E feladatokra a kormány a 2014-es költségvetésben a rendkívüli kormányzati intézkedések cím terhére, a Honvéd Vezérkar javára 1 milliárd 160 millió forint azonnali átcsoportosítását rendelte el.

Ezenfelül a honvédelemért felelős miniszternek, valamint a nemzetgazdaságért felelős miniszternek gondoskodnia kell arról, hogy a Magyar Honvédség közvetlen légi támogatási képességének biztosításához a jövő évi központi költségvetés tervezésekor a Honvédelmi Minisztérium fejezetben a 2015-ben szükséges, legfeljebb 1 milliárd 700 millió forintos forrás is rendelkezésre álljon.

A kormányhatározat rendelkezik arról is, hogy a honvédelemért felelős miniszternek a 2015-ös költségvetés tervezéséig gondoskodnia kell arról, hogy a Magyar Honvédség közvetlen "légi támogatási képessége" kialakítása és a 2016-os V4 EU Harccsoportban történő alkalmazás feltételeinek biztosítása 2016. január elsejéig befejeződjön.

A Honvédelmi Minisztérium (HM) április 24-én közölte, a kormány döntött arról, hogy biztosítja a Magyar Honvédség Gripen vadászgépeinek fejlesztésére, "a közvetlen légi támogatási képesség" kialakításához szükséges forrásokat.

A Magyar Honvédség JAS-39 Gripen típusú, többfeladatú harcászati repülőgépeket használ, amelyek jelenleg légtérvédelmi és légtérrendészeti feladatokat látnak el. A közvetlen légi támogatásra mind a repülőgépeket, mind a pilótaállományt fel kell készíteni. A HM közleménye szerint a Gripen vadászgépek szükséges fejlesztéseire 2,8 milliárd forintot csoportosít át a kormány.

Ismertetésük szerint a közvetlen légi támogatási képesség (close air support - CAS) megszerzése a szaktárca 10 éves hosszú távú fejlesztési tervében is szerepel. A mostani döntés értelmében a fejlesztést - amely, mint írták: "a honvédség legmodernebb fegyverrendszerének műveletiképesség-fejlesztését jelenti" - a tervezettnél előbb valósíthatja meg a tárca.

Emellett a fejlesztés révén a V4-országok (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia) által felállítandó harccsoport közvetlen légi támogatási feladatainak vállalásával Magyarország a második legjelentősebb hozzájáruló országgá válhat a harccsoporton belül.

A V4-kötelék a tervek szerint 2016 első felében, az Európai Unió szárazföldi gyorsreagáló erő részeként hat hónapon át készenléti szolgálatot fog adni. A műveleti fejlesztést ekkorra kell befejeznie Magyarországnak.