Nem változtatta meg novemberi előrejelzésében szereplő 2 százalékos idei és 1,7 százalékos növekedési kilátásra vonatkozón becslését a nemzetközi szervezet, ugyanakkor fokozott óvatosságra int a jegybanki kamatok további csökkentése miatt. Az alacsony várható növekedés főbb okainak az alacsony beruházási rátát és a magas munkanélküléséget nevezi meg a tanulmány, aminek legfőbb oka a bankszektort terhelő adók, ami miatt elmaradnak a forráskihelyzések.

A szervezetnél úgy látják, hogy az Európa szerte legmagasabb szektorális adókkal ugyan sikerült leküzdeni a költségvetési hiányt, de mos már ideje lenne áttérni más, a növekedést ösztönző fiskális megoldásokra. A tanulmány még mindig magasnak találja az ország devizaadósságát, ami miatt magas a sebezhetősége, így fontosnak tartják a fiskális fegyelem megtartását is. A jelentés megemlíti a kormány rezsicsökkentési politikáját is: jobbnak látnák, ha visszatérnének egy költségoldali, piaci alapú számlázásra.

"Az alacsony beruházási ráta, az alacsony iskolai végzettségűek körében gyenge foglalkoztatottság, valamint a munkaerő-piaci és a termékpiaci hiányosságok miatt elengedhetetlenek további strukturális reformok" – állapította meg a 116 oldalas tanulmány, ami az üzleti környezetet illetően, továbbra is nagynak tartja az adminisztratív terheket, és úgy értékelte, hogy romlott a szabályozás stabilitása, részben az elégtelen egyeztetés és a gyenge hatásvizsgálati mechanizmusok miatt. Javítani kell a szabályozás minőségét és stabilitását, ennek érdekében be kellene vezetni a kötelező egyeztetést és növelni a hatásvizsgálatok minőségét. "Magyarországnak el kellene indulnia abba az irányba, hogy piaci alapon állapítsák meg az áram és a gáz árát. Le kellene mondani arról, hogy az inflációt és a termelékenység növekedését meghaladó mértékben emeljék a minimálbért, sőt fontolóra kellene venni az átmeneti időre való befagyasztását".