A Debrecen és Hajdúszoboszló közötti „majdnem város”, Ebes csendes kistelepülés, amit jobbára a botrányok is elkerültek. Ahogyan a település regnáló polgármestere, Szabóné Karsai Mária netes beköszönőjében írja: "Az emberek szeretnek itt élni, mert Ebes egy tiszta és rendezett, egyben csendes és nyugodt település. Ebes az itt lakóknak és az idelátogatóknak a község nyugalmát és a város komfortját kínálja.” Hivatali szöveg, vagy sem, a megkérdezett helyiek is egyöntetűen azt mondják: az mindenképp szokatlan, ha náluk "balhé van".

Híre jött a kiírásnak

Igaz, arra emlékeznek még néhányan, hogy tavaly augusztusban a két tannyelvű iskola élére, (a pályázati kiírás ellenére, de az önkormányzat nyomására) sikerült egy nem nyelvtanári szakos tanárt igazgatóvá választani, de amúgy a község éli a „mindenki teszi a dolgát” típusú ingerszegény életét. Illetve élte – egészen mostanáig.

A hajdúszoboszlói kiadású térségi információs kiadvány, a Hírforrás május 30-i számában közzé tett egy versenyfelhívást. E szerint az ebesi képviselő-testület úgy döntött, értékesíti az önkormányzati tulajdonban lévő, "szabadidőpark kialakítására, illetve sporttevékenység célra hasznosítható, összesen 34 550 négyzetméter nagyságú földterületet". Vagyis azt a területet, amit már bő egy évtizede kijelöltek közcélú szabadidőparknak.

Eddig úgy volt, hogy egyszer itt a falunak szabadidőpark épül majd

hvg.hu

A hirdetéssel kapcsolatban meglepő, hogy a helyben nagy horderejűnek számító döntésről az önkormányzat éppen a helybélieket nem tájékoztatta. Az ingyenes ebesi önkormányzati hírújságban, például nem leltük ennek nyomát. A lakók így – már ha hallottak is az ügyről – legfeljebb szóbeszédekre, pletykákra támaszkodnak, ami az egyikük megfogalmazása szerint azért nem jó, mert „feketét is, fehéret is kiolvasnak belőle attól függően, hogy a volt, vagy a jelenlegi polgármesterhez húznak-e jobban”. A helyzet nem lett jobb azt követően sem, hogy Galgóczi Mihály (aki 2010 előtt négy cikluson át volt a falu első embere) a Facebook-oldalára is kiírt a témában néhány dörgedelmet.

Focipálya épül(ne) itt

Az aktuális vezetővel, Szabóné Karsai Máriával folytatott hosszas beszélgetésünk végére sem lett sokkal tisztább a helyzet, mert arra nem kaptunk világos választ, hogy egy pénteki dátummal megjelenő felhívásra miért csak négy munkanapot adtak a jelentkezésre, ahogyan az is megválaszolatlan kérdés maradt, hogy négy hónappal az önkormányzati választások előtt mi indokolja a jelenleg forgalomképtelenként nyilvántartott (tehát eladhatatlan) önkormányzati tulajdon eladási szándékát.

A faluban a beépített, lakott területbe beékelődő telek eladásával kapcsolatban a legnagyobb feszültséget mégsem ez, hanem a kikiáltási ár indukálta. Az 1500 forint per négyzetméter (tehát nettó 51,825 millió forintos) kikiáltási ár Galgóczi Mihály szerint „nagyon-nagyon kevésnek tűnik”. Az expolgármester épp itt lakik, így magabiztosan állítja: a jelenleg kaszált, rendben tartott területtel szomszédos telkekre 4500 forintos négyzetméterár alatt nem is érdemes ajánlatot tenni. Ezt a kérdést szintén feltettük Szabóné Karsai Máriának, aki viszont azzal védekezett, hogy ezt az árat nem ők találták ki, azt egy előzetes, hivatásos ingatlanbecslő által készített 40 oldalas jelentés alapján adták, és arra a képviselő-testület is rábólintott.

Az is érdekes, hogy a kiírás lényegében beruházási kockázatmentességet biztosít a vevőnek, a „nem teljesítés” szankciójaként csak azt írták elő, hogy ha a 3,5 hektáros területen jövő decemberig nem épül meg a füves focipálya – és a hozzá tartozó kiszolgálóhelyiségek –, akkor az önkormányzat 6 hónapos határidővel, az eredeti áron visszavásárolja a területet. Erről mondta azt egy banki szakember, hogy „van olyan pénzügyi fókusz, ami ezt a kritériumrendszert akár kamatmentes kölcsönként is látni képes”.

