szerző:
Máriás Leonárd

Milliárdokat utalhatott vissza az adóhatóság adóminimalizáló cégeknek ellenőrzés nélkül, a munkatársak hiába kértek átfogó vizsgálatokat, a kezdeményezések vezetőiknél elakadtak – erre utal az a jegyzőkönyv, amely Horváth András januári tanúkihallgatásának második napján készült. Szerinte volt, hogy egy cég pár hónap alatt 700 millió forintnyi áfát tüntetett fel, és sok, gyanúsan kevés adót fizető beszállítója volt, egy másik társaság 3 milliárd forintnyi fiktív számlát fogadott be, a revizorokat mégsem küldték rájuk. Az első jegyzőkönyvhöz hasonlóan az anonimizált dokumentumot közzétesszük.

Ellenőrizetlenül visszautalt közpénzekről, befejezetlen adóhatósági vizsgálatokról, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalon (NAV) belül elakadt ellenőrzési javaslatokról, szabadon működő számlagyárakról és adócsaló céghálózatról szólnak az áfacsalási botrány kirobbantójának konkrét cég- és személyneveket tartalmazó dokumentumai, amelyeket tavaly november elején csatolt az ügyészségnek tett feljelentéséhez. Ez tűnik ki abból a hvg.hu birtokába került újabb, anonimizált jegyzőkönyvből, amely Horváth András tanúkihallgatásának második napján készült idén január elején a Nemzeti Nyomozó Iroda kiemelt ügyekkel foglalkozó osztályán.

Ügyészségi feljelentése nyomán két egymást követő napon zajlott a NAV volt munkatársának meghallgatása, a második jegyzőkönyvet is teljes terjedelemben a cikkbe ágyazva közreadjuk (az első jegyzőkönyv korábbi cikkünkben olvasható). A jegyzőkönyv a konkrét személyek és cégek neve helyett fiktív monogrammokat és egy-egy betűvel jelölt cégeket tartalmaz, elkerülendő a titok- és jó hírnév esetleges megsértését.

Olvassa el a jegyzőkönyvet – kattintson a képre!
©

A két jegyzőkönyvben Horváth összesen 14  céget említ konkrétan, és ezekkel kapcsolatban több vállalkozást tartalmazó beszállítói hálózatokra, számlagyárakra utal. A második jegyzőkönyv alapján Horváth András zöld dossziéjában – amit a rendőrök tavaly december 19-én foglaltak le, amikor házkutatást tartottak a lakásán – még annál is több cégnév szerepelhet, ami a két kihallgatáson elhangzott, illetve van benne egy ábra is vállalkozások neveivel és valós áfaösszegekkel egy fiktív gabonakerekedelmi céghálózatról is (a tanúkihallgatáson 47 dokumentumról kellett nyilatkoznia a zöld dossziéval kapcsolatban).

Nagy pénzek mentek ki ellenőrzés nélkül

A jegyzőkönyv második részében – az elsőhöz hasonlóan – Horváth András megemlít egy esetet, amikor szerinte egészen nyilvánvaló volt a vizsgáló revizor előtt (és Horváth András előtt is, aki a cég egyik partnerét vizsgálta), hogy adóminimalizáló beszállítói vannak egy adott cégnek, akiktől fél év alatt 700 millió forintnyi áfát tartalmazó számlát fogadott be. A revizor – hangzott el a kihallgatáson – hiába kérte a feletteseitől, hogy átfogó vizsgálatot kezdjenek a cégnél, legalább egy évig nem történt semmi, közben a cég folyamatosan igényelte és kapta is vissza az áfát.

Egy másik cég 2009 második felétől Horváth elemzése szerint legalább 3 milliárd forintnyi fiktív számlát fogadott be, ezzel csökkentve az általa fizetendő adót. Erről készített egy kimutatást, amely több céget is tartalmazott, de tudomása szerint a dokumentumot nem küldték tovább a felettesei. Ha továbbküldték volna, az áfabotrány kirobbantója szerint megelőzhették volna több milliárd forint visszaigényelt áfa kiutalását.

Horváth András és a zöld dosszié egy tavaly őszi parlamenti meghallgatáson
©

Egy harmadik társasággal kapcsolatban az adóhatóság volt munkatársa vallomásában elmondta: a NAV központi hivatala javasolta a Dél-dunántúli Regionális Igazgatóságnak, hogy egy adott céget 2008-2011 júniusig vizsgáljanak át alaposan. A cégnél Horváth elmondása szerint korábban csak egyetlen negyedévben, 2009 harmadik negyedévét érintette egy adóellenőrzés a három és fél éves időszakból. Így sokáig, lényegében ellenőrzés nélkül utalta ki neki az adóhatóság a visszakért áfát, holott nagyon sok adóminimalizáló beszállítóval dolgozott a cég.

