A bizottsági ülést azután tartották, hogy az Országgyűlés szavazott a módosító javaslatokról.

Eszerint a bevételi főösszeg 15 983 668,7 millió, a kiadási főösszeg 16 968 306,1 millió, míg a hiány 984 637,4 millió forint lesz. A kormány által benyújtott eredeti főösszegek a következők voltak: a bevétel 15 958 373,5 millió, a kiadás 16 883 126,9 millió, a hiány pedig 924 753,4 millió forint.

Az új bevételi és kiadási főösszegeken belül a nyugdíj alap bevételi és kiadási főösszege egyaránt 2 964 608,2 millió forint, az egészségbiztosítási alap bevételi és kiadási főösszege pedig egyaránt 1 884 177,5 millió forint. A két alap költségvetése tehát nullszaldós.

A bizottság ülésén Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkára kifejtette, hogy a költségvetés kormány általi benyújtása óta olyan makrogazdasági adatok láttak napvilágot, amelyek megerősítették annak megalapozottságát. 

Ezért lehetett az önkormányzatok adósságát egészében konszolidálni 60 milliárd forintból. Ezzel az összeggel ugyan nő a hiány, viszont a helyi önkormányzatok bevétele ugyanennyivel növekszik. Így az uniós szabályok szerint az államháztartás hiánya változatlanul 2,9 százalékon marad. 

A másik nagyobb megemelt kiadás a főváros kötelezően ellátandó helyi közösségi közlekedési feladatainak támogatása. Ez 10 milliárdról 24 milliárd forintra emelkedik. A 14 milliárdos többlet forrása az áfabevételek azonos mértékű növelése. A helyettes államtitkár a többlet áfabevételt reálisnak nevezte.

A bizottság kormánypárti többséggel, 2 jobbikos és egy független ellenszavazattal támogatta a főösszegek plénum elé terjesztését. Az MSZP-s képviselők nem voltak jelen a bizottság ülésén.