Eladnak, ha van vevő

Időközben a focipálya ügyében a versenytárgyalást is lezavarták a polgármesteri hivatalban (de az nem járt sikerrel), az egész focipálya-építési ügy önmagában nem is volna érdekes. Attól lett az mégis, hogy az önkormányzat egy másik versenyfelhívást is közzétett a Hírforrásban május 30-án, nagyon hasonló kritériumokkal, de azt már el is adta.

A falu másik végén található 72 hektáros iparterületen, egy 6,2 hektáros területet adtak el – ugyancsak 1500 forintos egységáron. A nettó 90 millió forintos üzlet másik érdekessége, hogy a vevő(jelölt) mindkét esetben ugyanaz a cégcsoport, érdekeltség volt. Szabóné Karsai Mária szerint mindez csak véletlen, és többször is nyomatékosan kijelenti: "Akkor adunk el földet, ha van vevő rá". Ezt ismétli meg arra a közbevetésre is, hogy miért nem inkább akkor faragnak a vagyonból, ha azt jó áron, jó kondícióval lehet eladni, és akkor is, amikor arra kérjük, árulja már el, miért olyan fontos most nyélbe ütni az üzletet.

A polgármester azt mondja, nem is érti a kérdést, mivel ők korábban is adtak el területeket. Meg vettek is, nemrég például egy szolgálati lakást. Magyarázatként elmondja, hogy ő bizony nem tud olyan magyarországi településről, ahol az eladásra korábban kijelölt területeket ne akarnák értékesíteni, ha végre akad rá érdeklődő. Azt Galgóczi Mihály is elismeri, hogy azzal önmagában nincs probléma, ha az önkormányzat értékesíteni akar egy két éve meghirdetett ipari területet. De szerinte az árral igenis baj van.

Az iparterület ma - a beépített és be nem épített telek határán

hvg.hu

„Arról van szó, hogy a falu vagyonából értékesítésre szánt földeket akkor kell eladni, ha azért olyan értéket kapunk, ami a falu számára is előnyös. Az, hogy a településnek éppen nincs pénze, vagy lyukas a kasszája, még nem indok arra, hogy elkótyavetyéljék a vagyont” – magyarázta. Hozzátéve: évekkel ezelőtt, amikor az olasz tulajdonban lévő Magyar Sajt Kft. gyárat telepített Ebesre, 19 eurós egységáron adták el a mostanival szomszédos területet.

„Kerekes érdekeltség”

Az önkormányzat által meghirdetett két területre egy-egy jelentkező akadt, és bár ezek név szerint nem ugyanazt a céget jelentik, a polgármester némi unszolásra végül elmondja, hogy valójában szorosan összetartoznak, mert mindkettő Kerekes Ferenc debreceni, illetve hajdúszoboszlói vállalkozó érdekeltsége.

A Privát-üzletlánc üzemeltetőjeként és a hajdúszoboszlói Délibáb Hotel tulajdonosaként is országosan ismert üzletember otthonosan mozog az ebesi iparterületen is, mivel 10 hektárral már rendelkezik itt. A frissen nyélbe ütött üzlet pedig éppen arról a telekről szól, amely a területen működő Kerekes Kft. és az olasz sajtgyár között terül el. A faluban emiatt többen is úgy gondolják, hogy valójában Kerekesékre írták ki a hirdetményt.

Hogy így van-e, nem tudni, mert bár többször, több csatornán is próbáltuk utolérni Kerekes Ferencet, ez nem sikerült, sőt a cégei jogi ügyeit intéző ügyvédet sem. Így jelenleg a vállalkozó oldaláról annyit lehet elmondani, hogy a cégcsoport Ebesen több száz embernek ad most is munkát, ismert vállalkozó a térségben, és elképzelhető, hogy a már meglévő területeinek kibővítéséhez veszik meg a meghirdetett iparterületet, és valóban kereskedelmi vagy logisztikai beruházást hajtanak majd végre ott.

