A kormány szerdai kormányülésén elfogadta a devizahitelek ügyét első körben rendező törvényjavaslatot, és még a héten be fogja nyújtani a parlamentnek – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán délután tartott sajtótájékoztatóján. A kormányülés a 14 órakor tartott sajtótájékoztató idején is tartott, és két kiemelt témája volt: a reklámadó és az RTL, valamint a devizahitelesek ügyének rendezése.

A bejelentés hírére az OTP részvényeinek ára esésnek indult a Budapesti Értéktőzsdén. A reakció érthető, a bankszektor körülbelül 400 milliárd forintot veszíthet az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések során jogtalanul elvont összegek visszafizetése miatt. A Moody's hitelminősítő becslése szerint a legtöbbet az OTP Jelzálogbank, az FHB Jelzálogbank, az Erste és a K&H bukhat a legtöbbet.

A devizahitelek ügyét két lépcsőben kívánja rendezni a kormány. Az első lépcső a szerdán elfogadott törvényjavaslat, amely a devizahitelek rendezésének elvi kereteit dolgozza ki. A javaslatot a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium dolgozta ki, és a Kúria múlt héten kialakított jogegységi határozatára reagál.

MTI / Máthé Zoltán

A kormány álláspontja szerint a Kúria jogegységi határozata alapján a bankok indokolatlanul hárítottak át kockázatokat devizahiteles ügyfeleikre, és indokolatlanul vettek el tőlük pénzt. Ezt a kormány szerint vissza kell kapniuk, és mivel most több százezer adós jogosan perelhetne, a most elkészült javaslattal a kormány el akarja kerülni, hogy tömeges perek induljanak. A Kúria kimondta, hogy a bankok tisztességtelen módon jártak el az ügyfelekkel szemben – mondta Varga. A miniszter szerint teljes egészében áthárítottak az ügyfelekre olyan kockázatot, amely indokolatlan volt, tisztességtelenül vettek el tőlük  pénzt az egyoldalú szerződésmódosítással. A kormány álláspontja változatlanul az, hogy ezt vissza kell fizetni, a becsapott ügyfelekkel rendezni kell ezt a kérdést – fogalmazott a miniszter. A most elfogadott, első törvényjavaslat célja az volt, hogy a Kúria döntését minél hamarabb átvezessék és törvénybe iktassák.

A törvényjavaslatban a kormány világossá teszi, hogy a törvényjavaslat a devizaalapú hitel- és kölcsönszerződésekre, a lízingszerződésekre, valamint az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó hitel-, kölcsön- és lízingszerződésekre terjed ki. A kormány ebben a javaslatban rendezni kívánja az árfolyamrés kérdését is.

Ezen túl a kormány javaslatot fog tenni az elévülés kérdésének a világos meghatározására is. Varga ezzel kapcsolatban elmondta azt is, hogy hétfőn tárgyalt a Magyar Bankszövetség képviselőivel. Az elévülés kérdését eltérően értelmezi a két fél. A kormány álláspontja szerint ugyanis az elévülés csak a szerződés lezárulta után indulhat el. Ez azt jelenti, hogy a kormány szerint - a hatályos jogszabályokkal szemben - az  öt évnél régebbi követelések is jogosak, ha még nem zárult le a szerződés. Varga azt mondta, ebben a kérdésben a kormány törvényi erővel kívánja rögzíteni az álláspontját.

Szeptembertől jön az elszámolás

A második lépcső szeptembertől várható, akkor egy újabb törvényjavaslatot fog benyújtani a parlamentnek a kormány. Ez Varga szavai szerint az elszámolás kérdését fogja érinteni, az előkészítését már megkezdték. A kormány felkérte arra is a minisztert, hogy vegye fel a jegybankkal a kapcsolatot az ősszel következő elszámolás, esetleges konverziók miatt. Feltehetően szeptembertől kezdődik a devizahitelek kivezetése is.

Azt a lehetőséget meg kell hagyni - akár a bankoknak, akár az ügyfeleknek - Varga szerint, hogy bírósági úton mondják ki, hogy egy szerződés tisztességes vagy tisztességtelen. Kitért ugyanakkor arra is, hogy a Kúria hét kritériumai alapján nagyon kevés olyan szerződés lehet, amely a tisztességesség minden elvárásnak megfelelt. A törvényjavaslatban javaslatot tesznek arra is, hogy milyen határidőket kell betartani a szerződések tisztességességének, illetve tisztességtelenségének megállapításához. A miniszter úgy fogalmazott a bíróságok októberre dönthetnek erről a kérdésről.