Tamás és felesége 2007-ben vette meg életük első lakását. A 60 négyzetméteres zuglói társasházi ingatlan kívül-belül felújításra szorult, de aztán – az elektroműszerész végzettségű családfő elmondása szerint – csak úgy 3 millió forintig számolták a ráfordított költségeket. Évekkel ezelőtt felhagytak már vele, mert igazából azóta sem jutottak el a teljes folyamat végére. „Nem arról van szó, hogy szaladna a lakás” – magyarázza Tamás, de még mindig volna mit javítani, cserélni. A csövek és a vezetékek rendben vannak, ahogyan a vakolat és a tapétázás is, és van, ahol már kétszer is festettek.

Narancssárga keretbe foglalva egy évnyi harc eredménye

hvg.hu

A harmincas éveik közepét taposó házaspár ennyit tudott kiszorítani kettőjük – jelentős lakáshitel-törlesztővel is terhelt – fizetéséből, ráadásul időközben háromtagúra bővült a család. Az ablakok energiatakarékosabbra cserélése helyett például be kellett érni az ablakkeretek teljes újrafestésével, illetve temérdek mennyiségű gumi szigetelőcsík ragasztgatásával. A több mint 10 éves cirkó kidobása helyett pedig maradt a fohász, hogy a rendszer „csak még ezt az évet bírja ki valahogy”. Az épület külső szigeteléséről egyszer beszélt ugyan a lakógyűlésen a közös képviselőjük, de társasházban a lakásonként félmillió forintos beruházási költségtől ( persze csak akkor ennyi, ha pályázati támogatásban megnyernék hozzá a másik felét) mindenki visszahőkölt.

Tamásék egyelőre nem terveznek újabb energiatakarékossági beruházást, mert nem is lenne miből. Maradt tehát az, hogy örüljenek: a rezsicsökkentés hatására a villany- és gázszámla is kisebb lett. Azt mondja, tisztában van vele, hogy ez csak átmeneti segítség, „de most nagyjából annyival kevesebbet kell fizetnünk, mintha egy lépcsőfokot léptünk volna az energiahatékonyságban”. Mutatja a legutóbbi számláikat: a narancssárga keretben olvasható, hogy 2013 januárja óta a Főgázon 15 694 forintot, az áramszolgáltatón 11 817-et takarított meg nekik a kormány.

„Nem sok, és nem kevés” – mondja Tamás, aki kiszámolta: ugyanekkora arányú megtakarítás eléréséhez ennél jóval többet fizethetnének havonta egy újabb kényszerű hitel törlesztéseként, hiszen a lakás ablakait egymillió forintból, a cirkócserét félmillióból lehetne talán megoldani, ezt pedig elő kellene teremteni. A napi finanszírozási helyzet mellett így az csak sokadlagos érv számukra, hogy a kisebb energiafogyasztás hosszú távon biztos megtérülést jelentene.

Nem az akarás hiányzik

„A rezsicsökkentés sok lakás-, és háztulajdonosnak egyszerűen talált pénz” – állítja Nagy Péter, az Energia Controll épületenergetikusa, aki szerint bár Tamásék helyzete tipikus, mégsem igaz, hogy a rezsicsökkentés számszerű változást hozott volna a korábbi évekhez képest a lakossági energetikai korszerűsítésekben. Az auditor már 8 éve vezet lakáskorszerűsítési projekteket, ez alapján mondja, hogy a szigetelésen/cserén elgondolkodók zöménél "külön programként fut" a rezsifaragással megtakarított összeg nyilvántartása, illetve a saját lakásuk energiahatékonyságának növelése. Azok, akik eljutnak odáig, hogy rájönnek: tenniük is kell a saját érdekükben, szinte kivétel nélkül úgy gondolják – a kormányzati árcsökkentési döntések (és szólamok) ellenére – a jelenlegi állapot csak ideig-óráig fenntartható. „Nincs tolongás, de az sem igaz, hogy a rezsicsökkentés miatt kevesebb lakástulajdonos keresne meg minket korszerűsítési projekt ügyében. Világosan látják, hogy az energiaárak idővel emelkedni fognak, és ezért fel kell készülniük a lakásuk, házuk hatékonyabb energiafelhasználására” – magyarázta Nagy Péter, aki szerinte az embereknél nem a szándék hiányzik, hanem a forrás.

Ablakcsere előtt

Fazekas István

Tapasztalataik szerint egy átlagos, a '60-as években épült Kádár-kockaházon elvégzett szigetelés, nyílászárócsere és épületgépészeti „beavatkozás” megtérülési ideje megnőtt. Korábban 7-9 évvel lehetett számolni – ahogyan egy téglából épült társasház egyedi fűtéses lakása esetében is –, ami a rezsicsökkentéssel visszavágott árak hatására talán 12-15 hónappal nyúlik hosszabbra. Nagy Péter szerint ennél lényegesebb, hogy ha meg is van a szándék, és felhalmozható a megvalósítás érdekében némi forrás is, a lakók csak akkor mozdulnak meg, ha ezt állami pályázat is megtámogatja. „Csak önerőből nagyon ritkán vág bele bárki is. Ha azonban 40-50 százalékos támogatás járul a beruházáshoz, akkor tömeges jelentkezés van” – mondja a mérnök.

