Megint felröppent, hogy nemzeti italboltok bevezetését tervezi a kormány. Illik komolyan venni a hírt, mert már a kormánytól milliárdos megbízásokat kapó Századvég tulajdonában álló Napi Gazdaság írja – és kormányközeli forrásokra hivatkozik –, hogy eldőlt, jövő évtől a dohányhoz hasonlóan alkoholt is csak külön állami engedéllyel, nemzeti italboltban lehet majd árulni. A kormányszóvivő márciusban még sajtókacsának nevezte, amikor a hvg.hu állt elő ezzel a hírrel, és a kabinet most is sietve tagadta a terv létezését. Igaz, ennek az ötletnek az újbóli megszellőztetése az önkormányzati választások előtt kellemetlen lehet a kormánynak, vagyis a cáfolat ezért is érkezhetett ilyen gyorsan.

A skandináv példa

Az állami felügyelet alá vont alkoholárusításra több külföldi példa van, nem ismeretlen az ötlet Európában és az Egyesült Államokban sem. Korábban a hvg.hu forrásai a skandináv példát emlegették az italboltokkal kapcsolatban. A sörnél magasabb alkoholtartalmú italok árusítása koncesszióhoz kötött Európa északi országaiban, a "vodkaövezet" részének tartott Svédországban, Norvégiában, Finnországban, és a Dániához tartozó Feröer-szigeteken. Ezekben az országokban csak italboltokban lehet magasabb alkoholtartalmú italt venni. Izlandon ezen felül állami monopólium a borok, tömény szeszek, likőrök árusítása is, még sört sem lehet venni az élelmiszerboltokban.  

Túry Gergely

Ahol létrehoztak ilyet, ott jellemzően egészségügyi megfontolásokkal indokolták a bevezetését. Az északi országok közül a svédek korlátozása a legismertebb, mivel náluk alakult ki először ez a rendszer. Svédországban komoly egészségügyi problémát jelentett a túlzott alkoholfogyasztás, ez volt a fő indoklása annak, hogy 1955-ben bevezették az egész országra az állami tulajdonú alkoholárusító láncot, a Systembolaget-et. Tavaly 426 boltja volt a láncnak, és több mint 5 ezer embert foglalkoztatott.

Ez a cég rendelkezik a világon az egyik legnagyobb vásárlóerővel az alkoholpiacon, mivel a 9 milliós Svédországban egyedül ő terít alkoholt. Ma már csak a 3,5 százalék alkoholtartalmú söröket lehet a Systembolaget hálózatán kívül megvásárolni. Korábban az ennél erősebb, "normál" söröket a kisboltokban is meg lehetett venni, de jelentős mértékben megnőtt ezek fogyasztása, ezért az állam erre is rátette a kezét. A korhatár 20 év (kocsmákban, éttermekben 18 év a limit).

Az árak a nagy adók miatt magasak, az igazán drágák a tömény szeszek: egy üveg vodka akár 10 ezer forintba is kerülhet az állami likőrcég boltjaiban. (Magyarországon úgy 2-4 ezer forint között mozog a vodkák ára.) A magas árak ugyanakkor komoly bevételt is generálnak, 2010-ben a Systembolaget forintra átszámítva 844 milliárdos (!) árbevételt ért el.

A többi skandináv országban is hasonló logika mentén működnek az állami hálózatok, a svéd rendszerhez hasonló korlátozások vannak érvényben, ugyanakkor változó, hogy milyen alkoholtartalom felett lehet csak az állami boltokban vásárolni, és milyen korhatár felett. Emellett még különbözőek a rendelkezések a szeszes italok hirdetésére vonatkozólag is, Finnorszában például az állami hálózat, az Alko a 22 százaléknál kevesebb alkoholtartalommal bíró italokat reklámozhatja, az interneten ugyanakkor az ennél töményebb itókákat még felsorolni sem lehet.

Isznak, mint a gödény

Az alkoholfogyasztás visszaszorítására hozott svéd, norvég, finn intézkedések a lerészegedés okozta problémákat egyáltalán nem oldották meg, csak kitolták a határon kívülre. Amikor az északiak isznak, akkor nagyon isznak: egy uniós tanulmány szerint míg a déli népeknél az alkoholfogyasztás, különösen a borivás a napi kultúra, étkezés része már jó ideje, addig a svédek például kevesebbszer isznak, de akkor nem állnak meg egy-két pohárnál, hanem elázásig piálnak, mégpedig töményet.

