Ugyancsak szerdán döntött a kormány az előzményekre hivatkozva arról, hogy Martonyi János külügyminiszter nem vesz részt az október 3-i dubrovniki csúcstalálkozón.

„A magyar kormány mint Horvátország legjelentősebb külföldi befektetőjének, a Molnak legnagyobb tulajdonosa, a mai ülésén áttekintette az olajipari társaság horvátországi befektetésével kapcsolatban kialakult helyzetet” – írják a kormány közleményében a döntésekkel kapcsolatban.

A horvát állam és a Mol között létrejött szerződés alapján a Mol maradéktalanul teljesítette az abban vállalt kötelezettségeit és az elmúlt években csaknem 3 milliárd eurót fektetett be, ezzel szemben a horvátok kötelezettségeiknek nem vagy csak részben tettek eleget.

A két oldal közötti nézeteltéréseket a magyar kormány eddig a tulajdonostársak, részvényesek közötti gazdasági vitának tekintette. Az elmúlt napokban azonban olyan események történtek, amelyek a magyar kormány számára már világossá tették, hogy nem pusztán erről van szó – fogalmaznak.

„Horvátországban a Mol ellen zajló folyamatos politikai kampány mellett, a horvát pénzügyminiszter nyilvános fenyegetése országa legnagyobb befektetőjével szemben, valamint a horvát igazságügyi szervek általi eljárások a Mol egyes vezetőivel szemben is arra utalnak, hogy gazdaságon kívüli eszközökkel kívánnak nyomást gyakorolni. Ezek a módszerek az Európai Unióban elfogadhatatlanok, ezeket a lépéseket Magyarország nem hagyhatja válasz nélkül” – tették hozzá.

A magyar kormány szerint az államnak joga van eldönteni, hogy mely indokolt esetekben akar egy eszközt birtokolni, azaz tulajdonossá válni vagy egy tevékenységet állami tevékenységként folytatni.

A magyar kormánynak elfogadhatatlan az a gyakorlat, hogy előbb nyilvános pályázaton kiválasztják a stratégiai partnert, amely jelentős befektetéseket hajt végre, majd utólag próbálják ezt a stratégiai partnert gazdaságon kívüli eszközökkel megfélemlíteni, és kivásárlás nélkül visszaszerezni az INA feletti irányítást – olvasható még a kormány közleményében.

Körözik a Mol-vezért, de a helyén van 

Kedd délután hatályba lépett az Interpol körözése, valamint az európai elfogatóparancs a Mol elnök-vezérigazgatója ellen. A horvát lapok értesülését a rendőrség megerősítette.

Hernádi Zsoltot a horvát hatóságok azzal gyanúsítják, hogy 10 millió euróval vesztegette meg Ivo Sanader korábbi horvát kormányfőt, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol–INA vállalat irányításában. A volt horvát miniszterelnök azóta 10 éves börtönbüntetését tölti.

A horvát bíróság pénteken rendelte el Hernádi Zsolt előzetes letartóztatását, mert a Mol-vezér múlt szerdán nem jelent meg zágrábi gyanúsítotti kihallgatásán.

A Moltól szerdán azt közölték, hogy Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgatóként a folyamatban lévő eljárás ellenére a továbbiakban is teljes jogkörrel irányítja a vállalatcsoportot.

A szerdai kormányülés után kiadott közleményben sem Hernádi Zsoltot, sem az ellene kiadott körözést nem említik.