Oroszország augusztus 7-étől rendelt el behozatali tilalmat az ellene szankciókat alkalmazó országok – az Egyesült Államok, az európai uniós tagállamok, Kanada, Ausztrália és Norvégia – ellen. A tilalmi listán marhahús, sertéshús, zöldségek, gyümölcsök, baromfihús, sajtok és más tejtermékek szerepelnek.

A megszokott hűtött dán és norvég halat Törökországból, Marokkóból és Chiléből érkező árukkal pótolják, és hamarosan Argentínából is érkeznek haltermékek. A tejet és a tejtermékeket Fehéroroszországból és Izraelből szerzik be, a zöldséget és gyümölcsöt pedig Tádzsikisztánból, Iránból, Törökországból és Üzbegisztánból importálják, és szóba került a szerbiai behozatal is.

A régebben kialakult logisztikai útvonalak az embargó miatt megszűntek, az újak kialakítása drágább, és részben emitt a boltokba kerülő új áru drágább a korábbinál. Például az Oroszországban kedvelt lazac ára 60 százalékkal nőtt. A sajt, amelynek csaknem 40 százaléka külföldről származik, átlagosan 30 százalékkal drágult. Többe kerül a sertés és a marhahús, viszont csökkent a zöldségek és a gyümölcsök ára.

Orosz állítás szerint az élelmiszerembargó egyik hozadéka, hogy segít élénkíteni a hazai termelést, azzal azonban Moszkvában is tisztában vannak, hogy ez nem megy egyik pillanatról a másikra. Közel egy évtizede Oroszország betiltotta a csirke importját az Egyesült Államokból válaszul az orosz acélexportra vonatkozó amerikai szankciókra. Ekkor Szergej Lisovszki üzletember hatalmas pénzeket fektetett csirkefarmok építésébe. Az üzletember azóta eladta ezt az üzletágat, de Oroszország mára szinte teljesen önellátóvá vált ebből a termékfajtából. 

A halimport bevezetése azzal is járt, hogy az egyik orosz ágazati cég, a Russzkoje More árfolyama a moszkvai értéktőzsdén 70 százalékkal emelkedett az embargó bejelentése utáni napokban.  

Vannak cégek, amelyek megpróbálják kikerülni az embargót, így például csütörtökön az orosz hatóságok visszafordítottak Kazahsztánba csaknem 4 tonna amerikai származású csirkeaprólékot. Az orosz fél arra kérte a kazah szakhatóságot, hogy lépjen fel az ilyen jellegű próbálkozásokkal szemben.

Az Európai Bizottság egyik képviselője csütörtökön figyelmeztette Szerbiát, továbbá az EU-tagságra pályázó országokat, de összességében minden harmadik felet, hogy ne helyettesítsék saját termékeikkel a Moszkva által bevezetett mezőgazdasági embargó miatt az orosz piacról kiszoruló EU-termékeket.

A figyelmeztetés azután látott napvilágot, hogy az egyik legnagyobb orosz kiskereskedelmi cég, a Diksi tárgyalt a szerb kereskedelmi miniszterrel zöldségek és gyümölcsök importjáról. Szerbia az idén eddig 117 millió dollár értékben exportált mezőgazdasági termékeket Oroszországba a tavalyi egész évi 172 millió dollár után.  

Az orosz embargó óta számos adat látott napvilágot azzal kapcsolatban, hogy milyen károkat okoz az EU mezőgazdaságának az intézkedés, a hollandok például 300 millió euróról beszélnek. A legfrissebb görögországi számítások szerint az ottani gyümölcs- és zöldségtermelők éves szintű kára elérheti a 180 millió eurót, miközben a fuvarozó cégek 10 millió euró körül veszteséget szenvednek el, sokukat a csőd fenyegeti, és akár 300 sofőr is az utcára kerülhet.