Tíznél kevesebb ellenőrzés egy év alatt

Tud hasonló esetekről?

Vannak információi áfacsalásokról, hivatali visszaélésekről? Esetleg dokumentumokkal is tudná igazolni a történetet? Ne habozzon, írja meg történetét az [email protected] e-mail címre!

A kihallgatás jegyzőkönyve alapján az ügyészségi feljelentéshez csatolt dokumentumok, illetve a zöld dosszié egy része össze is szedi, hogy nagy gabonakereskedelmi cégeknek anélkül ment ki pénz sokáig, hogy ellenőrizték volna őket. Ez nem jelenti automatikusan azt, hogy minden áfát jogosulatlanul kértek volna vissza, de adóvizsgálat keretein belül tisztázni kellett volna az egészet, azért is, mert sokuknál fiktív számlákat találtak.

Az, hogy a jelentős összegeket visszaigénylő cégek nem kaptak ellenőrzést sokáig, Horváth András szerint rendszerszintű problémát jelez az adóhatóságnál. Állítja, sok ellenőrzés csak azt követően indult, hogy Horváth András és társa feltérképezték a gabonakereskedelmi szektort. A vallomás szerint 2010-ben egész évben áfakiutalás előtti ellenőrzés a Kiemelt Ügyek és Adózók Igazgatósága alá tartozó, praktikusan nagy cégeknél országosan mindösszesen 10 alatt volt, 2011-ben csak 25, 2012-ben pedig 91 céget ellenőriztek.

Többször szólt a vezetőknek

A jegyzőkönyv alapján az ügyészségi feljelentéshez Horváth András összesen 40 mellékletet csatolt, melyek tartalmát vallomásában egyenként elmagyarázza. A mellékletek magyarázatából a jegyzőkönyvből az olvasható ki, hogy Horváth többször szólt különböző vezetőknek a NAV-on belül arról, mely cégeknél kellene vizsgálatot folytatni. Emellett vallomásában kitér arra is, hogy később megkereste Rogán Antalt és Lázár Jánost is a problémával. A NAV-vezetők felelősségét vallomásában több ponton felveti, szerinte ők tehetnek arról, hogy a nagy adózókra nem mentek rá, pedig nagyon sok pénzt igényeltek vissza az államtól.

A tanúkihallgatáson kitértek egy esetre, amikor Horváth szerint kérte a vezetőit, végezzenek felülellenőrzést egy cégnél, ahol „nagyon komoly összegű, milliárdos nagyságrendű ÁFA-megállapítást lehetett volna tenni”. A vezetők azonban – áll a folytatásban – úgy válaszoltak, hogy „van egy olyan álláspontja az Ellenőrzési Főosztálynak, hogy csak akkor lehet lefolytatni az ilyen típusú ellenőrzést, ha új tény, körülmény merül fel és az nem új körülmény, hogy olyan számlákra hivatkozunk, amelyekről a revízió már a vizsgálat során is tudott”. Meg kell jegyezni, az áfafelülellenőrzés egy gyakori, szokványos eljárás az adóhatóság részéről, ilyenkor olyan időszakokat vizsgál újra az adóhatóság, amiket korábban már ellenőrzött.

Horváth több olyan levélről is említést tesz, amelyben konkrét ellenőrzési javaslatokat tett, illetve javasolta azt is, mit lehetne tenni a számlázó hálózatokkal szemben. Ezeket elküldte vezetőinek, de több levelet ők – tudomása szerint – nem küldtek tovább.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Izraeli választások: Netanjahunak nem sikerült többséget szereznie

Izraeli választások: Netanjahunak nem sikerült többséget szereznie

Törvényt sértett a szekszárdi polgármester, amikor iskolában kampányolt

Törvényt sértett a szekszárdi polgármester, amikor iskolában kampányolt

Több milliárd forinttal drágult a tatabányai sportcsarnok

Több milliárd forinttal drágult a tatabányai sportcsarnok

Szintet lépett a belvárosi ingyenes lap: a polgármester bátyja szívesen kíséri át az időseket a zebrán

Szintet lépett a belvárosi ingyenes lap: a polgármester bátyja szívesen kíséri át az időseket a zebrán

Nagy változás jöhet a Samsung telefonjainál már 2020-ban

Nagy változás jöhet a Samsung telefonjainál már 2020-ban

Képtelenség megfékezni a kórházi adósságot

Képtelenség megfékezni a kórházi adósságot