Jellemzővé vált az utóbbi években, hogy sokan a pályázati rendszer kiszámíthatatlansága miatt nem kezdenek bele a felújításba. Sok kormányzati ígéret hangzott el, de ezek közül több ma is csak lebegtetett pályázati ígéret, így vannak, akik a jobb támogatási kondíciókra, a nagyobb állami támogatásra számítva évek óta csak várnak. Addig pedig az épületenergetikus szerint a szükségesnél kevesebb lakással lehet csak bizonyítani, hogy „az energiahatékonyság növelése ma az egyik legjobb befektetés”.

Projektek, számítások, modellek

Az Energiaklub évekkel ezelőtt készített gazdasági, energetikai beruházási modelljéből kiderült egyébként, hogy 40-50 milliárd forintos állami induló kerettel akár egy év alatt felépíthető egy önjáró, önmagát fenntartani képes rendszer a lakóingatlanok energetikai korszerűsítésére. Ez amellett, hogy folyamatos állományjavulást eredményezne, nemcsak az építőipart és a munkaerőpiacot segítené, hanem az adókon és járulékokon keresztül az államháztartást is javíthatná. Mindez azonban egyelőre írott anyag maradt.

A NegaJoule2020 elnevezésű kutatási projektből is kevés hasznosult, noha már három éve elérhetők az összegző tanulmányai is. A magyarországi épületek energiamegtakarítási lehetőségeit feltérképező kutatás alapját egy kétezer épületet felmérő, reprezentatív kutatás eredményeire rakták le az Energiaklubnál. Kiszámolták, hogy a hazai energiafelhasználás harmada kötődik a lakóépületekhez, ahol alig-alig történt korszerűsítés, így ezt több mint 40 százalékkal lehetne csökkenteni. (A kutatást 2013-ban az állami tulajdonban lévő irodaépületek és oktatási intézmények energiahatékonysági potenciáljának számításával bővítették, ami azt mutatta, hogy ezeken az épületeken – arányaiban – ennél is jóval többet lehetne megtakarítani.) Ráadásul a programban több száz minta-energiatanúsítvány készült el az országban tipikusnak mondható lakóházakra, így megvan az a metódus, ami alapján kiszámolható lenne, hogy miből, mennyiért, milyen hatékonyságjavulást lehet elérni.

Noha az iparági tapasztalatok azt mutatják, hogy azok száma nem csökken, akik belevágnak a felújításokba, az nem jellemző, hogy racionális érveket is felsorakoztatnának a konkrét energiahatékonysági lépéseik mögé. Király Zsuzsanna, az Energiaklub projektvezetője úgy látja, az emberek továbbra is inkább érzelmi alapú döntést hoznak, pedig jó volna, ha a szakma kerülne előtérbe. Ahogyan az általuk készített „Küszöbön a felújítás” weboldalakról kiderül: idő, pénz és energia spórolható meg azzal, ha az energetikai korszerűsítés ésszerű tervezéssel kezdődik. Az oldalon tipizáltan megtalálhatók a panelházaktól a régi tégla családi házaktól a klasszikus vályogig a hazai lakóingatlan típusok – leginkább azon a szűrőn át, hogy melyiket és miként érdemes felújítani, mire lenne érdemes figyelni a munkálatok előkészítésétől kezdve.

Energiaklub

A költségoptimalizált felújításokról szóló tanulmány meglehetősen bonyolult, és bár annak mellékletekből akár az uniós elvek szerint elkészített energiaár-prognózis is kiolvasható, a laikus számára leginkább a különböző épülettípusokra kiszámolt egyszerűsített megtérülési számítások érthetők.

A tipizálások alapján készült infografika 2012-ben azt mutatta, hogy egy, a ’60-as években épült családi ház komplex felújítása (ablakcsere + szigetelés) 3,7 millió forintba került, és 7 év alatt térülhet meg. A gangos házban ez lakásonként 1,86 millió + 5 év alatt megtérülés, a panellakás pedig 1,56 millióval + 11 év. Mindez persze közvetlenül a kormány rezsiharcának meghirdetése előtt.  Most a megtérülési idők Király Zsuzsanna szerint 12-18 hónappal hosszabbodhattak, de szerinte még mindig nem jelent drasztikus változást, hiszen az ilyen beruházások 20-25 évig hatással lehetnek a lakókra.

Tőkehiány, meddő lakóközösségek

„A rezsicsökkentés hajszolása ilyen szempontból egyáltalán nem jó üzenet. Azért nem jó, mert az nem igaz, hogy a lakóknak az eredmény érdekében nem kell semmit sem tenniük. A rezsicsökkentés önmagában nem old meg semmit. Csak kitolja a problémák jelentkezési idejét” – mondta Király Zsuzsanna. Az Energiaklub szakembere úgy látja, a rezsicsökkentés rontja a lakossági beruházások megtérülését, ugyanakkor más akadályok továbbra is a felújítások útjában állnak.

Ilyen akadálynak számít, hogy a háztartások e tekintetben (is) jellemzően tőkehiányosak, nem tudnak (vagy nem akarnak) újabb hitelt felvenni. Bár itt az is gond, hogy továbbra is rendkívül ritka a vonzónak nevezhető banki megoldás (például egy kedvezményes "zöld" hitel).