Dudás Szabolcs

A Svéd Nemzeti Közegészségügyi Intézet tanulmánya szerint jelentősen megugrana az alkoholfogyasztás, ha liberalizálnák az alkoholpiacot az északi országban. Ha még a sarki kisboltban is lehetne alkoholt venni, akkor 29 százalékkal nőne a fogyasztás, 61 százalékkal nőne az alkohollal összefüggő megbetegedésekben elhunytak száma, 22 százalékkal több lenne az alkohol miatti erőszakos cselekedet, és 40 százalékkal nőne a betegszabadságok száma is.

A magas alkoholárak miatt nagyon sok skandináv a környező olcsóbb országokba jár komppal, mivel Németországban, Dániában, de különösen Észtországban jelentősen – akár 70 százalékkal – kevesebbet kell fizetni a vodkáért vagy sörért. Az Észtországból hazatérő finnek 80 százaléka hoz is magával az olcsóbb innivalóból. "Ivójáratok" indulnak az északi kikötőkből délre és keletre, a korábbi vámmentes piálás ugyanakkor már visszaszorulóban van, mivel a balti államok uniós csatlakozásával ez a lehetőség megszűnt. Egy kiskapu ugyanakkor maradt, a finnországi Aland-szigetek kívül esnek az EU vámterületén, ahol már olcsóbb a berúgás. Vannak olyan járatok, melyek kifejezetten csak a szigetekig mennek el, az utasok gyorsan feltankolnak, és irány haza. Ezek a túrák komoly pénzösszegekkel támogatják meg az érintett országok és vállalkozások pénzügyi helyzetét.

Amerikában a mormonok a legkeményebbek

Az amerikai kontinensen az Egyesült Államokban és Kanadában találkozhatunk az alkoholos italok forgalmazásának korlátozásával. Az USA-ban nagy hagyományai vannak a mérsékelt alkoholfogyasztás propagálásának, jelenleg 18 államban van érvényben olyan szabályozás, mely koncentrálja és koncessziós rendszerbe helyezi a borok, sörök, tömények árusítását.

Fazekas István

Az amerikai rendszer ugyanakkor államról államra változó képet mutat, van, ahol az állam kezében összpontosul a kiskereskedelmi eladás is, és van olyan, ahol ezt magánboltok végzik külön engedéllyel. Washington államban például 2012-ben privatizálták a "likőrboltokat". Az is államonként változik, hogy milyen alkoholtartalmú italokat árusíthatnak csak a liquor store-okban.

A legszigorúbbként emlegetett, mormonok által lakott Utahban már a 3,2 százalékos söröket sem lehet bárhol megvenni, és pár óra alkoholtilalom is van: éjjel egy óra után sehol nem lehet alkoholt eladni. Vonatkozik ez a vendéglátóhelyekre is, ahol egyébként délelőtt 10 óráig tilos az alkoholt adni. Az amerikai államban 1935-ben két évvel az összes államra érvényes alkoholtilalom megszüntetése után vezették be a szigorú korlátozásokat, és egy 2005-ös felmérés szerint a lakosság 70 százaléka támogatja ezt. Ehhez képest Idahó egészen szabados, ott csak a 16 alkoholszázalék feletti italok tartoznak az állami terjesztés hatálya alá. Az Egyesült Államok emellett híres arról is, hogy egyik államban sem lehet 21 év alatt alkoholos italt vásárolni.

Kevesen ismerik, de Kanadában is léteznek korlátozások az alkoholos italok forgalmazására, ugyanakkor itt is tartományról tartományra változik a képlet. Alberta és British Columbia tartományok kivételével állami monopólium az alkoholárusítás. A kép ugyanakkor rendkívül bonyolult, mivel egyes tartományokban hotelekben is lehet sört árulni, máshol pedig helyben előállított söröket a kisboltok is forgalmazhatnak. Korhatár tekintetében 18-19 év között szóródnak a tartományok. Kanadában az utóbbi időszakban ugyanakkor privatizációs hullám van kibontakozóban, British Columbia a likőrboltokat például magánkézbe adná 2015-től.

Amerikához hasonlóan nem kapható magas alkoholtartalmú ital a hagyományos boltokban Ausztráliában és Új-Zélandon sem.