Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
A jegybank szerdán közleményben hívta fel a figyelmet virtuális eszközök kockázataira, amely szerinte abból ered, hogy nincs kibocsátójuk, nem tartoznak egyetlen ország hatóságának, jegybankjának felügyelete alá sem, nincsenek megfelelő felelősségi, garanciális, kárviselési szabályaik. "Az MNB felhívja a fogyasztók figyelmét, hogy legyenek rendkívül körültekintőek, fokozott óvatossággal járjanak el, mielőtt ilyen eszközöket, például Bitcoint használnak" - áll a közleményben.
A közlemény szerint a fizetésre használható virtuális eszközök, így a Bitcoin sajátossága, hogy a kibocsátója nem egy intézmény, amely a kibocsátáshoz kapcsolódóan kötelezettségekkel és felelősséggel is rendelkezik, hanem a felhasználók közössége. Jellemzően csak elektronikusan léteznek, és az erre speciálisan alkalmas úgynevezett virtuális pénztárcában tárolhatók. Ilyen eszközhöz hozzá lehet jutni „bányászat” útján (egy nagy számítási kapacitást igénylő nyílt forráskódú szoftver segítségével), törvényes fizetőeszközért történő vásárlással, valamint kereskedőként, szolgáltatóként az áru, illetve szolgáltatás ellenértékeként elfogadva.
A virtuális pénz előnyös tulajdonságai között szokták emlegetni többek között az anonimitást és a gyorsaságot, amelyek abból származnak, hogy nincs kibocsátójuk és a velük történő fizetésben nincs szükség közvetítő intézményre. Az MNB szerint azonban ezek a vélt előnyök egyben jelentős problémákat és kockázatokat is hordoznak magukban, amelyekkel mindenkinek tisztában kell lennie.
A jegybank szerint a virtuális pénz könnyen elveszhet, azt könnyen ellophatják. Az erre szakosodott tőzsdéken az azokkal való kereskedésre általában semmilyen szabályozás nem vonatkozik. A fizetésre használható, virtuális pénztárcák a kódok esetleges feltörésével ellophatók
A virtuális pénzek forgalmát nem követi, szabályozza hatósági felügyelet. A Bitcoin és a hozzá hasonlóan működő többi fizetésre használható virtuális eszköz esetében nem léteznek szabályozott keretek. Megjegyzik, hogy ez kívül esik az MNB felügyeleti hatáskörén is.
Amennyiben a Bitcoin nyilvántartása vagy a tranzakciók lebonyolítása során bármilyen probléma lépne fel, nincsen olyan hatóság, akihez a fogyasztók fordulni tudnak, amely fel tudna lépni a felhasználók érdekében - áll a közleményben. Fokozza a kockázatot, hogy hiányoznak e rendszerekből a felelősségi, garanciális és kárviselési szabályok.
A Bitcoin és a hasonló eszközök olyan decentralizált rendszerben működnek, amelyben a tranzakciók lebonyolítása a rendszer résztvevői által közösen biztosított erőforrások felhasználásával történik, a tranzakciók lebonyolításának végleges jóváhagyása pedig a rendszer résztvevőinek a visszaigazolásán alapul. Amennyiben egy ilyen rendszerben probléma adódik akár a tranzakciók lebonyolítása során, akár a rendszer működésével kapcsolatban, akár a rendszer valamelyik tagjának szándékos visszaélése miatt, a virtuális fizetésre használható eszközök tulajdonosai számára egyetlen intézmény sem garantálja a tranzakciók lebonyolítását, nem téríti meg az ügyfelek kárát, nem vállal felelősséget a felhasználók virtuális eszközökben elhelyezett pénzéért.
További bizonytalanság forrása, hogy a virtuális eszköz értéke gyorsan változhat. Mint az különösen az elmúlt év utolsó hónapjaiban megfigyelhető volt, az árfolyam rendkívül változékony, jelentős elmozdulást mutathat mind pozitív, mind pedig negatív irányba, ami nagymértékben nehezíti a kereskedői, szolgáltatói elfogadását, és jelentősen növeli az azzal történő fizetés, vásárlás kockázatát.
