdaságot. Ahová az 1968-as reformmal (új gazdasági mechanizmus) eljtutottunk: védendő és megőrzendő a magántulajdon, emelte ki Bokros. Az államnak nem feladata monopóliumok építése. Az alábbi területeken lenne szükség reformra: nyugdíjrendszer, egészségügy, oktatás – iskolák önnállóságát helyre kell állítani –, önkormányzati reform kell (össze kell őket vonni, járási méretű önkormányzatokra van szükség), és ehhez passzoló adórendszerre lenne szükség.

Nincs konszenzus a politikai oldalon

Kérdésre válaszolva Bokros elmondta, hogy mindezzel az a probléma, hogy nincs egyetértés, konszenzus a reformok irányát tekintve, ezért nem hajtják ezeket végre. A másik probléma az, hogy mindezen javaslatokat politikai, értékrendi különbségek alapozzák meg. A fejekben értékrendi problémák vannak, "ha igazolnom kell, hogy én a nyugat-európai értékrendet képviselem, akkor baj van". Hogy lehet egy olyan EU ellen szabadságharcot folytatni, aminek az értékrendjét átvettem? – tette fel a kérdést Bokros.

Magyarországon meghatározó szerepet játszik a paternalista állam iránti nosztalgia, ehhez még hozzájárul egy kis árvalányhajas nacionalizmus, illetve az önsajnálat. Történelmi meghatározottság is szerepet játszik a dolgok ilyen folyásában. A befelé forduló nacionalista gazdaságpolitika a 90-es években a környező országokban jellemző volt, ám nekik nem sikerült ezen az úton tovább menni. Az európai értékrendben, legalább kulturálisan, közelíteni kellene. Magyarországon pont az első évtizedben felzárkózás volt, de az ezredforduló után ez megváltozott.

Bokros szerint szakértői válaszra éhes az ország, új pártjának fő célja az, hogy javítson a politikai kultúrán. Itt az idő arra, hogy politikává változtassák azt a szakmai tudást, nekik van tapasztalatuk az európai mainstreamhez történő fordulásban.