Az előzetesen közölt MNB-prognózisból kedden már kiderült, hogy a szeptemberben kiadott inflációs jelentéshez képest a jegybank javította idei inflációs és növekedési előrejelzését. 2014-re 2,1 százalékos növekedést prognosztizál a jegybank az idei 0,7-ről 1,1 százalékosra javított növekedést követően.

A csütörtökön közölt részletes jelentésből kitűnik, hogy a szeptemberben várt 1,2 százalékkal szemben jövőre 1,5 százalékkal nőnek a háztartások fogyasztási kiadásai és az idei 3,5 százalékos növekedés után 7,4 százalékos lendületet vesznek a beruházások. 2015-ben a lakossági fogyasztás növekedési üteme 1,8 százalékra gyorsul, a beruházások  viszont a magasabb bázison 4,8 százalékkal növekednek tovább. 

A szeptemberben még 3,4 százalékosra becsült idei exportnövekedéssel szemben most 5,2 százalékot vár az MNB, a következő két évben pedig még nagyobb 5,4, illetve 2015-ben 6,1 százalékkal nagyobb kivitelt prognosztizál.

A költségvetési egyensúlyt tekintve erre az évre változatlanul a GDP 2,6 százalékára teszi az államháztartás uniós módszertannal számolt hiányát, a jövő évi várakozását viszont a szeptemberben megjelölt 2,9 százalékosról 2,5 százalékosra javította az MNB.

Az inflációs jelentésében az MNB azzal érvel, hogy a visszafogott belső kereslet, az alacsony importált inflációs nyomás, a dezinflációs hatású kormányzati intézkedések, valamint a mérséklődő inflációs várakozások együttesen az alacsony inflációs környezet fennmaradása mellett szólnak. Az infláció a teljes előrejelzési horizonton a jegybank középtávú inflációs célja alatt alakulhat, és várhatóan a horizont végén, 2015-ben emelkedhet a 3 százalékos cél közelébe.

Reálgazdasági előrejelzésében a gazdasági növekedés folytatódó javulására számít az MNB. A növekedés a korábbiaknál kiegyensúlyozottabb szerkezetben valósulhat meg - hangsúlyozza a jelentés. 

A növekedés forrása főként az export és a beruházás lehet. A jegybanki növekedési hitelprogram számottevően lazíthatja a kis- és középvállalkozások finanszírozási korlátait, melynek keresletélénkítő hatása főként 2014-ben jelentkezhet. 

A lakossági fogyasztás a reáljövedelmek jelentősebb emelkedése mellett is csak fokozatosan élénkülhet a válság előtt felhalmozott adósságok leépítése, a változatlanul szigorú hitelezési kondíciók és a lassan oldódó óvatossági megfontolások miatt. A reálgazdasági növekedést a fokozatosan javuló külső konjunktúra, az EU források intenzív felhasználása, valamint a laza monetáris kondíciók és a növekedési hitelprogram egyaránt támogatja. 

A fogyasztás növekedését a foglakoztatás és a keresetek javulása egyaránt támogatja. Az MNB előrejelzése szerint ebben az évben a foglalkoztatottság 1,3, jövőre 1,7 százalékkal emelkedik a szeptemberben prognosztizált egyformán 0,8 százalékos mértékkel szemben. A bruttó átlagkeresetek idén 3,2, jövőre 3,9, 2015-ben pedig 5,1 százalékkal emelkednek, ezen belül a versenyszférában ebben az évben 3,5, 2014-ben 2,8  a rákövetkező évben pedig 3,5 százalékos lesz a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó bérének átlagos növekedése. Az MNB becslése szerint a reáljövedelem az idei 0,9 százalékos növekedése 2014-re 1,8 százalékosra ütemre vált és 2015-ben 1,2 százalékos mértékkel folytatódik.