Egyelőre azonban azt nem sikerült kibogozni, hogy a konkrét hirdetmény vagy a vállalkozói érdeklődés volt-e előbb, és hogy az eladási ár megállapításakor mi volt az ok, és mi az okozat. Az nem sokat segít, hogy a polgármester ismét elmondja: azért most hirdették meg a telket, „mert most van rá érdeklődés”. Az pedig akár egy nyelvbotlás is lehet, amikor Szabóné úgy fogalmaz, hogy az ajánlattevő – az ipari területen bejegyzett – Szálka 96 Kft. „elfogadta” nem pedig megajánlotta a település által kért négyzetméterárat.

Határidő: 2020

Az iparterületi új projektben egyedüli ajánlattevőként szereplő Szálka 96 Kft. – mint a Kerekes Kft. vagyonkezelő cége – a polgármester elmondása szerint 150 új munkahelyet létesítésére vállalt garanciát. Az azonban még nem publikus információ, hogy kereskedelmi vagy logisztikai központot építenek-e majd a területre. De Szabóné Karsai Mária szerint az teljesen logikus, hogy egy ilyen beruházással kapcsolatban 2020-as teljesítési határidő szerepel a szerződésekben. Indokként hozza fel, hogy „a területen régészeti feltárást is, és területfeltöltést is végezni kell az építkezés előtt”.

Noha Galgóczi Mihály szerint ennyi előnyt adni ilyen esetben leginkább azt jelenti, hogy a vevőnek nincs konkrét beruházási szándéka, Szabóné szerint ez nem igaz. A polgármester abban is biztos, hogy nem valószínű, hogy a területre a következő években jobb ajánlatot kaphatnának.

Érdekes szál lehet a történetben, hogy éppen a napokban jelentette be a legnagyobb oroszországi élelmiszer-kiskereskedelemi lánc, a Magnyit, hogy Kelet-Magyarországon logisztikai központot hoz létre a gyorsabb terjeszkedés érdekében. Ebből ugyanis az is következhet, hogy Kerekesék jóval magasabb áron túladhatnak majd a területen, de az is, hogy éppen a Magnyit elleni védekezésre vették meg a területet – ahonnan az oroszok olcsón és gyorsan beléphetnének a debreceni vagy akár budapesti piacra. Az ebesi logiszikai központ ugyanis a 100-as vasútvonal mellett fekszik, vagyis: adott esetben a Záhony–Budapest-hálózatba beköthető.

A telek elhelyezkedése az ipari területen

ebes.hu

Noha Szabóné Karsai Mária utalást tesz rá, hogy a környék meglehetősen beruházószegény övezet, és 2002-ben 12 hektárt például csak 890 forintos egységáron tudott a település értékesíteni, azt nem lehet nem észrevenni, hogy az ominózus területnél jobbat logisztikai központ létesítésére nem igen lehetne kijelölni. A vasúti fővonal közelségén túl az is eleve jó adottság, hogy a telek másik oldalán egy már meglévő aszfaltút gyors kijutást biztosít az ellenkező irányba, a 4-es főútra is. Ráadásul az ipartelep infrastrukturája teljesen elkészült, a most eladott területen a talajfeltöltési munkálatok után gyorsan felhúzható akár jelentős méretű raktár és logisztikai központ is.

És most mi lesz?

A sikeres versenytárgyalás után az önkormányzat a napokban előkészíti az ajánlattevővel aláírandó előszerződést. Erről a pontról akkor lehet majd továbblépni, ha a terület szántóból kivonási procedúráját befejezi (ami azzal is jár, hogy a termőföld „megváltása” címén fizetni kell az államnak – a településen volt olyan földterület, ahol négyzetméterenként 800 forintot kellet fizetni). Az átminősítést a földhivatal teszi majd jogerőssé, az erről szóló dokumentum megszületése szükséges a végleges szerződés aláírásához – aminek teljesülését követően a vevő a vételárat (illetve a befizetett 20 millió forintos kaucióval csökkentett részét) átutalja.

Szabóné Karsai Mária szerint eddig a pontig valószínűleg csak az önkormányzati választások után jutnak el, szerinte ezért is értelmetlen azzal vádolni őt és a testületet azzal, hogy a helyhatósági választások előtt akarnának bespájzolni. „Hosszú távon kell gondolkodni, és látni kell az összes körülményt" – magyarázza a polgármester. De abba már belekavarodik, amikor kérjük, mondja el, hogy miként lett a két terület meghirdetett egységára ugyanannyi. Mivel a szabadidőparkot – egyelőre – el sem adták, az ő titkuk marad.